Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-17 / 1276. szám

1943 julius 17. BÉRMLNKÁS 7 oldal A természet erőinek megismerése Közli: BISCHOF JÓZSEF (Folytatás) ÚSZÓ VÁROSOK Brunet angol mérnök zsenia­litása nagyszerű csodával lepte meg a világot 1858-ban, de az óriási hajószörnyeteg, melyet Scott az ő tervei szerint épített Milliwallban, nemcsak Gulliver volt a törpék között, nemcsak meghaladta az addigi legna­gyobb hajók arányait, hanem korát is megelőzte, igazi anach- ronizmus volt. Egyike volt az első vasból épült hajóknak és ime a vas, mely eddig csak las­san hódított tért a fával szem­ben, egyszerre csak hatalmas, szédületes arányokban érvénye­sült ezen az úszó csodán, me­lyet kerek lapát szerkezettel és a még jóformán ki sem próbált csavarral szereltek föl és oly nagyra építettek, hogy ötven évig úgyszólván meg sem köze­lítette méreteit az utókor. Ilyen volt a “Great Eastern”, a XIX. század legnagyobb hajója és a legmerészebb alkotása, amely­nek azonban már fogantatása percében az volt a végzete, hogy kudarcot valljon, ami kü­lönben rendes sorsa az idő előtt született vállalatoknak. Főgerendázatát 1854 május 1- én fektették le és három esz­tendei munka után, amely alatt 30.000 vaslemezt erősítettek bordáira három millió csavar­ral. Végre annyira elkészült a hajó óriás, hogy 1857 novem­berben vizre lehetett bocsátani. Mivel azonban megakarták las­sítani lesiklását a vezető geren­dákon a roppant kolosszus fél­rebillent és megsérült. így az­tán csak 1858-ban bocsátották vizre és mingyárt próbahajó­zást is végeztek vele a folyón és a partok mentén. A végzet mintha ekkor folytatta volna a megkezdett incselkedését, Has­tings mellett fölrobbant az egyik gőzkazán, néhány fűtőt és gépészt darabokra tépett, az egyik kémény fölrepült vagy ötven lábnyira a levegőbe és ez­zel pár ezer font sterling kárt okozott, de a gőzős meg se érez­te ezt a kis katasztrófát, nagy­szerűen állta a hullámverést, gyorsan és biztosan folytatta útját egészen Portlandig, ahol horgonyt vetett, mig sérüléseit kijavították. Első útját 1860- ban tette New Yorkba, ahol a tiszteletére és ’csodájára össze­gyűlt tömeg fanatikus ujongás- sal fogadta, mint az uj korszak kengyelfutóját és zálogát. Valóban uj korszak hajnal­hasadását jelezte a hajózás tör­ténetében a “Great Eastern”, mert ámbár évek, sőt évtizedek teltek el, mielőtt a mérnökök még csak megközelíteni is mer­ték volna az óriási hajó mére­teit, viszont bizonyos, hogy ez az úszó Leviathan bizonyította be először, hogy a teljesen vas­ból épült roppant gőzhajó ko­losszusok megrakva teherrel és utasokkal, nemcsak diadalma­san dacolnak az Atlanti óceán veszedelmeivel, hanem gyorsa­ság tekintetében is levernek minden rekordot. A “Great Eastern” alakja és szerkezeti ! hibái mutatták meg a későbbi hajómérnököknek azt a tökéle­tes formát és szerkezetet, mely­nek koronái a mai “óceán aga­rak” a hihetetlen gyorsan repü­lő postagőzösök. Fényes és pa­zar berendezés, a nagyszerű gé­pek és kettős hajtószerkezet da­cára sem felelt meg céljának a “Great Eastern”. Egyik hajós­társaság a másik után bukott bele, mikor személyszállításra akarta használni, mert a rop­pant kolosszus a legcsekélyebb hullámzásra is félelmetesen in­gadozott és bár az ingadozás bem járt semmi veszedelemmel, az utasok testi épségét, vagy a gőzös biztonságát illetőleg, de mégis oly kellemetlen volt, hogy a legviharedzettebb tengeri far­kasok is állandóan tengeri be­tegséget kaptak tőle. Szerencsé­re ekkor rakták le a tengeri táviró kábeljeit Anglia és Ame­rika, továbbá India között és erre a szolgálatra fölötte alkal- más volt az óriási hajó, mely­nek üregeiben az egész kábel- teher elfért. De, mikor ezt a több esztendeig tartó munkát szerencsésen elvégezte, ismét a tétlenségre volt kárhoztatva és pár esztendeig szénraktárnak használták Liverpoolban, aztán pedig 1886-7-ben egyenként el­adogatták gépeit és végre elad­ták az egész hajótestet is, mint ócskavasat. Ez volt a sorsa en­nek a nagyszerű fantáziával megtervezett, lelkes bátorság­gal megépített hajó óriásnak, amelynél nagyobbat harminc esztendőn át nem produkált a modern technika. Mert a “Great Eastern” kudarca sokáig visz- szatartotta a hajómérnököket a nagy méretektől és 7-8 ezer tonnás, szerény gőzösök közve­títették az óceán forgalmát egé­szen 1899-ig, mikor a tonnatar- lom félve átsiklott a 10 ezres határon. A City of Paris volt az első 10,670 tonnás hajó, de hosszúságra és tonnatartalom­ra csak az Oceanie érte utói il­letőleg múlta fölül a Great Easternt 1899-ben. Azóta a modern hajóépités egyre nagyobb és nagyobb gő­zösök típusára törekszik, mert ámbár a nagy gőzösök aránylag többe kerülnek mint a kiseb­bek, viszont azonban nagyobb a jövedelmük is. Nagyobb ter- ; hét visznek és a személyzet, a [kőszén, a kikötő dijak, a terhe- : lés stb. költségei mégis alig emelkednek érezhetően, mig el­lenben a szállítási díjtételek ugyanazok és ezeket tonnák után szedi a hajó. A Kaiser Wilhelm der Grosse volt 1897- ben a világ legnagyobb hajója. A hossza 207 méter, a tonna­tartalma 20,800 tonna, órán­kénti sebessége 42 és fél kilo­méter, amely világrekord volt. De Belfastban már épült ekkor az Oceanie, melynek hossza 215 méter, teherbíró képessége a vizvonalig 30,000 tonna volt és ez a posta és személygőzös va­lóban megfelelt a beléje vetett reményeknek, bár átlagos se­bessége óránként csak 39 kilo­méter, ezt a csekély fogyatko­zását bőven kárpótolta az uta­soknak nyújtott fejedelmi ké­nyelem és a gőzös nagy befoga­dóképessége. A Hamburg-Ame- can Liner a Deutcshland gyors­gőzössel felelt, melyet 1900 év­ben bocsátottak vizre. A 16,000 tonnás gőzös világrekordot ál­lított föl, midőn öt nap 7 óra és 38 perc alatt tette meg az utat New Yorkig, ami óránként 43 és fél kilométer sebességet jelent. Eközben a Harland és Wolf cég Belfastban az Oceanie építője két uj hajót bocsátott a vizre, a Celtiet és a Cedricet, melyek közül az utóbbi a vizvo­nalig megterhelve 37,870 ton­nát birt el. Mig az Oceanie célja inkább a gyors utazás volt, ad­dig a Cedric föladata az, hogy olcsón utazhassanak rajta azok, akik beérik a kényelemmel és nem sokat adnak egy-két napi késedelemre. Mig az angol tő­kések és az amerikaiak azt tar­tották, hogy a túlságos gyorsa­sággal együtt járó költséget ez a gyorsaság nem éri meg, tehát megfordították “az idő pénz” közmondás értelmét. Addig a német tőkések minden áron a sebesség fokozására töreked­tek ,amit könnyen meg is te­hettek, mert az akkori kormá-! nyok éppen a gyorsjáratú hajó­kat részesitették állami támo­gatásban. A német típus legjel­legzetesebb példánya volt a Kaiser Wilhelm II. melyről azt lehetett mondani, hogy a né­met kapzsiság és hetvenkedés élethü kifejezője. Első kellék a sietés, hogy minél gyorsabban lehetett zseb- revágni a hasznot, learatni min­den órának termését, követke­zésképpen a hajónak repülnie kellett. Ennek megfelelően a 40,000 lóerős gépek 44 és fél kilométer sebességgel hajtot­ták az óriási gőzöst, mely mé­reteiben körülbelül akkora, mint az angol Cedric, csak a legény­sége volt több, ellenben utast kevesebbet vitt, mert az első osztályon 773, a másodikon 343, és a harmadikon 770, összesen tehát 1883 embert vitt. Fényü- zéses berendezés, továbbá ké­nyelem és elegáncia dolgában azonban messze fölötte állt az angol vetélytársának. Két or­vos teljesen berendezett mo­dern patikával, amelyből a ri­cinustól kezdve a ritka kokain- készitményig semmiféle orvos­ság nem hiányzott. Fodrász műhely, gyermekek számára játékterem, melynek falai tele vannak a Grimm mesék képei­vel, aztán az elektromosság minden vívmánya, a világítás, a drótnélküli táviró, villamos ventiláció, foghúzás kéjgázzal, egyszóval minden, amit a pénz­ben úszó, pazarló osztály ké­nyelemszeretete, szeszélye csak megkívánhatott. (Folytatjuk) Magyar-Amerikai demokratikus tanács CHICAGO, julius (ONA) — Az amerikai magyarság repre­zentatív csoportjai Lugosi Béla színművész elnöklete alatt uj magyar szervezetben tömörül­ve, gróf Károlyi Mihály, a ma­gyar köztársaság volt elnöké­nek vezérlete alatt álló londoni “szabad magyar” mozgalom mellé álltak. Az uj szervezet, a Magyar-Amerikai Demokrati­kus Tanács, az amerikai ma­gyarság egyházait, testvéri egy­leteit, szakszervezeteit és kul­turális egyesületeit képviselő vezetők, valamint több más ki­magasló amerikai magyar egyé­niség országos értekezletéből született meg. A Demokratikus Tanács nyi­latkozatot bocsátott ki, amely szerint ellene van “a megalku­vó béke minden lehetőségének és ügynökének, a háborús ter­melés belföldi rombolóinak és a reakció összes erőinek, amelyek összeesküsznek, hogy akadá­lyozzák annak a politikának út­ját és cselekvéseit, amely egye­dül vezethet a fasizmus erői fölötti győzelemre.” A nyilatkozat szerint a Ta­nács továbbá megad “minden támogatást Magyarország de­mokratikus népmozgalmának, hősies szövetségesünknek, a magyar földalatti mozgalom­nak, a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontnak.” A Demokratikus Tanács disz- •elnökévé választotta Károlyi Mihályt és a hozza intézett tá­viratban kijelentette: “Az ön személyén keresztül keressük a szoros kapcsolatot a magyaror­szági földalatti szabadságharco­sokkal ,az angliai, kanadai, ar- gentiniai, chilei, bolíviai, brazí­liai, uruguayi szabad magyar csoportosulásokkal és deklarál­juk az Egyesült Államok és az egész világ előtt, hogy szabad Magyarország, demokratikus Közép-Európa és az Ön neve el­választhatatlan.”, Az Amerikai Magyar Szövet­ség, amelyet egyes körök a je­lenlegi magyar kormánnyal va­ló rokonszenvezéssel és anti-de- mokratikus hajlamokkal vádol­tak, nem v^tt részt a Magyar- Amerikai Demokratikus Ta­nács megalakulásában. az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. 10.00 J. Buzay, Cleveland ........ 12.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 12.00 M. Danka, Cleveland .... 12.00 L. Decsi A.kron .............. 9.00 J. Dushek, Nutle ............ 12.00 J. Engli, Cleveland ........ 20.00 J. Farkas, Akron ............ 12.00 L. Fishbein, New York .. 12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 12.00 L. Gáncs, Caroline ............12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 12.00 E. J. Havel, Garfield .... 6.00 P. Hering, Buffalo ........ 9.00 S. Kisák, New York ........ 10.00 J. Kollár, Cleveland ........ 6.00 E. Kovách, Cleveland .... 4.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 10.00 L. Lefkovits, Cleveland 10.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Pataki, New York ..... 11.00 J. Pika, Turtle Creek .... 8.00 P. Pika, Chicago ............ 10.00 (J. Policsányi, Triadelph. 12.00 L. Rost, Phila ................ 10.00 M. Stefankó, New York 8.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 5.00 A. Székely, Cleveland .... 7.00 G. Wiener, New York .. 12.00 H. Varjú, Chicago .......... 9.00 J. Vizi, Akron ................ 12.00 J. Zái \ Chicago ............ 12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom