Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-09-25 / 1286. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1943. szeptember 25. tóttá Horthyt, Hitlert és Mussolinit, a világ első számú gonosztevőit a velük való együttérzésről. Ezt a magatartását sem Pearl Harbor után, de a mai napig sem változtatta meg, bár egyesek úgy tüntetik fel, hogy a mindig loyális amerikai magyarság háborús áldozatai, war bondok vásárlása, háborús ambulancok ajándékozása — jelenti az AMSZ amerikanizmusát. Ezt az intézményt egyformán elitélik magyarok és amerikaiak, rája olvasva náci és fasizta barátságát. Az elmúlt napokban maga a State Department adott ki nyilatkozatot, hogy hamisan informálják a sajtón keresztül az amerikai magyarságot, ezt már a velük dolgozó magyar lapok is kénytelenek voltak megírni, bevallani — és a Verhovay konvenció asztalán mégis ott lehet az a kérdés, hogy fentartsák-e az összeköttetésüket ezzel az intézménnyel. Most sem az amerikai magyarság, de az urak érdeke az, hogy a tagság centejein élős- ködjenek ezek az urak és bár félre kívánták vezetni a küldötteket ennek költségei felől is, de a küldöttek jórészénél nem az összeg amibe nekik a Szövetség kerül a fontos, de az erkölcsi pofon, hogy az amerikai gyökérből fakadt és nagyra nőtt Verhovay intézmény működjön együtt Hitler-Horthy- Mussolini terveket megvalósítani törekvőkkel. Hogy ezt a kérdést a konvenció elintézze, a pódiumra állítottak olyanokat, akik elfogadható érvek helyett Jézust, Ju- dást és bibliai meséket tártak a küldöttek elé, hogy azzal hassanak rájuk. Itt sem számítottak arra, hogy ezt a módszert az amerikai magyarság már túl élte. Egymás után álltak fel a küldöttek és kértek bővebb felvilágosításokat mielőtt határoznának, mert hibásnak látják magát a pénzügyi kimutatást is, amely csekély tízezer dollár különbözetet mutat a Verhovay Segélyegylet és a Szövetség pénztárnoka kimutatásában, amivel a Verhovay járult eddig a Szövetség fentar- tásához. A nagyfejüek számítása itt nem sikerült, mert a küldöttek annyit kívántak megtudni az Amerikai Magyar Szövetség felől, hogy nemcsak csütörtökön délután nem került szavazásra az ügy, de péntek és szombaton sem. Talán nem lesz érdektelen megemlíteni, mert bizonyára az asztal körül ülő újságosok elhallgatják, hogy esti gyűlésekkel akarták az ügyet keresztül erőszakolni. Ettől csak akkor álltak el, amikor az egyik delegátus helyeselve az elgondolást, kinyilvánitotta és indítványozta, hogy a Verhovay nem hozhat határozatot, amely ellentétben lenne a kormány intézkedéseivel. Ugyanis a War Labor Board a napi nyolc órai munka után másfélszeres fizetést határozott minden munkánál, ők mint becsületes union munkások nem tehetnek kivételt itt sem és az ehhez való ragaszkodását jelenti be a konvenciónak. Általános helyesléssel találkozott a felszólalás, miJól kiérdemelt pofon Multheti számunk vezércikkében jeleztük, hogy úgy a State Department, valamint a Department of Justice is nyilatkozatban adtak cáfolatot az Amerikai Magyar Szövetség ezen kérkedésére, hogy ezen minisztériumok bizalmát és támogatását bírják. Az Office of War Information iroda idegen nyelvű osztálya most egy speciális értesítés küldött erről az ügyről az idegen sajtónak. Ez az értesítés most már hivatalosan is rásüti a hazugok bélyegét azokra, akik évek hosszú során át mint az amerikai magyarság vezérei szerepeltek, de ugyanakkor a nagy egyletekben elfoglalt pozíciójukat a magyarság félreveztésére és Hitler-Horthy iránti hűség propagandájára használták fel. A War Információs Iroda az alábbi értesítést küldte szét. WASHINGTON — Az Ame-*----------------------------------------rikai Magyar Szövetség augusztus 25-én közleményt bocsátott ki, amelyben megállapította, hogy “a Szövetség és annak Vezetősége úgy az Igazságügyminisztérium, mint a Külügyminisztérium teljes bizalmát bírja.” A Szövetség kiadványa szerint, ez a “bizalmi” nyilatkozat bizonyos beszélgetések folyamán történt, a Szövetség tisztviselői és az Igazságügyminisztérium valamint a Külügyminisztérium tisztviselői között. Az Igazságügyminisztérium valamint a Külügyminisztérium tisztviselői ilyen nyilatko- kozatot sem az Amerikai Magyar Szövetségnek, sem a Szövetség vezetőségének nem adtak. Hugh S. Fullerton, a Külügyminisztérium európai ügyosztályának helyettes főnöke, szeptember 8-án levélben megállapította, hogy a Külügyminisztérium semminemű olyan nyilatkozatot nem tett, amely- lyel “bizalmát” vagy helyeslését fejezte volna ki a Szövetségnek a múltban folytatott vagy jövőbeli politikája iránt. Ugyanezen a napon, Leo Git- lin, aki az Igazágügyminisztéri- um ellenséges idegeneket ellenőrző ügyosztályában a felülvizsgálati osztály főnöke (Chief of the Review Section of the Alien Control Unit of the Department of Justice) levelet irt Dr Kerekes Tibornak, az Amerikai Magyar Szövetség végrehajtó titkárának és levelében lényegében ugyanezt közölte Dr. Kerekes Tiborral. A levél szövege itt következik: Szeptember 8, 1943 Dr. Tibor Kerekes, Executive Secretary American Hungarian Federation 839 Seventeenth Street, N W. Washington, D. C. Tisztelt Kerekes Dr: Felhívták a figyelmemet arra a hivatalos nyilatkozatra, amely a magyar nyelvű sajtóban megjelent és amely téves beállításban adja vissza azt az értekezletet, amely hivatalomban az Amerikai Magyar Szövetség tagjainak részvételével lefolyt. Azonkívül Román János ur, a Magyar Jövő cimü napilap szerkesztője is azzal a kívánsággal fordult hozzám, hogy adjak felvilágosítást az irányban, hogy az a nyilatkozat^ melyet Ön a mi beszélgetésünkkel kapcsolatban tett pontosan fedi-e az én álláspontomat és az Igazságügyminisztérium álláspontját. Az ön látogatása alkalmával, amely az ön kívánságára jött létre, én Önnel és az ön bizottságának tagjaival szemben alkalmaztam mindazokat az udvariassági formákat, amelyeket az Egyesült Államok polgáraival és lakosaival szemben szoktak alkalmazni, amikor látogatást tesznek ebben a minisztériumban. Ezt az udvarias bánásmódot nem lett volna szabad olyként értelmezni, hogy az a Minisztérium vagy az én részemről kedvező magatartást jelent az Amerikai Magyar Szövetség működésével szemben. Én mint ennek a Miniszre az esti gyűlés ajánlat le is került az asztalról. A konvenció tárgyalásait igazában csak a második hetében végzi és ugylátszik, hogy éppen a nem Verhovay ügyek azok, amelyek elfoglalják idejét és elhasználják pénzét. Az öreg tagok helyzetének a megkönnyítésénél majd egymásután jelentenek az urak, hogy szép-szép, de nincsen azokra pénzünk. tériumnak a tagja nem nyilatkoztattam ki és nem mutattam semminemű bizalmat az Amerikai Magyar Szövetséggel vagy más szervezettel szemben. Ennek a hivatalnak a gyakorlatában nem szokásos egyes csoportok államhüségét mérlegelni vagy véleményt mondani egymással szemben álló csoportok ellentéteinek viszonylagos érdemes mivolta felől. Én kimondottan megemlítettem önnek annak idején, hogy e minisztérium csak az esetben volna érdekelve, ha önök az Egyesült Államok törvényeit megszegnék, beleértve e törvényekbe azokat, amelyek az Egyesült Államok területén tartózkodó személyek hűtlen magatartására vonatkoznak. Amikor önök átadták nekem Írásbeli nyilatkozatukat, amelyben ismertették mindama tevékenységüket, amellyel ezt az országot segítik, én félre nem érthető módon kijelentettem, hogy ennek a Minisztériumnak nem áll módjában a nyilatkozat helyességét megállapítani, sem pedig az Önök csoportjának, vagy csoportja tagjainak hazafiassága felett Ítélkezni. Felette méltányolnám ha közölnék ezt szervezetükkel, mert ezzel tisztázódna ennek a Minisztériumnak az Amerikai Magyar Szövetséggel szemben elfoglalt álláspontja. E levelet másolatban elküldtem Román urnák is, válaszképen hozzám intézett kérdésére. Kiváló tisztelettel, Leo Gitlin, Chief, Review Section Enemy Alien Control Unit Department of Justice ASSZONYOK ÍRJAK... Tisztelt Zára Munkástárs: A Bérmunkás országos értekezletéhez irt értékes és intelligens leveléhez szeretnék néhány szót szólni. Az ön véleménye szerint a Bérmunkás szellemi álláspontja az egyetlen észszerű a jelen viszonyok között. Munkástárs, amikor un a levelét megírta, akkor nemcsak a saját véleményét nyilvánította a fasizmus veszedelmével szemben, hanem egyben minden osztálytudatos munkástárs és munkástársnő véleményét is. Az a munkás vagy munkásnő, aki ma nem áll fentartás nélkül szembe a fasizmussal, aki nem áll készen harcolni ellene, az ne vallja magát osztálytudatosnak, aki ma a semlegesség kényelmes álláspontjára helyezkedik, az a fasizmus érdekeit szolgálja. Éppen ideje volna már, hogy a Bérmunkás egy értékes tagja (és munkatársa) szóvátegye azt az úgynevezett “ellenzéket” amelynek tagjai a Bérmunkás álláspontját szeretnék megváltoztatni és azzal a lap nívóját lesüllyeszteni. Eddig nem tudtuk, hogy az IWW tagjai között van “ellenzék” amelynek tagjai “félremagyaráznak” és időnkint ’’kósza híreket” hoznak forgalomba. Miért “ellenzék” ez az ellenzék és kik a tagjai? Talán azért, mert a Bérmunkás helyesen és fentartás nélkül harcol úgy a fasizmus, mint a kapitalista rendszer ellen? A mai szerencsétlen helyzetben, szabad, hogy ez a létkérdés vita tárgyát képezze? Hát nem a bérmunkások-e azok az egész világon, akik megfizetik az árát ennek a helyzetnek? Én hiszem és szilárd meggyőződésem az, hogy ha a Bérmunkás álláspontja nem az lett volna ,amit Zára munkástárs nagyon helyesen kifejtett, akkor a becsületes munkásolvasók már régen elfordultak volna tőle és akkor nem lenne Bérmunkás. Remélem, hogy Zára munkástárs véleményével gyakrabban fogunk találkozni lapunk hasábjain. Los Angeles, szept 15. Mrs. Y. Reeves MEGJEGYZÉS: Ipari unionis- ták mozgalmában nem lehet ellenzék. Mindannyian a cél, a bérrendszer megszüntetéséért harcolunk. Az ahhoz vezető eszközök megválasztása, vagy alkalmazása körül lehetnek nézeteltérések, de öntudatos munkások ebben is meg tudnak egyezni, amint azt az Országos Értekezlet jegyzőkönyve igazolja. Szerk.
