Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-04-08 / 1314. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 APR. 8 NUMBER 1314 SZÁM KÜZDELEM AZ IPARI DEMOKRÁCIÁÉRT Munkában az amerikai magyar quisling sajtó (f.) Ahogyan Magyarország­ban megvoltak a quislingek és tárt karokkal várták Hitler banditáit, ugyan úgy a Horthy fasizta kormánynak megvoltak itt Amerikában a speciális quis- lingjeik akik sötétben bujkálva szolgálták Horthyt. Most azon­ban amióta az állítólagos ellent- állás kacsa hírei kerültek a sajtóba, a sötétben bujkáló gyáva fráterek előbüjtak és ünnepük. Az amerikai magyar polgári sajtónak mélyre sülye- dése soha nem bizonyosodott be jobban, mint az elmúlt na­pokban. Az elvi rothadásnak fő irányitója a legnagyobb napi­lap az Amerikai Magyar Nép­szava, mely után kullognak a többiek és a helyi heti lapocs­kák élősdi vigécei. Headlineon közük azt, hogy Horthy milyen hősiesen visel­kedett Hitlerrel szemben és úgyszólván megtagadta a zsi­dók munkatáborókba való ki­szolgáltatását. Az Amerikai Magyar Népszava sajtó férgei szerint, Hitler csakis ezért száll­ta meg Magyarországot. Szóval szegény Horthy a zsidó véde­lemnek esett áldozatul. Nem le­hetetlen, hogy már Horthy szo­bor gyűjtési akcióról álmodoz­nak a Népszavánál lebzselő faj­zsidók. Mert ugylátszik nem hiába van az a megállapítás, hogy “Amerika a lehetőségek hazá­ja”. Itt mindent lehet, még ilyesmit is, ami most történik. Az már rég a feledés homályá­ba merült, hogy tulajdonkép­pen éppen Horthy volt a zsidó üldözések úttörője. Igaz, nem modern gépfegyverekkel kezd­te mint méltó társa Hitler, de azt letagadni még sem lehet, hogy Horthy kormányzói szé­kéhez, herélő bicskával tört magának utat. És aztán a nu­merus claususról legelőször is Horthy országban volt szó, sőt a koncentrációs tábor első pa­tentja is a Horthy trade mar­kot viseli. Igaz a magyar koncentrációs táborokban nem csak éppen a zsidók voltak összegyűjtve, ott voltak a magyar munkások elő-1 harcosai a szociálisták és a szervezett munkások legjobb­jai. Ezek közül tömegesen ma­radtak ott örökre a Horthy ura­lom dicsőségére. A terror ura­lom jelképes reprezentánsa Horthy Miklós, akit most azok akarnak tisztára mosni, akik segítő társaik voltak a minden időket megszégyenítő magyar terror uralomnak. A magyar nép gyilkosait eddig csak bur­koltan támogatta az amerikai magyar sajtó nagyrésze, most azonban kijöttek a valódi szín­nel. Horthy Miklóssal egyvonal- ra helyezkedő magyar sajtó gyilkos ellensége az amerikai magyarságnak. Nem azért, mert Horthy a zsidóságot üldözte, hanem első sorban azért, mert Horthy Mik­lós neve a szabad munkásmoz­galom kiirtásához fűződik. A munkás jogok legkegyetlenebb pribékjei voltak mindig Horthy és társai és náluknál nem kü­lönbek az amerikai védő angya­laik sem. Ami most történik Magyarországon elsősorban is Horthyék bűne és nem szabad engedni őket menekülni a kö­vetkezmények elől. Sülyedő ha­jón futkosó patkányok a volt fehér terror t hősei és amerikai patkány társaik vajmi keveset tehetnek értük. Erre lesz gondja elsősorban az amerikai harcos magyar munkásságnak, akik még hat­vány ozottabb erővel fogják vin­ni a tömegek közé az igazság felvilágosító propagandáját. Osztálytudatos hivatásunk­nak teszünk eleget akkor, ami­kor az amerikai magyar quis­ling sajtót leleplezzük és akna­munkájuk ellen valamint végle­ges kiirtásukért harcot foly­tatunk. Pusztuljon a quisling sajtó! Harsogjuk az amerikai magyar munkásság fülébe! NÁCI KÉZZEL LONDON, márc. (ONA) — Az ideérkezett jelentések sze­rint “rendkivül energikus” lé­péseket foganatosítottak a Ma­gyarországra menekült lengye­lek, valamint azok szervezetei és újságjai ellen. Ezek a lépé­sek azonnal megtörténtek, mi- i helyt a németek átlépték Ma­gyarország határát. — AZ I.W.W. SEGÍTSÉGÉT KÉRIK A MUNKÁSOK. — KIK NAGYFONTOSSÁGU DÖNTÉS VÁRHATÓ. CLEVELAND, 0. — Az American Steel and Wire Company clevelandi gyártelepén a munkások panaszaik orvoslására, — mi­után minden más utat eredménytelenül megkíséreltek, sztrájkba léptek. A sztrájkolok azonnal szembetalálták magukat nemcsak a munkáltatókkal és a kormányközegekkel, hanem saját union- juk, a CIO-hoz tartozó International Union of the United Steel Workers központi tisztviselőivel is, akik kimondották, hogy a sztrájkra nem adtak felhatalmazást és a sztrájkolókat vissza­rendelték a munkába. Midőn a munkások nem en­gedelmeskedtek ennek a rende­letnek az International központi tisztviselői felfüggesztették a sztrájkoló lokál tisztviselőit, majd megfenyegették őket az­zal, hogy a sztrájk vezetőit, vagyis a sztrájkolok által meg­választott tisztviselőket kizár­ják a szervezetből, ami termé­szetesen a munkájuk elveszté­sét is jelenti. A minden oldalról igy táma­dott munkások, akiknek, mint látni fogjuk nagyon is jogos sérelmeik voltak, ekkor az In­dustrial Workers of the World itteni csoportjához fordultak tanácsért. Az IWW Metal and Machinery Workers Industrial Union 440-es szervezete ezen ügy alapos megtárgyalása után az alábbi levelet intézte a Na­tional Relation Board irodájá­hoz. National Labor Relation Board Washington, D. C. Egy itteni ügyben alkalma­zott eljárásnál a National La­bor Relation Act törvény 9-ik szakasza, amelyet önök egy je­lentékeny tömeg munkás kárá­ra alkalmaztak, összeütközésbe került ugyanezen törvény 7-ik szakaszával. Miután barátai va­gyunk a szóbanforgó munká­soknak ,akiket megfosztottak minden lehetőségtől, hogy ügyüket önök elé vigyék, mi, az Industrial Workers of the World Metal and Machinery Workers Industrial Union 440- es számú helyi osztálya hívjuk fel erre a dologra az önök fi­gyelmét, hogy a bajokra orvos­lást találjanak. A kérdés lényege ez: Vajjön az alkalmazottakat azon tiszt­viselők képviseljék-e, akiket megválasztottak és akiket akar­nak, avagy azok, akiket erre a célra mások neveznek ki a szá­mukra, de akiket a munkások nem akarnak és visszautasíta­nak? Azonban a törvény két szakasza közötti ellentét még ennél is szélesebb körű. Ilyen problémák felvetődhet­nek az unionoknak egymáskö- zötti disputáikban is, amelyek fölött önöknek nincs hatáskö­rük. Azonban rámutatunk arra, hogy ez olyan probléma, amely­nek megoldására alakították az önök hivatalát és hogy az ily problémák megoldására az önök hivatala jogosult. AZ ÜGY TÖRTÉNETE Az American Steel and Wire Company itteni telepén a sok orvoslásra nem talált panaszok következtében a munkások ab­bahagyták a munkát. A sztrájk spontánszerü volt, nem kértek rá jogot senkitől és éppen igy vissza is mentek a munkába. A panaszok már régi keletűek, felhalmozódtak, mert az ily pa­naszok elintézésének eljárása nagyon komplikált, számos lé­pésből áll. A negyedik ilyen lé­pés az, hogy a panaszok az In­ternational Union of the Steel Workers (CIO) által kinevezett tisztviselőknek kezébe kerülnek, akik aztán egyszerűen agyon­hallgatják a dolgot. így a pa­naszok felszaporodtak és az elé­gedetlenség eljutott a forr­ponthoz, aminek eredménye lett a munkabeszüntetés. Az Inter­national központi tisztviselői erre felfüggesztették a sztráj­koló lokál tisztviselőit, — még­hozzá minden tárgyalás nélkül, amelyről előzőleg csak a mun­káltatóknak volt tudomásuk, de nem az érdekelt munkásoknak és tisztviselőknek. Egyeseket csak a hivataluktól fosztottak meg, másokat még a szervezet­ből is kizártak, ami a kompáni­ával kötött egyezség értelmé­ben ezek számára a munka el­vesztést is jelentette. Amikor a munkások értesül­tek ezen felfüggesztések és ki­zárásokról, megint abbahagyták a munkát. Ekkor az Internati­onal visszavonta a lokál char­ter j ét, felfüggesztette a szerve­zetet és bankbetétjére zárlatot kért és kapott. Mindezt azért csinálták, mert a munkások ra­gaszkodtak ahoz, hogy a mü- helybizottságot a saját maguk által választott emberekből ál­lítsák össze. Sőt mitöbb, az In­ternational kinevezett tisztvise­lőket és mühelybizottságot is, de akiket a munkások nem fo­A CIO SZERVEZET DEMOKRATA ELLENES TÉNYKEDÉSE. KÉPVISELJÉK A MUNKÁSOKAT? —

Next

/
Oldalképek
Tartalom