Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-08-07 / 1279. szám
4 oldat BÉRMUNKÁS 1943. agusztus 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 one Year .........................$2.00 Félévre ........................... 1-uO Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára ........ 5e Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. _______________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE •«@»42 Béke készülődik (gb.) Kétségtelen, hogy a felpuffadt Mussolini letűnése a világháború végét jelző “békekötés” néven ismert egyezség idejét közelebb hozta. Az eddig kiszivárgott hírek szerint, már eddig is nagy előkészületek folytak a “békés” viszonyok helyreállítására, amely készülődéseket az utóbbi napok eseményei nagyban fokoztak. A hírek szerint már hónapok óta előkészítő tanfolyamot végeztetnek katonatisztekkel, akik a levert tengelyhatalmi területeket kormányozni fogják és akik elejét veszik majd az elkeseredett népek forradalmainak. Mert amig a legnagyobb buzgalommal és meggyőződéssel kérik a fasizta hordák által leigázva tartott népeket, hogy szabotáljanak és lázadjanak fel az őket elnyomó katonai hatalom ellen, addig — a jelek szerint, — erősen készülődnek arra, hogy Európa népeit továbbra is gazdasági elnyomásban hagyják. Sőt mi több, ugylátszik, hogy az Egyesült Nemzetek győzelmes csapatai sok esetben ugyanazon kizsákmányoló csoportnak fognak oltalmat és kizsákmányoló jogokat adni, mint a fasizta haderők tették. 7 • Ha nem ez volna a cél, akkor miért kellene annyira elejét venni az elkeseredett népek forradalmának, amelyet kívánatosnak tartanak bizonyos pontig? Lázadjatok fel, kergessétek Hitlert Mussolini után, — mondják nekik. De abban a pillanatban amint ezt megtettétek, legyetek ismét kezes bárányok, akikkel tetszésünk szerint rendelkezhetünk. A békére való készülődések során, nem hallunk semmi olyasmit, hogy a közép-európai feudális nagy földbirtokokat visszaadják jogos tulajdonosaiknak, a földnélküli parasztoknak, akik művelik a földeket. Nem halljuk, hogy a bányák és más iparok irányításába beleszólást fognak engedni azon iparok munkásainak. Az elkeseredett vita legfeljebb afölött folyik, hogy a fasizta béklyóktól megszabadított parasztságot és munkásságot a jövőben milyen nemzeti zászló mögé bujt kiváltságos csoport eltartására kényszerítsék a győzelmes demokrácia égisze alatt. Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi békekészülődések valójában a még nagyobb, még borzalmasabb harmadik világ- katasztrófa előkészületei. Amerikai fasizták (gb.) Wallace alelnök újból hatalmas bombát dobott az amerikai politikai tengerbe a multheti beszédével, amelyben amerikai fasiztáknak nevezte azokat, akik a háborús törekvéseket akadályozzák alapot nélkülöző kritikájukkal. Miután Wallace ezek közé sorolta mindazokat, akik a munkásjóléti intézmények és általában a népjogok kiterjesztését ellenzik a gyárosok országos szövetségének szolgálatában álló sajtó újból nekitámadt és emyesen védelmezi a reakciósokat Wallace vádjával szemben azt áliitván, hogy az alelnök csak “felakarja magát építeni” a jövő évi választásokra. Mi itt nem akarunk Wallace személyével, sem pedig az ily túlzó demokratikusan hangzó beszédeire vezető indító okokkal foglalkozni, hanem csupán csak a általa felvetett kérdéssel: felismerhetők-e az amerikai fasizták? Azt álhtjuk, hogy igen is felismerhetők, habár nem köny- nyen, mert sokszor a túlzó soviniszta hazafiak álarca alá rejtik magukat. Azonban felismerhetők arról, hogy amig hajlandók feláldozni a legnevesebb európai fasizta és náci vezéreket, addig a fasizta rendszerben mindig talárnak valami jót, valami dicsérni valót, amit szeretnének megmenteni. Nézzük csak mennyiben alkalmazható ez az amerikai mai gyarságra. A New Yorkban megjelenő Amerikai Magyar Népszavában például már hetek óta a legszemérmetlenebbül azt próbálják bizonyítani, hogy Horthy Miklós és kormánya csak a feléjük tartott puskacső hatása alatt engedelmeskedtek Hitlernek, noha mindenki jól emlékszik még, hogy Horthyék örömmel üdvözölték a nácikat mindjárt a hatalomrajutás első pillanatában és erkölcsi támogatást adtak Hitlernek akkor, amidőn még nem kellett a puskahegytőí tartaniok. , Semmi kétség tehát — még ha más bizonyítékok nem is volnának — hogy az Amerikai Magyar Szövetség vezetői, akiknek a nevezett new yorki lap a szócsöve, részesei annak a csoportnak, amelyet Wallace alelnök kijelöl. f . A Horthy kormány által képviselt magyar fasizmus évtizedes dicsőítése és még most is csökönyös védelme kétséget kizárólag mutatja be az amerikai magyar fasiztákat minden ambulance vásárló és más kampányok dacára is, melyeket csak fasizta törekvéseik eltakarására csinálnak. “Mission to Moscow” (gb.) “Mission to Moscow” (Moszkvai küldetés) a címe annak a mozgóképnek, amelyet a Warner Brothers cég Joseph E. Davis volt amerikai orosz nagykövet hasonló cimü könyve alapján vászonra vetített. Mint már egyszer irtunk róla, ezen mozgókép fölött szokatlanul nagy vita keletkezett. A kép az amerikai-orosz barátság megerősítését célzó propaganda munka. Mint minden háborús propaganda, ez sem törődik a történelmi valósággal, a tényeket a célnak megfelelőleg megváltoztatja. Éppen azért azok, akik ellenzik a kép célját, vagyis az amerikai-orosz barátság kiszélesítését, feljajdultak és éles támadást indítottak a kép és mindazok ellen, akiknek a kép létrehozatalában valami részük volt. A kép fölötti vita, dacára az utóbbi hetek óriási jelentőségű eseményeinek, nemhogy elhalt volna, hanem egyre fokozódik. A támadók táborában együtt találjuk a magukat ultraforradalmároknak nevező trotzkyistákat (Trotzkyt követő kommunisták) és a National Association of Manufacturers (amerikai kutyaszövetség) szolgálatában álló fasizta szervezeteket, az American Légiont, az amerikai hazafias sajtót és a munkásfalásról hírhedt Regiert, Benjamin DeCasserest és más kolumnistákat. Mindezek hamisítással vádolják Davist és a kép mögött állókat. örömmel mutattak a sajtóban megjelent azon hírre, hogy a kép bemutatását Oroszországban nem engedték meg. Majd azt írták, hogy midőn a képet Stalinnak lejátszották, Stalin annyira méregbejött, hogy nem is tudta végignézni, kiment a bemutatásnál szintén jelenlevő szerzőt, Davis volt nagykövetet, szónél- kül otthagyta. Erre Davis nyilatkozatot tett közzé a sajtóban, hogy ez a hir teljesen költött hazugság. Pár napra rá pedig olvastuk a moszkvai hirt, hogy a képet mutatják az orosz színházakban és az orosz közönség igen jói mulat rajta, annyira fonákul mutatják be az orosz viszonyokat. Ebből látható, hogy azok, akik a hamisítás vádja miatt háborodtak fel annyira, egy pillanatra sem haboztak hasonló hamisítástól. A “Mission to Moscow” kép fölötti vita mögött sokkal komolyabb dolog rejdk. Akár tetszik nekünk, akár nem, a világ szemében ezidőszerint Szovjet Oroszország képezi a bal, vagyis a forradalmi irányzatot. A nagy tömegek mindenfelé ezt kérdezik: Miiyen befolyása lesz Oroszországnak a békekötés idején? ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. i Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet, a szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E_ maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL? ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keii szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés7' "Nevelés77 — "Felszabadulás77 \-j * \ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága \y * y/
