Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-05-06 / 1318. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. május 6. Középeurópai hirek (A német cenzúra következtében “Európa erődből” — minth ahogyan a németek az általuk megszállva tartott or­szágokat elnevezték, — nagyon keveset hallunk. A hirek egy részét a semleges országokba elkerült újságok szolgál­tatják, másik részét a rádió leadásokból nyerik. Van azon­kívül némi “földalatti” hírszolgálat is. Az ily híreket állí­tólag részben titkos rádiók, részben az “erődből” kiszökött egyének révén nyerik. De bárhonnan is jönnek a hirek, ily körülmények között mindig csak bizonyos fentartással kell fogadni azokat. Az alábbiakban néhány olyan hirt hozunk, amelyekről úgy véljük, hogy olvasóinkat különösen érdek­lik. — Szerk.) HORTHY HADIPARANCSA A nácik által konrolált Ma­gyar Távirati Iroda (MTI) je­lentése szerint Horthy Miklós, Magyarország kormányzója áp­rilis 15-én a következő hadipa­rancsot adta ki: “A háború a végső, döntő fá­zisához közeledik, különösen Magyarország sorsára vonatko­zólag. Most újból a hazánkat kell védenünk. Az Első Hadse­reg tagjainak emlékezniök kell erre akkor, midőn a Kárpáto­kon átkelnek Galíciába, mint apáik tették 1914-18-ban, ami­kor annyi dicsőséget arattak.” “Nem kell mondanom, hogy ebben a harcban nincs vissza­út, csak előre nyomulás. Elvá­rom, hogy mindenki teljesítse kötelességét. Nagy fájdalmat okoz nekem, hogy nem lehetek veletek ezen nehéz órákban. Azonban mint az első világhá­borúban, úgy most sem va­gyunk egyedül. Vállvetve har­colunk azon dicső német hadse­reggel, amely 1914-18-ban is becsületesen és hűségesen a szövetségesünk volt. Minden erőnket össze kell szednünk, hogy győzelmesen kerüljünk ki ebből a viharból, amelyben nemcsak hazánkat, hanem a kultúrát, a civilizációt és az összemberiséget védelmezzük.” Ugyan az nap a magyar had­sereg is közétette az első ljadi- jelentést, amelyet bizonyára a németek szerkesztettek, mert a vereséget náci módon, mint győzelmet jelenti be. A hadi je­lentés szerint “A kárpáti szo­rosokat védő csapatok megüt­köztek az ellenséggel, megaka­dályozták további területek el­foglalását. Az ellenség maka­csul védelmezi magát.” le örökre — aztán mezítelen hátát magasra görbítve, mint azt egykor a kis púpos Gyur­kától látta, várta, várta, hogy érte is eljöjjenek és megegyék a lángok.... .... És Tamást megették a lángok ----------­Az éjszaka ismét üres, né­ma lett. A tűz már kialudt; a hó még mindig esett s a nótázó, vad decemberi szél, mely egy nap alatt behordta a mezőt, az ösvényt, mintha semmi külö­nös dolog nem történt volna, szűz, fehér pihékkel fújta be az elhamvadt boglya helyét. FELROBBANTJÁK A VAS­KAPUT Az “Aftonbladet” nevű svéd újság értesülése szerint a né­metek megtették az előkészüle­teket arra, hogy szükség ese­tén felrobbantják a “Vaska­put” és ezzel meggátolják a du­nai hajózást azon esetben, ha a folyó alsó része az oroszok kezébe kerülne. “Vaskapu” névvel jelölték azon szűk nyílást, amelyen ke­resztül a Duna Orsovánál átfo­lyik a déli Kárpátokon a ro­mániai síkságra. A pozsonyi “Grenzbote” ne­vű újság arról számol be, hogy a szlovák állam az illavai fog­házba záratta el a hamis híre­ket terjesztőket. Az illavai fog­háznak a régi Magyarországon hírhedt neve volt. Ugylátszik, I hogy most politikai foglyokat tartanak benne. A “Svenska Morgonbladet” lap jelentése szerint a nácik Magyarországon letartóztatták Serédi hercegprímást, továbbá Ravasz László és Révész Imre kálvinista püspököket. A luthe­ránusok közül Kapi Béla, Raf- fay Sándor, Turóczi Pál és Kuthy Dezső püspököket tar­tóztatták le. A letartóztatás okául azt ad­ták, hogy a püspökök tanács­koztak ,amelyről a Sztojay kor­mányt nem értesítették. A budapesti “Reggeli Újság” jelentése szerint igen sok ma­gyar országgyűlési képviselő lemondott tisztségéről, igy sze­retnének menekülni minden fe­lelősségtől. A fenti lap 3 követ­kező képviselőket nevezi meg: Bencs Zoltán, Bornemissza Gé­za, Kaczagó István, Gunde László, Hunyadi Ferenc gróf, Magasházy László, Makkai Já­nos, Martsékeny Imre, Mezey Lajos, Palffy József gróf, Pe­ták Ferdinánd, Rosta Lajos, Várady László és Zichy Ferdi­nánd gróf. GHETTO BUDAPESTEN A budapesti rádió leadása szerint a Sztojay kormány kö­vetni fogja a nácik által beve­zetett zsidók elkülönítését. Ez­ért Budapest zsidó lakóit “ghet- to”-ban fogja tömöríteni. E célból bizonyos házakat kijelöl­nek a zsidók számára. Azonban már ezt megelőzőleg a zsidók lakásait lefoglalják a légi bom­bázások következtében hajlék­talanná vált nem zsidó lakosok számára. A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint a kormány a kö­zeljövőben a nőket is kötelező sorozással fogja munkatábo­rokba kényszeríteni. Aki azon­ban “önkéntesen” jelentkezik, azt a jelentkező által kiválasz­tott munkahelyre küldik. Ugyancsak ezen forrásból jö­vő hirek szerint a magyar had­seregből rendkívül sok katona szökik meg. Ezeknek elfogásá­ra a csendőrök és német S.S. csapatokból álló különítmények “söprik végig” a vidéki városo­kat és falvakat. Az eredmény azonban nem valami kielégítő, mert a lakosság segíti a kato­naszökevényeket. Konstantinápolyból jövő hi­rek szerint a német megszállás óta a magyar zsidókat hatvan koncentrációs táborba terelik össze. Magyarország 900,000 főre rugó lakossága nagy ré­mületbe eset, mert attól tarta­nak, hogy őket is olyan helyek­re viszik, ahol tömeg kiirtás áldozatai lesznek, mint tették a németek Warsó város zsidó lakóival. Kevesebb dátumot tanítsanak az iskolában Az iskolás gyermekek mindig panaszkodtak, hogy túlsók ne­vet és évszámot kell a törté­nelem órákon megtanulniok és rögtön be is bizonyították, hogy a történelem tanításnak ez a módszere helytelen, mert min­dent elfelejtettek, mihelyt ki­léptek az iskolából. Most vég­re a tanárok is belátják, hogy ezen az állapoton segíteni kell. Az Amerikai Történelmi Bi­zottság, négy hónapi tanulmá­nyozás után most azt javasol­ja, hogy azt a rengeteg kisebb fontosságú nevet .és évszámot, amelyek a tanulók emlékező te­hetségét eddig próbára tették, töröljék a tanítók történelmi anyagából. A tanárok azonban abban is megegyeznek, hogy azért van­nak nevek és évszámok, ame­lyeknek ismerete nélkülözhetet­len, ezért tehát megállapítot­ták, hogy milyen eseményeket és dátumokat kell a diákoknak mégis megtanulniok az elemi és középiskolákban. Az elemi iskoláktól csak tiz évszám és húsz nevezetes em­ber ismeretét kivánják meg. Ezek a következők: Columbus felfedezte Amerikát 1492-ben; Magellan körülhajózta a vilá­got 1519-ben; Jamestownt, Vir­giniában, 1607-ben alapították meg; a pilgrimek 1620-ban kö­töttek ki Plymouth Rocknál; a francia és indián háborúk vé­ge, a párizsi béke következté­ben 1763-ban követekezett be; a függetlenségi nyilatkozatot 1776-ban adták ki; George Washington első beiktatása 1789-ben történt; Louisiana megvásárlása a franciáktól 1803-ban nagyobbitotta meg az Egyesült Államokat; Floridát 1819-ben vásárolták meg a spa­nyoloktól. A hires emberek közül az elemistáknak csak Daniel Bo­one (az indián-yezető), Sam Houston (a texasi hős) és Fer­nandez De Soto (a Mississippi felfedezője) nevét kell 17 más kiemelkedő történelmi alak ne­vével együtt megjegyezniük. A Junior High School növen­dékeinek a fentieken kívül ok­vetlenül tudniok kell, hogy mit jelentenek a következő évszá­mok: 1775 (az amerikai forra­dalom kitörése), 1781 (ugyan­annak a befejezése), 1798 (Ely Whitney feltalálja a pamutsze­dő gépet), 1812 (az Angliával való második háború kezdete), 1821 (a missouri megállapodás) 1884 (a táviró első használata) és pedig Washington és Balti­more között), 1861-1865 (a pol­gárháború tartama) 1869 az el­ső transkontinental vasút el­készítése. Ha kevés dátumot ugyan, de annál több életrajzot kell meg­tanulniok a középiskolásoknak: 43-at összesen — beleértve Sa­muel Gompersét, az American Federation of Labor első elnö­két (ez egymaga is bizonyítéka, hogy ez a szervezet ha előnyök­höz is juttatta a munkások egy kis csoportját ezt a szolgálatot is a rendszer fentartóinak az érdekében cselekedte — szerk.) Stephen A. Douglasét, Lincoln Ábrahám illinoisi politikai el­lenfelét és Francis Parkmanét az amerikai franciák történet­írójáét és a franciák és indiá­nok viszonyának legalaposabb ismerőjét. Common Council ÁRULÁSRA BIZTATJÁK A LAKOSSÁGOT KAIRO, ápr. (ONA) — Egy most ideérkezett görög mene­kült jelenti, hogy a németek több, mint kétezer Görögor­szágban lakó idegen zsidót de­portáltak Lengyelországba az utolsó hetekben, különösen tö­rök és spanyol zsidókat. A németek most azoknak a spicliknek, akik bujdosó zsidók­nak tartózkodási helyét beje­lentik, az elfogott zsidó vagyo­nának felét ígérik. Heraklionban és Krétában a németek a zsidókat az utolsó emberig kiirtották, mondotta ugyanaz a menekült. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom