Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-05-20 / 1320. szám

1944. május 20. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL . ,CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI LEWIS ÉS TÁRSAI Lewis a bányászok korlátlan ura, nagy, tőle már megszokott •szitkozódással visszanvonta a kérvényét az AFL-től, amely­ben a visszavételét kérte a bá­nyász uniónak az AFL-be. Ma már mindenki előtt nyil­vánvaló, hogy a vissza csatla­kozás kérése nem a munkás- mozgalom egységéért történt, mint ahogy nem az volt a cél a CIO megalkotásánál sem, ha­nem ez a veszedelmes fasizta, a mérhetetlen politikai ambíci­ójának a kielégítésére tette az összes lépéseit. Amerika mun­kásságát akarta felhasználni arra, hogy uralomra,, hatalom­ra kerüljön. Amig Roosevelt el­ső két választásánál nagy sze­repet játszott, pénzel, erkölcsi erejével feküdt bele a választá­sokba, de a várt jutalom elma­radt és Lewis mint annyiszor már a múltjában Roosevelt el- leen fordult, a szélső reakcióval “American First” csoportokkal szűrte össze a levet és ennek a fél-fasizta irányzatnak a szol­gálatába akarta állitani a CIO- ba szervezett tömegeket. Ez a terve csúnyán elbukott, nem csak, hogy Amerika munkás- osztálya felett nem rendelke­zett, de maga a CIO, sőt a kor­látlanul uralt bányász tömegek is szembe fordultak vele. Ez a politikai vereség kibuktatta a CIO vezérségéből is, amire ki­vette a bányász uniót a CIO- ból. Egy rövid ideig tartó “füg­getlenség” után, a bányász uni­ót vissza akarta vinni az AFL- ba, hogy az ottani reakciós ve­zérek segítségével az AFL tag­ságát próbálja felhasználni ar­ra, amire a CIO tagsága nem volt kapható, de az ellen politi­kai csoportok erősebbnek bizo­nyultak és olyan feltételeket szabtak, amelyeket Lewis el nem fogadhatott, igy kénytelen kelletlen, vissza vonta a felvé­teli kérelmét és továbbra is mint “független” unió fog mű­ködni a bányász unió, amely _ fél millió taggal rendelkezik. Lewis lapjai a legvéresebb szájú reakció szószólói, ellenzik a háborúnak a Hitler elleni “el­sőbbségét” nekik “Japán a fő­ellenség”. Ellenzik a Lend-Lea- set, főleg, hogy Oroszország­nak és Angliának juttassanak amerikai árut. Az ő lapjai ad­tak hangot annak, hogy amig “Amerikában nincs vaj, addig az orosz katonák a csizmáikra kenik az amerikai vajat”, ők védik a kis államok független­ségét nem Hitlerrel, hanem a Szovjetekkel szemben. Követe­li a “második frontot”, hogy a Szovjet üzenjen hadat Japán­nak. A legostobább meséket melegíti föl a “borzalmas Szov­jet terrorról” de egy szava sincs a nácik által elkövetett borzalmakról. Amióta Hitlernek “rosszul megy” pontosabban Stalingrád óta, ez a náci taktika. Ezt Írják elő Gőbelsék és nem csak Le­wis, de a fasizmusnak minden rendű és rangú kakarucsai, ezt a vonalat követik, a legkülön­bözőbb jelszavak mögé bújva. Ki a vallásszabadság, ki a de­mokrácia, sőt a munkásság jö­vőjéért “agodva” végzik ezt a piszkos munkát, igyekezve megmenteni a dögrovásra ke­rült fasizta uralmakat. Amerika munkássága, külö­nösen az öntudatos munkásság, tisztában van azzal a veszéllyel amelyet az jelentene, ha a dög- lődő hitlerizmust, most egy “megegyezéssel” kötött béké­vel megmentenék és azért nem fog felülni Hitler fizetett és ön­kéntes bérencei hazugságának, jól tudva, hogy egy olyan “bé­ke” amely a Hitler-Horthy- Mussolini gangszterek uralmát erősítené meg, erősen kihatna Amerika életére is és a ma már nagyon is aktív amerikai fasiz- ták uralomra jutását segítené elő. öntudatos munkás előtt el­képzelhetetlen a nácizmussal való megalkuvás, a fasizmus­nak pusztulnia kell, a dögöt el kell takarítani a munkásosztály felszabadításának az utjából, ezt semmiféle hazug ürüggyel nem akadályozhatják meg Le­wis és társai. ALKOTMÁNY “VÁLSÁG” Két héten keresztül a reak­ciós körök mint a hangyaboly, amelybe beleléptek úgy zsong­tak. Borzasztó dolog történt, veszélyben az alkotmány, az a “szocialista” mások szerint “fasizta” elnöke az Egyesült Államoknak, lefoglalta Amerika legnagyobb mail order áruhá­zát, sőt odáig mentek ennek a végrehajtásánál, hogy az ellen­szegülő milliomos elnök-igaz­gatót, két katona “kitette” az uccára. ! Nagyon érdekes volt megfi­gyelni azt, hogy a nagytőke ügynökei, szóban és írásban, a világért sem árulták volna el azt, hogy a nagytőkét érte itt sérelem, egyre azt hangoztat­ták, hogy a magántulajdon szentsége lett itt megsértve, a személyes szabadságot, az üz­leti vállalkozást érte támadás, amely azt igazolja, hogy egyet­len szatócs, vagy sarki drug storeos, sincs igy többé bizton­ságban, mert úgy ahogy a Montgomery Wardot lefoglal­ták, ugyan olyan alapon lefog­lalhatnak bármely más üzleti vállalkozást. Csodálatos, hogy éppen ezek az urak voltak azok, akik ezt a törvényt kikövetelték, keresz­tülhajtották és az elnöki vétó dacára törvényé emelték. Ame­rikába jogegyenlőség van, a törvény mindenkivel egyformán kötelező, ezt is előírja az alkot­mány, amely a gyakorlatban úgy szólt, hogy azt teljes ere­jével használták, a munkások ellen, de a tőke az olyan ne­bánts virág volt, amelyhez sem­miféle hatóságnak nem volt jo­ga hozzányúlni és a törvény erejét meg sem próbálták a nagytőke és Avery féle millio­mos paraziták ellen használni. Ez az Avery, a reakció élcsapa­tának is az élén áll, pénzelt mindenféle fél és egész fasizta ! alakulatokat. Valósággal kipro- 1 vokálta ezt a elnöki intézke dést, hogy ezzel a választások előtt hangulatot csináljon a pol­gári tömegek előtt az elnök el­len. Történetesen ez a terv nem nagyon sikerült, mert a kis üz- leteseknak a szive nem nagyon hasadt meg, az őket tönkrete­vő, fölfaló, nagy üzlet kellemet­lenségéért, a munkástömegek szemét viszont felnyitotta, megmutatta azt, hogy a lapok és a rádiók, amelyek a munká­sok minden megmozdulásánál, rekedté ordítják magukat, a törvény szigorú alkalmazását követelve a munkások ellen, mig most, amikor egyetlen eset­ben ezt a nagytőke ellen alkal­mazták, akkor ellenállást hir­dettek és az alkotmány válsá­gáról sírtak krokodil könnye­ket és talán ez az incidens al­kalmas volt arra, hogy megért­se a nagy munkástömeg azt, hogy a törvény előtti egyenlő­ség, mint minden demokrácia, csak akkor lesz valóság, ha a munkásság szervezett ereje áll szemben a nagytőke gazdasági erejével. A munkásosztály meleg baj- j társi szeretettel üdvözli, a nagy 1 mail order ház munkásságát, amely minden Ígéret és a nagy propaganda dacára is kitartott a szervezettsége mellett és ez­zel visszavonulásra kényszeri- tette a nagytőkét. Csak ne­hogy úgy a Montgomery mun­kásai, mint a munkásosztály abba a hibába essen, hogy azt gondolja, hogy a nagytőke meghátrált, ez nagy tévedés volna, mert ez a vereség, csak nagyobb harcra tüzeli, mindent el fog követni, hogy a “régi jó időket” visszahozza, amikor a törvény ereje és a végrehajtó közegek csak a munkások ellen voltak igénybe véve, visszajöj­jön, hogy megsemmisítse a szervezkedést engedélyező és védő törvényeket és összetörje a munkásosztály szervezeteit. Ez ellen a feltétlen bekövetke­ző támadás ellen, csak úgy vé­dekezhet a munkásosztály, ha úgy szervezkedik meg, hogy a munkahelyén a szervezettség erejével ne csak vissza tudja verni a nagytőke támadását, hanem egy végső összecsapás­sal meg is semmisítse azt, a profit rendszerrel együtt. JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. VisL V Hitler nagyon hisz a csillagá­szati jóslásokban. így minden cselekedetét arra alapítja, mint Wilmos császár az isteni ta­nácsra. így Hitler a csillagokat fogja a fiaskóért okolni, amint a császár is az istent okolta. 339 methodista pap konfe­renciáján, 170, 169 ellenében indorszálták a háborút azon ki­jelentéssel, hogy az istennek is része van benne. Ezek a papok azt akarják elhitetni, hogy ők az isten sugalatára szoktak cse­lekedni. Ezen esetben 169-nek mást súgott az isten, mint a 170-nek. Vagyis isten érdekeit védő háborúnak csak egy sza­vazattal nyilvánították ezt a förtelmes emberölést. W. T. Soyda, a “Nasz Swiat” itteni lengyel hetilap szerkesz­tője azt mondja, hogy Ignátz Moscicki, a volt lengyel elnök, nem is volt lengyel, hanem svájci állampolgár. És amikor a nácik megtámadták az orszá­got, akkor visszamenekült újra Svájcba és a helyére kinevezte a mai elnököt, Wladislaw Bacz- kiewicz-t. Egyedüli ország, amely elis­merte De Gaulle francia bizott­ságát, Oroszország volt. Most az angol-amerikai urak harag­szanak De Gaullere, mert na­gyon barátságosan nyilatkozik Oroszországról. Akinek aggodalom a termé­szete az minden csekélységen sokat tud aggódni, annyira, hogy a nagy dolgokra már gon­dolni sem tud. / Amerika terve Európát ille­tőleg olyan rossz lehet, hogy nem merik nyilvánosságra hoz­ni, mert még ideje előtt vissza­felé sülhetne el, mint a rósz puska. A demokrácia hős bajnokai a déli államokból, minden piszkos fogást felhasználnak, hogy a néger és a munkás tömegeket megakadályozhassák a szava­zásban és ezt a demokrata pár­tot pártolják az uniók. A mi gyárunkban nagy pla­kátokon hirdeti a gyárvezető­ség, hogy a fegyver mellett egy pár cigaretta és'a katonák meg lesznek elégedve. Ez nagyon rossz bizonyítvány a katonáink­ról. Az UAW végrehajtó tanácsa gyűlést tartott Indianapolisban, ahol kijelentették, hogy ők nem bánják, hogy a formánok nyer­nek, vagy veszitenek-e. Ezt ne­vezik ők szolidaritásnak. Az union vezérek bandája si­keresebben dolgozik mint a hadvezetőség, villámgyorsaság­gal letudják a sztrájkolókat szerelni. A lapok szerint Orlemanszki lengyel pap, aki Springfield, Mass.-ból ment Stalinhoz, nagy sikereket ért el és Stalin meg­ígérte a katholikus egyház vé­delmét. De mindez nincs pápai, sem püspöki jóváhagyással, mondja F. M. O’Leary püspök ur. Két éve, hogy a pápa elfo­gadta a japán isteni császár nagykövetét a Vatikánban, de ugyan akkor nem fogadta el Stalin kiküldöttjét, pedig Sta­lin is szeretett volna képviselőt küldeni. Most lehet, hogy Sta­lin is annyira fog demokratizá­lódni, hogy a japán isteni csá­szár mellett neki is lesz nagy­követe a Vatikánban. ÜZEN A SZERKESZTŐ: ÉRDEKLŐDŐ: A New York kerületi Értekezlet jegyzőköny­ve lapzártáig nem érkezett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom