Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-04-01 / 1313. szám
o uiua. BÉRMUNKÁS 1944. április 1. A mi programunk Újból üzenetet kaptak a (a.l.) Sokféle az emberek véleménye a háború utáni kialakulásra vonatkozólag. Annyi bizonyos, hogy a technika fejlődése még sokkal gyorsabb tempóban halad előre a háború alatt, mint ”béke”-időben. A szerszámgépek fejlődése és azoknak megsok- szorositása, hatalmas ipari fejlődést jelent a termelés terén. A fent nevezett technika fejlődés kell, hogy legyen irányadója a háború utáni korszak mikénti kialakulásának. Ha ebből a szempontból bíráljuk meg a társadalmi eseményeket, akkor azt látjuk, hogy mindazon programok vagy ajánlatok a háború utáni időkre, amelyek nem irányoznak elő gyökeres gazdasági változást a termelésben, azok teljes hiányában vannak az alapvető tényezőknek. Nagyon kevés társadalmi tudásra vall azoknak ajánlata, akik a háború utáni munkanélküliséget úgy vélik megoldani hogy ma az iparokban foglalkoztatott női munkások helyét a leszerelt katonákkal kell betölteni. Nem-e egészségesebb és célravezetőbb dolog volna a háború utáni munkanélküliség megoldására, a munkaidő olyan rövidre való levágása, hogy mindenkinek alkalma legyen a termelésben részvenni? Természetesen egy ilyen program kivitele nagy ellentállás- ra találna a kapitalista osztály részéről. Első sorban mert ők mindig ahoz ragaszkodnak, hogy a munkások munkaidejét, csakis a munkáltatók vannak hivatva megszabni. Tudatában vannak annak, ha nincsen munkanélküli a munkás piacon, akkor ez magasabb béreket jelent, ami a profitot veszélyezteti. Az a társadalmi rendszer, amely a profit nagyságát tartja a legfontosabb tényezőnek, egyáltalában nem lehet demokratikus és legkevésbé á'llhat a humanizmus alapján. A kapitalista társadalom, amelyben ma élünk, a legtöbb esetben hallani sem akar a háború utáni bárminemű változásról. És ezért is megyen olyan nehezen egy béke programot kidolgozni, ami ha másképpen nem is, de látszólag biztosítaná ideig-óráig a békét. Mi, amennyire ismerjük a kapitalista rendszert, tudjuk azt, hogy szabad ipari és kereskedelmi versenyen épül fel. Azért el sem tudjuk képzelni, hogy bármely körülmények között békjót hagyna magára tenni, mindaddig, amig gazdasági ereje van ■ahoz, hogy minden ilyenfajta törekvést megakadályozzon. Hogy a különböző kapitalista érdekeltségek abba megfognak egyezni, hogy a nyersanyagok nemzetközi elosztása valakik által rendszabályozva legyen, teljesen nevetséges. Abban esetleg megfognak egyezni a béke asztaloknál, hogy látszólagos politikai szabadságot biztosítanak a népek számára. Ezt teszik abban a biztos tudatban, hogy. addig, amig a kapitalista osztály tartja kezében a gazdasági rendszert, addig teljes ura az emberi társadalomnak összes politikai gépezetével. Természetesen a hiszékeny emberiség, de különösen a politika emlőjen tápláltak azt hiszik, hogy demokrácia létezhet a gazdasági kizsákmányolás közepette alatt. Az emberi küzdelem legfontosabb tényezője a létfentartá- son alapszik és ha most az élet javait egy osztály tartja kezébe, akkor az emberiség nagy többségének léte azon kevesektől függ, akik birtokosai az élet javainak. A mi programunk nem csak a háború utáni állandó békére alkalmas, de 1905 óta ,amikor az IWW zászlót bontott, egy forradalmi Ipari Union kiépítésére abból a célból, hogy az emberi társadalmat úgy formálja át, hogy az élet javait ne egyes emberek tartsák kezükben, mint sérthetetlen magántulajdont. Mert mi az tartjuk, hogy addig, amig a magántulajdonra épült kapitalizmus létezni fog, addig lesznek háborúk és országhatárok. A fentiek képezik a kapitalizmusnak létkérdését. Hogyan lehet el is képzelni közép Európában egy állandósított békét, ahol annyi kis országhatár választja el a népeket egymástól és minden kis nemzetnek meg van a maga uralkodó osztálya, amelynek célja jómódban élni a saját népeinek rovására. Ezzel szemben Károlyi Mihály egyik nyilatkozatában annak adott kifejezést, hogy a közép európai béke, csakis a kapitalizmus megszüntetésével jöhet létre. Mi ebben megegyezünk Károlyiékkal, de úgy vélekedünk, hogy ugyan azok a feltételek biztosíthatják csak az állandó világbekét is. Tudni való dolog, hogy magát az IWW-t az ipari fejlődés hozta életre, nem külföldi eszme a fejlett ipari államban, hanem a munkásoknak egyedüli alapvető osztályintézménye minden osztályuralom megszüntetésére. Ha az emberek beszédeikben demokráciáról tárgyalnak, akkor fontos az, hogy olyan demokráciát értsenek alatta, amelyben minden ember élvezhesse egyformán az élet javait. Ilyen demokrácia csak az ipari társadalom keretein belül létezhet. És egy ilyen ipari társadalom megvalósítását tűzte ki az IWW megalakulásakor és még ma is ugyan ez a programja változatlanul. Józan Jánosok A nyilatkozat meggyőzheti a nagy egyletek tagságát, hogy az Amerikai Magyar Szövetség további fentartásával nehezítik Magyarország népének helyzetét. — Szűnjék meg e balkezes szövetség!: ez legyen a Verhovay és Bridgeporti Szövetség tagságának legsürgősebb feladata. A Bérmunkás nem tartotta véka alatt azt a meggyőződését, hogy az amerikai magyarság reprezentánsának magát tartó Amerikai Magyar Szövetséget az első bemutatkozásával valódi képében tárja a magyarság elé. Elsősorban az Amerikai Magyar Szövetség több esztendős “létezése után is a valóságban CSAK az igazgatóságának a szervezete. Bár a nagy egyletek tagjai pénzéből tartják fen, az egyeletek tagságának az ügyeikbe semmi beleszólása nincs, minden eddigi intézkedésük, megnyilatkozásuk azért is volt az amerikai magyarságra nézve olyan balkezes, az amerikai közvélemény előtt megszégyenítő. Már szinte unos kihangsúlyozni, hogy a washingtoni State Department is kénytelen volt az Amerikai Magyar Szövetségre ráolvasni és ami még ennél is súlyosabb azokkal a magyar lapokkal, amelyek bár tudják, hogy a Szövetség minden cselekvése a mindenkori magyar kormányokat szolgálja, mégis dicshimnuszokat zengenek az igazgatók szervezetének — a State Department éppen ezekkel a magyar újságokkal bélyegeztette meg a nagy nyilvánosság előtt a Szövetséget, mint amely valótlanságot állított, amikor a State Department elismerését hangoztatta a maga részére. Hogy a magyar egyletek tagsága nem lépett a sarkára, hogy megszabadítsa az amerikai magyarságot hasonló és további esetleg súlyosabb szégyentől, azon most elgondolkod- hatik és mérlegelheti, hogy könnyelműségével, milyen veszedelembe dönti éppen azokat a véreit, akiknek a jelene és jövőjéért való aggodalmat nemcsak kihangsúlyozta, de a legmesszebbmenő áldozatokat is meghozza. A szerencsétlen Magyarország népét a most folyó háborúban is az ország uralkodó osztálya a nácizmus és fasizmus hírhedt vezérei mellé állította, amelyet a magyar nép idők óta ellenségének tudott. A Bérmunkás ezt számtalanszor kihangsúlyozta ,akkor is, amikor Hitler, hogy a magyar nép gyűlöletét tompítsa, az ország volt területéből csatolt vissza részeket. Talán az egyetlenek voltunk ebben az országban, akik hűvösen fogadtuk a gesztust, előre látva azt, hogy a magyarság árat, nagy árat fizet Hitler ezen nagylelkűségéért. A magyar fiatalság szinejavát kellett német érdekekért orosz földre küldeni. Ma már nem titok, hogy a magyar hadsereg zöme orosz földön maradt, elvérezve, fogságban. De az orosz seregek, amelyek saját födj üknek védelmében az egész világot meglepő elszántsággal harcolnak, nemcsak a magyar seregeket verték széjjel, de megsemmisítették, szétszórták a német sereget is és most Hitler egy utolsó erőfeszítéssel a még megmaradt szövetségeseit állítja tüzvonalba a tőle megszokott' erőszakos módon. Az elmúlt napokban, hogy ezt a tervét végrehajthassa, saját szövetséges országait szállotta meg,, elfoglalva minden hivatalt, amelyekben ma egyedül a német az ur és parancsoló. A még szabadon gondolkodó világ egyöntetű megállapítása, hogy Hitlernek ezt az utolsó kísérletét a meszállott országok, igy Magyarország népe is úgy teheti eredménytelenné, hogy minden rendelkezésére álló módon szabotálja, ellenszegül Hitler minden intézkedésének. Amerika külügyminisztere egyenesen felszóllitást küldött a magyar néphez, hogy ellent- állásával igyekezen a maga és országa helyzetét enyhíteni arra az időre, amikor a háborús bűnösöknek felelniök kell az emberiség ellen elkövetett bűneikért. Washingtonban talán a külügyminisztérium szomszédságában gyülésező Amerikai Magyar Szövetség igazgatói, a külügyminiszter üzenetét a magyar néphez nem, hogy megerősítenék, de arra kérik az amerikai és az óhazai magyarságot, hogy NE HIRTELEN- KEDJENEK ÍTÉLETÜKBEN, mégkevésbé CSELEKEDETÜKBEN. Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatói még nem - látják TISZTÁN a helyzetet, még ők mindég bíznak Horthy megmentésében, aki nyitva tartja részükre szolgálataikért az ország hivatalait. Magyarország népének más az érdeke. Az amerikai magyar-- ság ebben a pillanatban úgy lehet óhazai véreinek a segítségére, ha sürgősen intézkedik, hogy Washington ne találjon ebben az országban a magyarság nevében olyan reprezentációt, amely a színfalak mögött ma is Hitlert és Horthyt szolgálja. A Verhovay, a Birdge- porti egyletek igazán józan já- nosai kell, hogy a legsürgősebben elzárják azt a szelepet, amely fentartja az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóinak kerekasztaltársaságát. ft^ ft "Szervezés” — "Nevelés" — "Felszabadulás77 ^ft ^ W W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W
