Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
BÉRMUNKÁS 1943. december 25. A sziv és vérkeringés A lírai költészet örökké aktuális tárgya a szív. Költőink állítása szerint “elvesztjük” a sziveinket ha szerelmesekké, leszünk s hü szívre “lelünk”, ha viszonozzák szerelmünket. A muzsikus “felvidítja” vagy “elszomorítja” a szivünket aszerint, hogy milyen nótákat húz és “szivet-tépő” fájdalom fog el bizonyos hírek hallatára, mig egyes esetekben oly öröm fog el bennünket, hogy a szivünk majd “kiugrik” a helyéről. Az a feltevés, hogy az ember érzésvilágának központja a szív, olyan ősrégi keletű, hogy annak eredete teljesen ismeretlen. És mint ahogyan sok régi elmélet, hiedelem hibás volt, úgy ennek a feltevésnek sincs semmi alapja, de miután a költészet a romantika mezével vonta be s a művészet csaknem minden ágában helyet szorított magának, még ma is tartja magát, habár komolyan már nem is veszik. De ha el is vesztette a szív ezt a romantikus színezetű dicsőséget, mindazonáltal fontosságából egyáltalában nem veszített. A modern orvostudomány a régi mesét megcáfolta ugyan, de magának a szívnek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonit, mint költőink tették. Orvosaink szerint az még nem is volna olyan nagy baj, ha a szív nem “örülne” vagy nem “sajogna”, szóval ha nem törődne az érzésekkel, de ha valódi rendeltetésének nem tesz eleget, akkor nemcsak az érzések, de maga az egész élet megszűnik. WASHINGTON (OWI) — Az orosz fronton elesett, vagy megsebesült magyar katonák “értékes tapasztalattal” gazdagították a magyar hadsereget, Csatay hadügyminiszternek a hadügyi tárca költségvetési vitája alkalmával a magyar képviselőházban tett kijelentése szerint. A “Magyar Távirati Iroda” idézi Csataynak a következő szavait: “Igaz, szenvedtünk bizonyos veszteségeket, de a háborúban való résztvételünket mégis igen értékesnek kell tekintenünk hadseregünk kiépítése sempontjából, minthogy a hadműveletek közben rendkívül hasznos tapasztalatokra tettünk szert.” E kijelentés után Csatay 1.600.000.000 pengő kiutalását kérte a hadügyi tárca számára az elkövetkező költségvetési évre, valósznüleg azért, hogy ezt a “hasznos tapasztalatot” más magyar katonák is megszerezhessék. A háborús kiadások nem szerepelnek a rendes magyar költségvetésben és a Csatay által A szív a test központi szivattyú telepe. És miként a gépeknél az ilyen szivattyú telep vízzel látja el az egész gépezetet, úgy az ember-gépben is a szív az a szerv, amely a vért mindenüvé eljuttatja. Külalakjára nézve egy jól kifejlett körtéhez hasonlít. Súlya 10—12 ounce, hossza 5 inch, szélessége pedig 3 és fél incs körül van. A mellüreg középső részét foglalja el, keskenyedő részével lefelé és bal felé fordulva. Legfelsőbb része ( a szív “alapja”) a harmadik borda magasságában van, a keskeny vége (a “szivcsucs”) pedig lenyúlik az öt és hatodik borda közé és a szív egyenletes működése által létrehozott szrvcsucs lüktetést ezen két borda között a középvolnaltól 3 incsre balfelé, az u. n. bimbóval közelében kitapinthatjuk és láthatjuk. Maga a szív igen erős és rugalmas izomtömegből áll. Ha felmetszük, akkor négy üreget találunk benne s az izmozat ezen nyílásoknak a burkát képezi. Az üregek közül a két felsőt pitvaroknak, a két alsót kamráknak nevezzük. A kamrák valamivel nagyobbak a pitvaroknál. Szokás a szivet két félre is osztani: jobb és bal félre. Az ugyanazon oldalon lévő pitvar és kamra között összekötő nyilás van, de a jobb oldal a balódallal sem a pitvaroknál, sem a kamráknál nincsen ösz- szekötve (méhmagzatoknál a két pitvar között van közlekedés, de ez a születés után elzáródik) . A pitvar a kamrával összekötő nyilás alulról felfelé záró kért összegen kívül, amelyet a Ház minden bizonnyal meg fog szavazni. 300 millió pengőt a hadsereg “szokásos” kiadásaira már előzőleg megszavaztak. 1941 óta a rendes magyar költségvetésnek több, mint egyhar- madát a hadsereg fenntartására foglalták le. A végzetes orosz hadjárat, Csatay “rendkívül értékes tapasztalata” óriási módon megnövelte a hadi kiadásokat, minthogy az Első i Magyar Hadsereg egész felszerelése odaveszett. Csatay azt is kijelentette, hogy a rendes hadseregen kívül még 1.300.000 a levente szervezetekhez tartozó fiatalember részesült katonai kiképzésben. Ehhez a Hitler-Jugend- hoz teljesen hasonló szervezethez még hozzá kell számítanunk a 12 és 19 év közötti lányokat, akik egy nemrég megjelent kormányrendelet értelmében’ szintén katonai kiképzésen mennek át, úgyhogy dacára a kormány sugallta béke- kisérletnek, Magyarország ma egyetlen nagy katonai táborrá alakult át. szeleppel van ellátva. Ez a szelep megnyílik akkor, midőn a vér a pitvarból a kamrába ömlik, de ha a vér visszafelé folyik, akkor ez a szelep bezárul. Vagyis a vér a pitvarból átmehet a kamrába, de a kamrából nem folyhat vissza a pitvarba. Ez a berendezés tehát teljesen azonos a szivattyú telepek berendezésével, csak jóval tökéletesebb és néhány millió évvel előbb megalkotta a természet mint ahogy az emberek azt “feltalálták”. A vér a szívbe két nagy véredényen (visszér) át a jobboldali pitvarba jut. Az egyik visszér a testnek a mellüregen felüli részéből (a felső testből) a másik pedig a hasi szervekből és alsó végtagokból hozza a vért. A jobb pitvar rendes időközönként összehuzódik és ekkor a benne összegyűlt vér át- ömlik az alatta levő kamrába. A pitvar összehúzódását nyomban követi a kamra összehúzódása is. Ez alkalommal a vér visszafolyását az említett billentyű megakadályozza s a vér kénytelen a számára nyitva ha-., gyott egyetlen utón át, a tüdőbe vezető véredényen távozni, ennek a véredénynek a nyílását szintén szelep zárja el, amely megakadályozza a vérnek ellenkező irányban való folyását. Az összehúzódást elernyedés követi, amely alatt a szív megpihen. A szívnek ezt a működését mindkét fele egyidőben végzi, mig azonban a jobboldali csak a tüdőbe szorítja a vért, addig a baloldal a tüdőből a balpitvarba és onnan bal kamrába térő felfrissült vér löki szét a test minden részébe. A baloldali kamra fala azért erősebb, mert ennek erősebb munkát kell kifejteni. Midőn a bal kamra fala összehuzódik, olyan erővel löki ki magából a vért, hogy az a vérerekben még a test egyes távoleső részein is szabad szemmel látható hullámmozgást indít meg. Tapintás utján pedig a kéz és a láb nagyobb véredényein a szivlö- kés, mint az u. n. érlökés vagy pulzus igen jól érezhető és orvosnak fontos segítségül szolgál a szívműködés megítélésére. — Hogy a szív milyen erős munkát fejt ki, arról némi fogalmat nyerhetünk, ha meggondoljuk, hogy az átlagos ember szive által kifejtett napi munkával képesek volnánk egy tonna vizet 120 láb magasságra emelni. A vér a szívműködés következtében a testben állandó körmozgást végez. A vérkeringés megindul a szív jobboldalából, eljut a tüdőbe, ahol nagyon finom vérhálózaton folyik át, hogy a tüdőhólyagocskák levegőjéből az oxigént felvehesse, majd ismét nagyobb véredényekben folyik, innen eljut a test minden részébe, lerakja a hozott tápanyagot, főleg az oxigént s visszafelé veszi útját a szív jobboldali pitvarába. Ezzel aztán a körforgás teljessé lesz s kezdetét veszi az uj utazás. Ez igy megy szakadatlanul s a körfolyamat legkisebb megzavarása is veszélyt jelent. A szivizom összehúzódásainak száma — a szívverés — különböző a kor, nem, vérmérséklet és a test állapota szerint még egészséges embereknél is. Fiatal gyermekek szive átlag 120-at ver percenként, idősebbeké átlag 90-et, mig felnőtteknél az érlökések száma 60—80 közt váltakozik percenkint. Lassúbb az érlökés fekvő helyzetben és általában nyugalomban, gyorsabb étkezések után, erős testi munkánál, izgalmaknál. Nők érlökése általában szaporább a férfiakénál, átlag 80, mig a férfiaknál 72. Lázas állapotban mindig szaporább a szívműködés, minden Celsius fok hőemelkedésnek mintegy 8 érlökéstöbblet felel meg, úgy hogy pl. 104 fok Fahrenheit (40 fok Celsius) 100—105 percenkénti érlökést vált ki. Hogy mi indítja a szivet fokozott tevékenységre, arra eltérők a nézetek. (Folytatjuk) A PARASZTOK TERMELJENEK ÉS HALLGASSANAK WASHINGTON (OWI) — A “Völkischer Beobachter” jelentése szerint Jurcsek magyar élelmezési miniszter a nácik meghívására nemrég Németországba utazott, hogy “fontos élelmezési kérdésekről” tárgyaljon. Beavatott washingtoni körök kijelentik, hogy Jurcsek egyike a legjobban gyűlölt magyar hivatalos személyiségeknek, aki hírhedt arról, hogy a nácik telhetetlen élelmezési igényeit az egykor gazdag magyar rónákról minden eszközzel kielégíteni igyekszik. ő a szerzője a hírhedt “Jurcsek tervnek” mely. kötelezi a földművelőket, hogy mindenfajta termékeik egy bizonyos százalékát áz államnak szolgáltassák be. A nácikkal megtárgyalt “élelmezési kérdések” valószínűleg abból álltak, hogy a nácik követelik, hogy Magyarország több élelmiszert szállítson Németországnak, mert a rossz burgonyatermés miatt Németország még inkább mint eddig a csatlósállamok szállítmányaira van utalva. A magyar parasztok, akiket nyugtalanít termékeik Németországba való vándorlása a Jurcsek féle kollaborációs tervek alapján és akik attól félnek, hogy kiuzsorázott hazájukban ha nem is éhínség, de nagyfokú élelmiszer hiány állhat be és ezért panaszkodtak a “Mai Nap” cimü budapesti lapban. Egyesek a rég halogatott földreform megvalósítását is sürgették. Ezért a “Mai Nap”- ot a kormány felfüggesztette és Kállay miniszterelnök a földművesekhez intézett beszédében kijelentette, hogy “ő jól ismeri panaszaikat”, de a földművesekre most “kettős feladat” vár: a lehető legtöbbet termelni és a rendet fenntartani.” “Értékes tapasztalat” Csatay számára "Szervezés7' — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
