Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-03-25 / 1312. szám

B É R M U N K Á S 1944. március 25. Amerika elpuskázott lehetőségei (Vi.) Mi, akik gyakorlatból ismerjük az amerikai demok- ; ráciát tudjuk, hogy nem olyan j jó és hathatós az, mint ami­lyennek azt behirdetik. De az-1 ért el kell ismernünk, hogy az európai népek 80 százaléka úgy nézett Amerikára, mint egy minta országra. így lehetőség volt arra, hogy Amerika meg­nyerje az európai nép bizalmát, szeretetét és vezetését. Ezt leg­jobban a francia, olasz, spanyol, de átlag majdnem minden or­szágban, sőt még nagy mérték­ben Oroszországban is megta­láljuk, ha a demokrácia hiveit, a népek érdekeit, kívánságait igyekeztek volna segíteni, ki­elégíteni. De e helyett minden ország­ban a nép ellenségeivel, a fasiz- ta vezérekkel, a Iegreakciósabb elemekkel kötöttek egyezsége­ket, azokat segítik és tartják a hatalmon és a liberális, demok­rata elemeket háttérbe tolják. Még most sem ismerték el a francia kormány bizottságot, mint a francia nép igazi képvi­selőjét. Még most is kacérkod­nak Ottó, Péter, György kirá­lyokkal, hercegekkel, átvedlett fasiztákkal, a fekete terror ve­zéreivel. Egyetlen más országnak sem volt ilyen nagy lehetősége arra, hogy Európa népét vezesse. Angliában már nem bíztak, Oroszországtól féltek. De any- nyira hozzá vannak szokva a vezetéshez és rászorulva na­gyobb és gazdagabb országra, hogy mint a junyáj, vezér ko- lomposokat keresnek, mely elég erős, elég gazdag lenne őket segíteni és a föltétien szüksé­ges anyagi támogatást és vé- delmet megadni. Mindemellett, Amerikában milliók. vannak minden nemzet fiaiból, akik mint összekötő kapocs nagyon hathatósan szerepeltek volna Amerika és az óhaza között. De ahelyett, hogy ezeket az elemeket, akik közel állnak a néphez és nagy részben a fe­kete terror menekültjei felhasz­nálnák, még a hazamenetelüket sem engedik meg, mint a Mexi- coban levő és most haza kíván­kozó Garibaldi társaság tagja­it, akik ténylegesen harcoltak a fasizmus ellen, most még át- utazási engedélyt sem adnak nekik. Azért nem adnak, mert tudják, hogy Olaszországba va­ló visszatérésük nagyon mege­rősítené azon elemeket, akik a király és Badoglio ellen vannak. Legtöbb újságíró, akik vala­mennyire is ismerik Európát és népeit, azon siránkoznak, hogy az amerikai kormány any- nyira elvesztette az európai né­pek bizalmát az ilyen fasizta reakciós elemek támogatásával, hogy minden ország, azok is melyek eddig nagy hódolattal voltak Amerika iránt, mind jobban a Szovjetek felé tekin­tenek segítségért, támogatás­ért. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a francia kormány-bizott­ságot is egyedül csak a Szovje­tek ismerték el, mint a francia nép igazi képviselőjét. Úgyszin­tén Csehország és Jugoszlávia is nyíltan a Szovjetekkel szö­vetkeztek, melyhez Ottó és Pé­ter királyocskák amerikai tá­mogatása nagyban hozzájárul­tak. Ugyanez fog fennállani Magyarország és Ausztria né­pénél is, ha Amerika tovább is támogatja, becézgeti Ottót. Mi, akik az osztályparcot a gyakorlatból ismerjük, tudjuk, hogy az amerikai politikát mint mindenfelé, a gazdasági erők és uralkodók szabják meg. Ezt a ténát az európai népeknek is, szemlélhetőleg megmutatják. A nagytőke, mely Amerikában is hatálytalanná, üres frázisá tet­te a demokráciát, Európában sem fogja a demokrácia hiveit támogatni, hanem csak a ki­próbált reakciót, a fekete ter­rort igyekszik hatalomra tenni és ottan megtartani, mert csak azoktól remél teljes védelmet. Ezt még jobban rájuk kény­szeríti az olyan kijelentések, melyet Benes tett a cseh kor­mány nevében, hogy a Skoda és más nagy ipartelepeket, vala­mint a bányákat és természeti kincseket államosítani fogják. Ugyanezt a veszélyt látják Ti­to kormányában is és azon esetleges lengyel kormányban is, melyet a Szovjetek segítené­nek megszervezni. De ezt a a nagy tömegek mindenfelé nagyban követelik, sőt csak is abban látnak biztonságot, hogy a nemzetközi tőke nem fogja őket tovább is kizsákmányolni és újabb háborúba, fasizta ter­rorba sülyeszteni. Amerika által elpuskázott eshetőség ,azon polgári demok­rácia hiveit is háttérbe szorít­ja az egész világon, akik az el­ső világháború után megszerve­zett polgári demokrata kormá­nyokat megszervezték, mint a cseh, osztrák, lengyel, sőt a né­met demokrata kormány is, de amely kormányok nem merték az iparokat államosítani, lefog­lalni. Most már egyszerűbb lesz a választás, Darlan, Badoglio fasizmus, vagy államszocializ­mus. És erre az amerikai nagy­tőke kényszeríti Európa népét. tény erkölcsi front” néven is említik. A könyvbirálók jelen­tései szerint tehát Mrs. Lind­bergh a fasizta propagandának ezt az ágát kultiválja. Ez a do­log újabb fényt vet a Lind­bergh házaspár politikai felfo­gására.) IRÁNY: A VÖRÖS HADSEREG NEW YORK, márc. (ONA) — Most érkeznek be az első részlet-jelentések arról, hogy milyen körülmények között 'szökött meg 2000 szlovák a né­met hadseregből, hogy a Vörös Hadsereghez csatlakozhassák. Az itteni csehszlovák hírszol­gálati iroda elmondja, hogy a szlovákok már régen elégedet­lenek voltak a német parancs­noksággal és hosszabb idő óta készítették a szökés tervét. Ez a terv azonban csak akkor ke­rült kivitelre, midőn sikerült ti­tokban összeköttetést létesíte­niük a Vörös Hadsereg tisztjei­vel. Október 30-án a németek tá­madásba küldték a szlovák csa­patokat. Az utóbbiak maguk­hoz vették egész felszerelésü­ket és anélkül, hogy puskáju­kat csak egyszer is kilőtték vol­na, megindultak az orosz vona­lak felé. Midőn a németek ész­revették, hogy mi a szándékuk, elkezdték lőni őket, a szolvák hátvéd erre felvette a küzdel­met a német csapatokkal. Hat­száz szlovák hagyta ott életét azért, hogy 2000 tiszt és katona elérhesse az orosz hadállásokat. A szlovákok különben a né­met hadseregbe való toborzá­suk első pillanatától fogva ha­dilábon álltak a németekkel. Mindennapos volt, hogy szlo­vákok és németek ökölre men­tek. Chovanec kapitány, a párt­ütő zászlóalj «parancsnoka, kije­lentette, hogy a szlovák kato­nák tapasztalták, hogy csapa­taik függetlensége épp oly ke­véssé volt valóságos, mint nem volt valóságos a szlovák állam függetlensége sem. ROMÁNIA FELTÉTELEKET SZAB MRS. LINDBERGH KÖNYVE NEW YORK, márc. — Anne Morrow Lindbergh (Mrs. Lind­bergh), aki előzőleg már két könyvet irt, most egy újabb kötettel lépet a közönség elé. A könyv cime: “The Steep As­cent”. A tartalma egy, az Alp hegységen keresztüli elképzelt repülés leírása. Száraz, unalmas könyv .amelynek fele a BUCH- MANIZMUS misztikus elméle­tének a fejtegetése. (A Buchmanizmus álcázott fasizmus és antiszemitizmus keveréke, sokszor a “keresz­LONDON, márc. — A Uni­ted Press hiszolgáltató vállalat itteni tudósítója szerint Romá­nia hajlandó kilépni a tengely- hatalmak kötelékéből, ha a szö­vetségesek eleget tesznek a ro­mán követeléseknek. A hir sze­rint a románok ajánlatát Barnu Stirbe, volt román miniszterel­nök fogja átadni a Szövetsége­seknek. A 70 éves Stirbe már Törökországba érkezett, ahon­nan Cairóba, a Szövetségesek főhadiszállására fog menni. A United Press hire szerint Ion Antonescu miniszterelnök ' az alábbi feltételeket szabta meg: 1. Románia hajlandó át- | engedni Bessarábiát az oroszok­nak. 2. A román csapatok nem szerelnek le, hanem visszavo- | nulnak a Pruth folyó nyugati | oldalára. 3. A romániai 1 or­mány távozásra kéri a német csapatokat, ha ezt nem teljesí­tenék, akkor erőszakkal fogják őket kikergetni. 4. Románia megtartja szó ver én független­ségét és az oroszok nem fognak nyomást gyakorolni oly célból, hogy Romániában kommunista uralmat teremtsenek. 5. A Szö­vetségesek garantálni fogják, hogy Románia megkapja az egész Erdélyt. 6. Ha okupáló sereget küldenek Romániába, akkor az oroszokon kívül angol és amerikai hadtestekből álljon a megszálló haderő. A “COST-PLUS” RENDELÉS WASHINGTON, márc. — A szenátus hadügyi bizottságá­nak alosztálya, amelynek Mon­tana állam egyik szenátora, James E. Murray az elnöke, meg fogja vizsgálni, hogy mi­lyen profitharácsolást csinálnak a “cost-plus” hadirendelések­nél. Az ily rendeléseknél a gyá­ros kimutatja, hogy mennyibe kerül neki a rendelés elkészíté­se és az állam megtéríti ezt az összeget aztán hozzáadják az előre megállapított százalékos profitot. Az ily rendelésnél mi­nél nagyobb összeget költ a gyáros, annál nagyobb profitot csinál, mert a profit a teljes ki­adás bizonyos százalékát képe­zi. Ugyancsak ez a bizottság meg akarja vizsgálni azt is, hogy némely gyárban, különö­sen a repülő iparban, mért tar­tanak sok fölösleges munkást. A fölösleges munkások össze- csőditését és a fizetési lisztán i való tartását “labor-hoarding” néven említik. A “cost-plus” rendelésnél az ily munkásokat az állam pénzéből fizetik. A NORVÉG FÖLDALATTI SAJTÓ WASHINGTON, március hó — A norvég földalatti sajtó vé­leménye szerint “terveket fel­állítani a háború utánra jó, de a háborút befejezni még jobb”. Egy vezércikkében a norvég hivatalos információs iroda ál­tal idézett “Svart Paa Hvitt” cimü földalatti újság a követ­kezőket mondja: “Igaz, fontos, hogy fogalmat alkossunk magunknak arról, hogy miként fogjuk alakítani a háború utáni világot. Mindazon­által, a háború utánra való gondolás nem szabad, hogy le­foglalja figyelmünket. Ezt a egyszerű igazságot gyakran el­felejtjük, mert szeretünk elme­nekülni a nehéz jelenből a ró­zsásan elképzelt jövőbe.” “Maga az a gondolat is, hogy ilyen terveket nem lehet nyil­vánosan megvitatni, egy bizo­nyos mértékben titkos jelleget kölcsönöz nekik. Ezzel szem­ben hangsúlyoznunk kell azt, hogy a németek nem azokat tartóztatják le, akik leülnek, hogy a háború utánról vitatkoz­zanak, hanem azokat, akik te­vékenységükkel ártanak ne­kik.” IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom