Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-04-08 / 1314. szám

5 üiaai BÉRMUNKÁS 1944. április 8. Vegytani tankönyvek szerint I az alkohol a szén, hidrogén és oxigén kémia vegyüléke. Szín­telen, tiszta folyadék, amely meggyuj tható és az égésnél igen nagy hőt fejleszt ki; 173 (F) foknál forr, a fagypont­ja azonban nagyon alacsony, körülbelül a zéró alatti 200 fok­nál fagy meg, azért igen alkal­mas alacsony hőmérsékletek mérésére. Fontos tulajdonsága még az is, hogy igen sok olyan anyagot felold, amelyek a víz­ben nem oldódnak. Az alkoholnak valamilyen formáját már ősidők óta isme­rik az emberek. Minden gyü­mölcslé tartalmaz valamennyi cukrot, ami a levegővel érint­kezve erjedésnek indul. Az er­jedés mellékterméke az alko­hol. Ilyen alkohol lényegesebb része a bor, sör, pálinka és li­kőr név alatt ismert italoknak. Az alkoholt azonban nem csak italnak használják. Nagy­mennyiségű alkoholt fogyaszt a gyógyszerkészités is, de a leg­nagyobb mennyiségben az ipa­rokban nyer alkalmazást. Az ilyet, megkülönböztetésül az italoktól, ipari alkoholnak is nevezik. Az Egyesült Államokban a háborút megelőző években kö­rülbelül 100 millió gallon alko­holt használtak. A háború kö­vetkeztében azonban az alkohol használata annyira emelkedett, hogy 1942-ben már 350 milliót, 1934-ban pedig 632 millió gal­lont készítettek és ebben az év­ben még ennél is nagyobb mennyiséget fognak felhasznál­ni. Az alkohol használatának te­rét nagymértékben tágította a mügumi gyártás is, amennyi­ben a szintetik gumit legköny- nyebben alkoholból lehet készí­teni. De alkohol segélyével ké­szül a füstnélküli lőpor is. Azon­kívül festékek készítése és újabban az automobilok és más jármüvekben használt “anti­freeze” (fagyás elleni) folyadé­kok fogyasztanak el nagymeny- nyiségü alkoholt. KORLÁTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK Az ipari alkoholt általában három különböző forrásból nye­rik. Melléktermékül kapják a cukorfinomitókban, ahol a fi­nomításnál fenmaradt salakot, amelyet ebben az esetben mo- lasza név alatt ismernek, er­jesztik és aztán ledesztilálják. A másik módszer szerint a ga­bonafélékből vagy krumpliból csinálnak “cefrét”, amelyet er­jesztés után ledesztilálnak. A harmadik módszernél a gazolin finomítás mellékterméke gya­nánt kapják. Midőn az úgyne­vezett “ethyl” gazolint készíte­nek, amelynek a közönséges ga­zolinnál nagyobb robbanó ere­je van, a melléktermékek egyi­ke alkohol. Midőn az alkohol szükséglet egyszerre igy megnövekedett, két olyan tényező jött közbe, amelyek akadályozták a terme­lés megnagyobbitását. A hajó hiány megnehezítette a cukor molasza behozatalát, noha ez a módszer a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Az iparokban álta­lában használt 95 fokos alkohol gallonját körülbelül 4 centért lehetett előállítani cukor Hidá­szából. Körülbelül két és fél font molasza kell egy gallon al­kohol kitermelésére. A másik akadályozó körül­mény az, hogy a háború követ­keztében úgy a gabonafélékre, mint a krumplira nagy szükség lett mint tápanyagokra. De normális körülmények kö­zött is ez^a módszer nem vala­mi olcsó ipari alkohol készíté­sére, mert egy bushell kukorica például csak két és fél gallon alkoholt ád. Ha a kukorica ára 60 vagy 70 cent, akkor már a nyersanyag sokkal többe kerül, mint maga a kész alkohol a cu­kor molaszából. A gazolinból készült alkohol jóval olcsóbb, de csak korlátolt mennyiségűt lehet kapni ebből a forrásból. ALKOHOL FÜRÉSZPORBÓL A szükség következtében az­tán megvalósítottak olyan ter­veket, amiket ugyan már régen ismertek, de miután nagy ere­deti befektetést igényeltek, nem valósították meg. így pél­dául már nagyon régen tudják, hogy fürészporbóL is lehet al­koholt erjeszteni, noha az eljá­rás valamivel hosszadalmasabb és költségesebb az előbb emlí­tett módszereknél. Már a múlt háború alatt megkísérelték ezt a módszert Louisana államban, de később abbahagyták. Az alkohol ily készítését fel­találóiról Scholler-Tornesch pro­cesszusnak nevezik. A lényege az, hogy a fürészport, avagy a feldarált és megfőzött fát (pulp) bizonyos savakkal keve­rik, majd élesztő segélyével er­jesztik, aztán desztilálják. Egy tonna fürészporból 50-60 gallon alkoholt lehet készíteni. Ez az eljárás alkalmat nyújt arra, hogy a fűrésztelepeken felhal­mozódott és eddig teljesen kár- baveszett nagy fürészpor hal­mokat felhasználják. Ugyanez a módszer alkalmat ád a papírgyártásnál mellékter­mékül nyert csípős folyadék el­használására is. A papírgyárak­nak igen nagy gondot adott az, hogy mitévők legyenek ezzel a folyadékkal, mert fa-alkohol tartalmánál fogva nem bocsát­hatták a folyókba, ahol mérge­ző hatásánál fogva nagy káro­kat okoznak. Eddig igen költ­séges módszerekkel elpárolog­tatták. Most a fent említett módszer segélyével kevesebb költséggel alkoholt készítenek belőle. (Scientific American) Az alkohol szerepe a háborúban AKIKNEK HITLER KELLETT LONDON, márc. (ONA) — Isztambulból jelentik mai ke­lettel, hogy a németek százá­val fogták össze a legtekinté­lyesebb, vagy leggazdagabb bu­dapesti zsidókat. Az elfogottak között van budai Golderger Leó, a Felsőház tagja, Horthy Miklós barátja is. Budapest fő­rabbiját, mondják a hirek, szintén internáló táborba szál­lították. Villany világításnál a villany energiának csak egy része vál­tozik át fénnyé. Még a legjobb fluorescent lámpa is legfeljebb csak 25 százalékig hatásos. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK: április 1-ig: St. Nagy, Cleveland ....... 1.00 St. Gafrik, Chicago ......... 1.35 M. Bakos, Cleveland ....... 1.50 Clev. Társasdélután .........69.06 R. Deutsch, Miami --- 4.00 A. Toldi, Detroit party.—45.00 St. Kóta, Triadelphia ..... 5.00 Ch. Kálmán, Triadelphia.. 5.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Gyurcsek, Thornville .. 2.00 J. Németh, Chicago ......... 1.50 E. Biró, Desplaines ......... 3.50 P. Kunst, Chicago ........... 1.00 Chicago közös mulatság....45.00 I. Toth, Cleveland ................50 M. Uhlein, Chicago ................50 A. Buda, Cleveland ..............50 JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. Visi. ....­Paul M. Bonner ezredest, aki nem régen 1,712,136 dollár ér­tékű finom kész acél szerszá­mot, melyre nagy szükség volt mindenfelé, ócska acél árban eladott 36,924 dollárért, olya­noknak ,akik azt viszont jó ár­ban eladták a kormánynak és hadi iparoknak, most jutalmul feljebb léptették. Egy másik ezredes ur, Mc­Cormick ,aki a betűkön lovagol és sokkal nagyobb kárt csinál mint akik testeket ölnek, visz- szasirja a jó öreg napokat. És csak is a múltban találja a megelégedést, a jövőtől retteg, minden öreg ember. Még ma is túl vörös neki. Martin Dies azon siránkozik, hogy sok újságíró és rádió szó­nok, mint Winchel is, aláássák a képviselő urak tekintélyét. Hát bírna olyan sokat ártani a képviselő uraknak más, mint Martin Dies ártott nekik, aki cirkuszi bohóc szerepet játszik már éveken keresztül? A kormány hivatalokban na­gyon rettegnek és pontos vizs­gálat után mernek csak embe­reket felvenni, ne hogy olyat vegyenek fel, aki már éveken keresztül harcolt a fasizmus el­len, mielőtt Mr. Diestől kaptak volna arra engedélyt. Azon képviselő urak jajgat­nak és féltik tekintélyűket leg­jobban, akiknek a megválasztá­sához a szavazó polgároknak csak tiz százaléka járult hozzá mert a többiektől még ezt a szavazati jogot is elvették, mint egyes államokban. A kapitalista rendszer hívei is, mint az öreg egyének, csak a múltból tudnak emlékeket előásni, mellyel a jelen létüket próbálják igazolni, létjogosult­ságukat védeni. A Briggs gyár munkásai vala­mi kétezren, megjelentek azon a gyűlésen, melyen a “No stri­ke“ fogadalmat való visszavo­nást követelik az union tisztvi- selőségtől. Ugyan ez a tenden­cia minden más nagy üzemnél, leginkább a Ford munkásoknál is, akiket még a tisztviselőség is nagy nehezen tud féken tar­tani. Mr. Churchill úgy látszik nem hisz a nők és férfiak egyen jogosultságában. Ugyan is Angliában a képviselőház megszavazta, hogy a női taní­tóknak éppen olyan fizetést ad­janak ugyan olyan munkáért, mint a férfi tanítóknak, melyre Churchill lemondással ijesztet­te meg őket, igy ijedtukben visszaszivták a javaslatot. Április bolondja szerű csata folyik ma a politikai berkekben. Dewey, és Willkie nem elég nemzetközinek találják Roose- veltet, ugyan ezen republiká­nus berkekben mások meg na­gyon is nemzetközinek tartják és már hazaárulással is vádol­ják. Legjobb volna, ha csak is április hónapban volna szabad a politikusoknak s'zószátyárkod- ni. Legkomikusabb, hogy Hill- manékat kommunistának bé­lyegzi a Dies bizottság. Amire Hillmanék “hazugság” jajsza­vakkal vágnak vissza, ők csak Rooseveltisták, amire Diesék megint visszavágnak, hogy a kommunisták is azok. Erre meg mi odavághatunk, hogy Roose­velt meg demokrata mint Mar­tin Dies és társai, tehát ha Hillmanék kommunisták mert Rooseveltisták, akkor Diesék is azok, mert Roosevelt demok­rata párti. Ez a Dies bizottság okoskodási folyamata. Mindezek után is legfonto­sabb kérdés, hogy “Kik fizet­nek a háborúért?” meg, hogy “Kik nyerik meg majd a há­borút?” Akik a Bérmunkást rendesen olvassák, azok isme­rik a helyes választ. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom