Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-05-27 / 1321. szám

A VÉGLEG LE NEM ZÜLLő MAGYAR LAPOK A Stockholms Tidningen svéd lap jelentése szerint az uj ma­gyar kormány igen sok újságot betiltott. A betiltási rendeletet a Stojay kormány sajtófőnöke, Kolozsváry-Borcsa Mihály adta ki. a Hivatalos Közlöny a kö­vetkező lapok betiltásáról ad számot. Budapesten: Budapesti Tudó­sító; Magyar Tudósitó: Magyar Újság, politikai netilap; Kis­gazdaság, folyóirat; Magyar Gazda, hetilap; Szabadság, po­litikai hetilap; Szabad szó, poli- kai hetilap; Jelenkor, politikai napilap: Holnap, politikai fo­lyóirat; Magyar Csillag, folyó­irat ; Magyar Törvényhozók Lapja, folyóirat; Az Ország Útja, folyóirat; Film, Színház, irodalom, folyóirat; Színházi Magazin, folyóirat; Ünnep, fo­lyóirat ; Die Zeit, folyóirat; A Dolgozó Nő, folyóirat; Rakéta, folyóirat; Múlt és Jövő, folyó­irat ; Izraelita Tanügyi Értesí­tő és a Magyar Hitközség Tiszt­viselők Lapja. A vidéken a következő lapo­kat és folyóiratokat szüntették be: Délmagyarország, politikai rendezést talált, amiről azt hit­te, hogy csak a püspököknek jár. Az udvarmester megtiltot­ta neki, hogy valaha is a palo­tában merjen mászkálni, mert annyira hasonlított az uralko­dóra, hogy első nap, amikor a főkapun elgondolkozva távozott megfujták a trombitát, pereg­ni kezdtek a dobok és az őrség fegyverbe állt. Csuta gyöngyházdiszitésü és aranyfoglalatu uj borotvákat kapott és úgy érezte, hogy egy nagyon, nagyon magas hegy tetejére jutott. Naponként 10 percig volt dolga a királlyal, aztán járhatott, kelhetett ked­ve szerint. Most már csak mint vendég jelent meg a régi üzlet­ben. A kocsmában is egyre rit­kábban fordult meg. Az üzlet­ben a mester a legöblösebb ka­rosszéket tette az egyik sarok­ba, arra senkinek sem volt sza­bad ráülnie, és ha Csuta bete­lepedett, mindenki áhítattal kérdezte tőle: — Milyen kedvében volt ma reggel őfelsége. Csuta egész nap kesztyűben járt, hogy bőrét más emberfia ne is érinthesse. Az ilyen kér­désekre kezét fölemelte s je­lentősnek tűnő szemhunyori- tással válaszolt: — Jó közérzet, sima áli; leg­szebb ember a király. Telt, múlt az idő, a városban egyre kevesebb lett a kedély és mindig többen gyűltek össze az üzletben olyanok, akik a régi barátságra való hivatkozással arra kérték Csutát, mint a leg­nagyobb összeköttetéssel ren­delkező embert, hogy járjon közbe az érdekükben, mert tűr­hetetlen nyomorba jutottak és az adóhivatal kiforgatja őket , napilap Szeged városában je- ( lent meg; Szegedi Napló, szin­tén napilap; Felsőmagyarorszá- i gi Reggeli Hírlap, Miskolc; Ma­gyar Jövő, napilap; szintén Miskolcon; Pécsi Napló, napi­lap; Kárpátalja, Beregszáz, he­tilap; Tolnamegyei Hírlap, he­tilap ; Hevesmegyei Hirlap, Gyöngyös, hetilap. Járos Andor az “Egyedül Va­gyunk” cimü magyar náci új­ságnak adott nyilatkozatában mondotta: “Ebben a pillanat­ban megkezdtük a magyar marxizmusnak és mindennek, ami ezzel összefügg a teljes likvidálását. Reméljük, hogy a magyar sajtó rájön anélkül, hogy erre a hatóságok kénysze- ritenék, hogy mától kezdve csak egy politikai irányzat, egy politikai vélemény lehet és ez a radikális nemzeti • mozgalom (náci) irányzata. ELSZÁMITOTTÁK MAGUKAT WASHINTON: A svéd Sven- ska Dagbladet idéz a német “Schwarze Korps” nevű újság­ból, amelyik egyik cikkében be­ismeri, hogy a német hadveze­tőség elszámitotta magát az orosz erők megítélésénél. “Úgy gondoltuk,” — irta a nevezett lap, — “hogy 1941-42-ben vég­zünk a Szovjet Unionnal. Azon­ban rosszul számítottunk. A nagy kiterjedésű területen a Szovjet képes volt nagy fel­sőbbségű tank, tüzér és más csapatok felépítésére. Ez kész­tetett arra, hogy lépésről-lépés- re hátrájunk.” Jó TANÁCSOK ÉLELMISZER KÉRDÉSEKBEN A New York Állam Emer­gency Food Commission gyak­ran tesz közzé hirdetményeket, amelyek bizonyos élelmiszer­pótlékok használatát javasol­ják, a nehezen kapható élelmi­szerek helyett és tanácsokat ad­nak a háziasszonyoknak, akik nem Tudják, hogy mit főzzenek amikor sok élelmiszerhez ne­héz hozzájutni. Az alábbi kér­dések és feleletek ezt a célt szolgálják. Kérdés: Győrsitja-e a főzést, ha szódát adunk a vízhez, mely­ben száraz babot főzünk? Felelet: Nem. A szóda ellen­ben elpusztítja a vitaminokat, különösen a thiamint (B-l), amiből pedig sok van száraz babban. K.: Buzalisz helyett, használ- hatunk-e soya-bab lisztet a muffin készítésénél? F.: Csak vegyesen használ­hatjuk a kétféle lisztet. Minden csésze búzalisztbe két evőkanál soyabab lisztet keverhetünk. K.: Fehérrépát ehetünk-e nyersen ? F.: Nagyon is. Salátákhoz fehérrépa szeleteket keverhe­tünk és tormás Ízesítőkhöz ap­róbb darabokat. K.: Milyen hőfoknál süssük meg a húst? F.: A sült hús akkor lesz a legizletesebb és akkor megy a legkevesebb veszendőbe úgy a h'usból, mint a levéből, ha mér­sékelt Tűzön, körülbelül 350 fok Fahrenheit mellett készítjük el, anélkül, hogy megperzselnők. K.: Hogy használhatjuk fel a visszamardt tojás'fehérjét? F.: Gyümölcslével keverve, habbá verhetjük fel, tészták és puddingok diszitésére használ­hatjuk. K.: Bugyogóan forró vízben kezdjük-e főzni a főzelékeket? F.: Igen, mert ez megrövidí­ti a főzés idejét és megmenti a főzelékek vitamin tartalmát. megviselt uralkodóról, aki bo­rostás arccal, éjt, napot egybe- tevő munkával fáradozik az or­szágért, olyannyira, hogy még borotválkozni sem ér rá. A riadalmat követő tanács­kozáson az udvarmester azt in­dítványozta, hogy Csuta öltöz­zék föl királyi díszruhába és menjen ki a nép közé, hallgas­sa meg a panaszkodókat. — Jó hatást tesz ez a lázon- gókra és időnk marad, hogy a városba hívjuk az egész kato­naságot. A király ráált és Csuta ki­rályt játszott. — Mit szabad ígérnem? — kérdezte reménykedve. — Uj kormányt, adócsökkentést, ke­vesebb terheket, több kenyeret, szabadságot? — ígérned semmit sem sza­bad. Két tiszt lesz veled, leg­följebb csak bólogathatsz és mondd, hogy majd minden jó­ra fog fordulni. Csutát holtan vitte vissza a palotába a hintó. Az égőszemü kint az uccán ráismert és ordí­tozni kezdett: — Ez nem is a király, ez csak Csuta, a borbély. Megint becsapnak bennünket. A földühödött nép ebből a fogásból ráismert az udvarmes­terre ,akit minden baj kifor­rásának tartottak és Csutát agyonverték. A lapok kis hirt Írtak az ese­ményről azzal, hogy Csuta megőrült és királynak adta ki magát. A király borbélyának szegény szülei, akik támogatást vártak a fiuktól, akire olyan nagyon büszkék voltak, bekeretezve egy arany medáliát kaptak. Ez volt a jutalom. És más lett a király borbélya. mindenükből. Csuta mindazt, amit a városban hallott, el­mondta a királynak, csak a pa­naszokat hallgatta el. A király jókat mulatott Csuta borsos történetein és egyéni zamattal előadott értesülésein. Ámde mi­kor borbélya először mert szót emelni egy sokgyerekes szegény özvegyasszony érdekében, rá­mordult: — Mindent elmondhatsz, de semmit sem kérhetsz. Akinek baja van, jöjjön hozzám min­den reggel fogadok. — A panaszkodókat nem en­gedik be felségedhez. — Hazudsz! Az egész ország boldog, egy panaszszót sem hal­lok. Csuta kihúzta magát. — Felség, én nem hazudok, nagyon nagy a nyomor, nőttön nő az elkeseredés. Megkettőz­ték a fegyveres őröket, megmo­tozzák és kikérdezik a kihall­gatásra jelentkezőket és csak azt engedik be ,aki szépet és jót akar mondani. Nem felsé­gedet okolják, csak a miniszte­reket ,azért akarnak a trónus lábánál panaszkodni. — Majd intézkedem! — je­lentette ki a király és délután már hivatták is Csutát a palo­tába. Az udvarmester minden­nek lehordta. — Ha még egyszer jár a szád kirugatlak és mehetsz tovább kocsisokat vakarni. Csuta hallgatott. Ha a ki­rály nagyritkán érdeklődött, kitérő válaszokat adott és to­vább mesélte a pikáns kalando­kat, a színésznőkről szóló plety­kákat és a király önfeledten nevetett . Aszály következett, az adóti­zedek rettenetesen nyomták a népet, lakásokban, üzletekben és házak előtt megperdült a dob, az országban elhallgatott a zene és az emberek arcáról lefagyott a mosoly. Egy este Csuta rendes kocs­májában poharazott, amikor csendben odaült melléje egy fe- ketehaju, villogó szemű fiatal­ember. Elmondta, hogy együtt járt Csutával az iskolába. Be­szélt neki arról, hogy ő sokat jár az országban, ami most van, azt már nem lehet tartani tovább és aztán lázas gyorsa­sággal, kipirult arccal igy foly­tatta : — Csuta! Minden rajtad mú­lik. Százezrek fogják áldani a nevedet, mindennap kezedben a megoldás, ott huzgálod a kést a nyakánál. — örülj, hogy nem adlak föl! Bitóra jutnál! Az égőszemü iskolatárs riad­tan menekült ki a kocsmából. Nemsokára aztán a király is megtudta, hogy nagy baj van. A tömeg a palota elé akart vo­nulni, hogy tüntessen, a kato­nák fegyverüket használták és a sortüzek ropogását nagyon jól hallották a palotában. Dermedt csönd lett.' Az áldo­zatok temetésekor feketéllettek az uccák. A tüntetésekre újabb temetések következtek és Csu­ta egyre zavartabb lett. Rém­képek üldözték, folyton arról álmodott, hogy a király nyaka körül babrál a betevával. Egyik reggel kihullt kezéből a kés. Nem bírta tovább és be­vallotta, hogy mire biztatták őt föl. A király megriadt, kipa­rancsolta a szobából és nem mert borotválkozni többé. A király párti lapok megható köz­leményeket Írtak a szegény, BÉRMUNKÁS 8 oldal 1944. május 27. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom