Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-06-17 / 1324. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 _______________________________n -? ■ N_________________________________________________________________________________ VOL. XXXII. ÉVFOLYAM NUMBER 1324 SZÁM Közel 3000 munkás került utcára Á pápa fondorkodásai A MUNKÁS TÖRVÉNYEK CSAK PAPIROSON VANNAK, HA A MUNKÁSOKNAK NINCS SZERVEZETT EREJÜK. A RÓMAI PÁPA ÚJBÓL A FASIZMUS MEGMENTÉSÉRE TÖ­REKSZIK. — ROOSEVELT A PÁPA BEFOLYÁSA ALATT. Amikor a politikai akciókat lekicsinyeljük tesszük azt az­ért, mert tudjnk, hogy a mun­kások részéről annak csak ak­kor van hatása, ha azt a mun­kások szervezett erejükkel be­tartani tudják. És amikor ilyen erejük van, akkor sérelmeiket, akaratukat érvényesíthetik ak­kor is, ha önmaguk hangoztat­ják azok szükségességét, a hi­vatásos politikusok kétszinüs- ködő társasága mellőzésével. Már esztendők óta a munkást védő törvények egyik részét képezi a munkások szervezke­dési joga a munkán. Annak ide­jén az elharapódzó company unionokkal szemben, a munká­sok választhatnak maguknak a munkatelepen történő szava­zással uniont, amely őket kép­viselje a munkaadó előtt. Ezt a törvényt számos formájában igyekeznek a munkáltatók ki­játszani annak dacára, hogy a két nagy union — az AFL és a CIO — nagyobb ^százalékban szolgálják a munkáltatókat, mint a munkásokat. Ez a súlyos panasz hangzik el a két unióba szervezett munkások részéről, mégis azt tartjuk, hogy inkább ezekben az unionokban kíván­juk látni a munkásokat, mint a WASHINGTON, D. C. — A sorozóbizottságok értésére ad­ták a munkaadóknak, hogy a kormány igen szilárd lesz ab­ban az elhatározásában, hogy a veteránokat visszasegiti régi állásukba. Ez a nehéz problé­ma kezd máris időszerűvé vál­ni, mert sebesülés és egyéb ok­ok miatt egyre több katonát bocsátanak el a haderőből. A törvény szövege szerint a munkaadók nem kötelesek volt munkásaikat visszavenni, ha “a háború utáni viszonyok ezt lehetetlenné teszik”, mégsem utasíthatnak vissza egy lesze­relt veteránt pusztán azért, mert a meglevő személyzettel való dolgoztatás kényelmesebb. A veteránnak a leszereléstől számított 40 napon belül kell régi állásában jelentkeznie. Ha a munkaadó nem fogadja visz­company unióban, amely min­den esetben az illető gyár vagy munkaadó ellenőrzése alatt áll. Az elmúlt napokban a phila­delphiai Budd Company 12.000 munkása jutott el ahoz a.felis­meréshez, hogy unióba szervez­kedjenek. Ezt az elhatározást megelőzte az unionok külső agi- tációja, amely sehogy sem volt ínyére a Budd Co. tulajdonosai­nak: Elhatározták, ha már szer­vezetet akarnak a munkások, hát csinálják meg a Company uniót. De mivel a külső uniónak és ez esetben a CIO-nak már több száz tagja volt a telepen dolgozók között, akik döntően befolyásolhatták a hovatarto­zás kérdését az elrendelt szava­zásnál, a törvények tiszteletét prédikáló gyárosok a szavazás előtt 2800 munkást bocsátottak el a munkából, mind olyanokat akik aktivak voltak abban, hogy munkástársaikat meg­nyerjék a CIO melletti szava­zásra. Bár a CIO lépéseket tett az ügy kivizsgálására, eredményt a munkások úgy ettől, mint minden törvény végrehajtására csak úgy remélhetnek, ha azt maguk a szervezett erejükkel tudják biztosítani. sza, joga van perelni és a bíró­ságot arra kérni, hogy helyez­ze vissza állásába. A jelentke­zés és a visszahelyezés közti időre a veteránnak rendes fize­tés jár. Igazolnia kell azonban, hogy szabályosan bocsátották el a hadseregből. A veterán katonát a cégnek lehetőleg régi munkakörébe kell visszahelyezni. Ha abban a munkakörben levő uj alkalma­zott most nagyobb fizetést él­vez, a veterán is jogosult a na­gyobb fizetésre. Ha abban a munkakörben egy nő van jelen­leg és az kisebb fizetést kap, a veteránnak joga van régi fize­téséhez. A veterán alkalmazását ak­kor sem lehet visszautasítani, ha bevonulása alkalmával a cégnek egy másik unióval volt szerződése mint jelenleg. Ha a VATICAN CITY, jun. — It­ten az a hir terjedt el, hogy Franklin D. Roosevelt, az Egye­sült Államok elnöke újból elkül­di Rómába Myron C. Taylor speciális követét, aki már tel­jesített ily szolgálatot előzőleg is. Jelenleg Roosevelt elnököt Harold Tittman képviseli a pá­pai államban. Mikor Mussolini háborút üzent Amerikának, Tittman a Vatican városba köl­tözött, most azonban újból Ró­ma városban egy szállodában ütötte fel hadiszállását. Mint ismeretes, az Egyesült Államok a vallást magánügy­nek tekinti és azért itt nagy megütközést keltett, amikor Roosevelt elnök az acéltröszt egyik tulajdonosát, Myron C. Taylort kinevezte a pápai ál­lamhoz nagykövetnek. A felzu- duló kritika hatása alatt azon­ban megcserélték Taylor címét és nagykövet helyett elnevez­ték “az elnök személyi képvi­selőjének”. Az Egyesült Álla­mok alkotmánya *ilyen jellegű diplomatát nem ismer s igy vi­lágos, hogy a Taylor kikülde­tése a pápa befolyásának erős- bödését jelenti. Semmi kétség, hogy a római pápa ezt a nagy befolyást a fasizmus támogatására és meg­mentésére akarja felhasználni. Két nappal Róma város felsza­badítása előtt nyilatkozatot adott ki, amelyben a szövetsé­ges hatalmaknak azt ajánlotta, hogy ejtsék el azt a követelé­süket, hogy a németek feltétel nélkül adják meg magukat. munkaadó hasonló állást ajánl és egy másik városban, a vete­ránnak joga van azt visszauta­sítani és ragaszkodni régi állá­sához, ha a szóbanforgó gyár még mindig üzemben van. Az egész intézkedést semmi­vé teszi a hir utolsó mondata, mely szerint az akkor hajtható végre, “ha a szóbanforgó gyár még üzemben van.” Szinte magunk előtt látjuk, hogy hogyan fognak a gyárte­lepek bezárulni a hadiszerek gyártásának a megszűntével. Az üzemben maradottak is át­alakulnak úgy, hogy a veterá­nok nem mint régi munkások, de mint uj munkások kezdhet­nek csak dolgozni, ha munka­erejükre szükség lesz és szer­vezetileg arra alkalmasak lesz­nek. A háború módja ennek az utóbbi reménynek sem sok ala­pot engednek. Ehelyett az egyezkedő békét ajánlja, mert mint mondotta, “csak az ilyen lehet keresztény béke”. XII. Pius pápa tehát még az utolsó pillanatban is megkísér­li a nácik segítségét, mint aho- gyon tette ezt már évekkel eze­lőtt a fasizmussal. A náciknak most minden reménységük ab­ban van, hogy az egyesült nem­zetek valami módon összevesz­nek, avagy a háborút kinyújt­ják addig, amig az ellenfél ki­fárad, bármilyen nagy áldoza­tokba kerül is nekik, akkor az­tán képesek lesznek egyezkedő békére, ami terror szervezetük megtai'tását jelentené. A római pápa az egyezkedő béke melletti propagandájában továbbítja a németek által már régebben hangoztatott érveket. “Sokakat elfog a félelem”, — mondotta a pápa, “hogy szá mukra nincs más lehetőség, mint a győzelem, vagy a teljes pusztulás. Ezek tehát harcol­nak a végletekig, mert ez a szörnyű dilemma befészkelő- dött a lelkeikbe és ezt csak a méltányos (egyezkedő) béke irthatná ki.” Az ur jámbor szolgája azon­ban elfelejtette hozzátenni azt, hogy ezt az érvelést Dr. Goeb­els propagandájából vette. Ad­dig, amig a hadiszerencse a ten­gelyhatalmaknak kedvezett, kik valóban hirdették az ellenfél teljes leigázását vagy elpusztí­tását, a pápa nem kérte az egyezkedő békét. És nem kér­te arra Mussolinit sem, amikor a fasizta hordák letiporták Ethiopiát. És nem követelte az “igazságos keresztény békét”, amikor Franco pribékjei Mus­solini és Hitler segítségével gyilkolták a szabadságukat vé­delmező spanyol népet. MAJD HA A PAY ENVELO- POK IGAZOJÁK . . . Washingtoni híradás szerint az elnök aláírta az uj adótör­vényt, amely szerint 30 millió adófizető részére egyszerűsítet­ték, illetve enyhítették az adó kivetést. Ismerve, hogy mibe kerül a háború naponta, amely összeg csak emelkedik a győzelmekkel szerzett területek lakósságá- nak eltartásával, ezt a washing­toni Ígéretet csak akkor vesz- szük komolyan, ha annak nyo­mát a pay envelopunkban fog­juk látni. Vissza kell venni állásuk­ba a veteránokat A LESZERELÉSTŐL SZÁMÍTOTT NEGYVEN NAPON BELÜL KELL A KATONÁKNAK JELENTKEZNI RÉGI ÁLLÁSUKBA. CLEVELAND, 1944 JUNE 17 " 1 B" \ ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom