Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-12-25 / 1299. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 DEC. 25 NUMBER 1299 SZÁM Az a munkásmozgalmi filozófia, amiért az IWW előharco- j sait annyira megvetették a politikai pártok vezérei most újra előtérbe került. Az úgynevezett “pork chop” filozófiáért Ítélték el legjobban az IWW tagjait, amelynek lényege az volt, hogy csakis a munka szinterén lehet megoldani a munkás helyzetét és csakis ott lehet kiharcolni, hogy több pork chops kerüljön a munkás család asztalára. Százezrek ismerték fel ennek a harci taktikának az előnyét, azokból a hatalmas sztrájkokból, melyek az IWW irányításával győzelemmel végződtek és nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is bizonyították a pork chop filozófia hasznosságát. Ahogyan érthető volt az uralkodó osztály részéről az IWW fejlődését megakadályozni, mert a zsebük ellen irányított harcról volt szó, ugyan úgy érthető volt a politikai pártok részéről az IWW elleni támadás is, mert a politikai pártszervezkedés virág zását akadályozta. Több mint harminc év óta tart ez a harc, hol élesebben, hol eltompitva az amerikai munkásm o z g a 1 o m harcmezején, ahogyan a politikai pártszervezkedés hullámzott. Most újra vadul csapkodnak hullámai. így elibük kell álljunk a mi kis, szerény és annyira megvetett pork chop filozófiánkkal, hogy vad csapkodásaiktól megóvjuk azokat a munkástömegeket, akik saját ügyük érdekében, saját maguk akarnak cselekedni. Abban az időben, amikor az egyszerű szakszervezkedés a fénykorát élte, a jelszó az volt “mi nem politizálunk” hagyjuk a politikát a politikai pártokra. Először a Szocialista Párt és később az átvedlett Kommunista Párt hosszú éveket töltött el az AFL belülfurásával, hogy a pozíciók elfoglalásával a nagy szakszervezetet a párt mögé tudják állítani. Mindkettőnek i a kísérlete dugába dőlt, hogy a I saját pártjuk elméletét elfogadtassák, azonban hogy a nagy szakszervezetet a politikai maszlagolás útjára vigyék ezt elérték. Az AFL hol a republikánus, hol a demokrata pártok szekerét tolta, már amerre fújt a szél. Az első világháború idejéig a pártszervezkedés útmutatója az európai munkásság hatalmas politikai pártjaik voltak. Nagyszámban ültek a munkáspárti képviselő urak a parlament bársony székeiben, nem volt csoda, hogy amerikai barátaik a vágyak szárnyain csak feléjük röpdöstek. Az amerikai munkásság minden bajára egy j gyógyirt ajánlottak. Kép- j viselőket a kongresszusba. Harminc-negyven évi számításuk csak az egyszer-egyig ért el. A munkán való szervezkedést csak másod vagy harmadosztályú szükségszerűségnek tartották, sőt voltak egyes munkáspártok melyek egyáltalán nem tartották szükségesnek. Minél csúfosabb bukás érte őket az egyik év szavazat fogdosási | kampányban, annál nagyobb lendülettel fogtak neki a má-1 sik évben. A nagy munkástömegekkel elhitették, hogy a jó utón haladnak és azt gondolták, hogy a politikai lármával eleget tettek a munkásosztály felszabadulási jövőjének. Jött aztán az európai krach. A bársony székekből drótkerítés lett máról-holnapra s azokban az országokban, ahol a helyzet nem ilyen irányzatot vett föl, a bársonyszék teljesen hozzá simult az uralkodó osztály érdekeihez. A változott helyzet folytán az uralkodó osztályt kiszavazni hatalmából, olyan gyerekmese lett, amelyre minden gyerek azt mondta volna, hogy meséljenek másról. Ilyen helyzet folytán a politikai pártszervezkedés egy jó ideig csődöt mondott. Ha voltak is itt-ott kisebb megmozdulások már nem az a régi hév volt és ugynéztek ki, mint az az ember ,aki azért megy a templomba imádkozni, hogy a szomszédja lássa. Es itt vágott be aztán az alkalmas helyzet, hogy a megvetett “pork chop” filozófiát elővegyék. Nem politikai párt kell a munkásságnak, hanem Ipari Szervezet, mellyel a munkán dolgozó minden munkást megszervezni lehet és több pork chopsot harcolhatunk ki a bószóktól. Lewis és társainak jelszavát száz és száz jól fizetett szervező vitte a tömegek közé és a pork chop filozófiának milliós követői álltak csatasorba. Az IWW szervezési taktikáját úgyszólván ellopták és az ellopott taktikával és meghamisított Ipari Union elmélettel milliókat szerveztek be a CIO-ba. Jó ideig nem hallottunk mást (Folytatás a 3-ik oldalon) Nagy üzleti vállalatok szubvencionálják az amerikai nagy lapokat. — Egyes államokban a lapok is az államot domináló iparbárók tulajdonait képezik. EGY SZÖVETSÉGI SZENÁTOR NYILATKOZATA (Az Egyesült Államok szenátusának bankügy bizottsága előtt megjelent James E. Murray, Montana állam egyik szenátora és az amerikai lapokra vonatkozó alábbi nyilatkozatot tette. A bankügyi bizottság azon javaslatot tárgyalta, mely a lapok részére 25-30 millió dollárt irányozott elő a hadi- kölcsönök hirdetésére. Murray szenátor alábbi nyilatkozatát, amely számos adatot tartalmaz, a lapok óriási többsége agyonhallgatta. Soha meg ennél tisztább képet nem festettek az amerikai “szabad” sajtóról. Murray szenátor nyilatkozatát minden további kommentár nélkül közöljük. — Szerk.) Támogatom a Bankhead-Can- non javaslatot, mert úgy tartom, hogy egyrészről segíteni fogja a hadikölcsönök eladását, másrészről pedig alátámasztja a sajtószabadságot. A mi államunkban (Montana) például csak pár városban van olyan tisztességes újság, amely szabadon, propaganda mentesen írja meg a híreket. Közismert dolog, hogy Motana államban az Anaconda Copper Mining Company tulajdonosa egy egész újság láncolatnak. Ebbe a láncolatba tartoznak Helena, Butte, Anaconda, Missoula, Livingston és Billings városok újságjai. Ez a bányatársaság bírja és adja ki úgy a demokrata, mint a republikánus lapokat, mindegyiket a társaság new yorki főirodájából irányítják. Butte városban például ez a társaság adja ki a reggeli újságot, amelyik demokrata pártál- lásu, de ugyanazon helyiségben, ugyanazon gépeken nyo-^ mat ja ki a republikánus esti újságot is és a híreket mindkét lap részére ugyanazon new yorki irodában cenzurálják. SZUBVENCIÓT KAPNAK A híreket oly módon színezik, torzítják el, vagy zavarják össze, hogy az olvasók ne ismerjék fel a fontosabb kérdéseket. Ezen újságok az Anaconda Copper Co. révén szövetségi szubvenciót kapnak, a bányatársaság pedig a kormány rendeléseken óriási profitott harácsol .amelyből képes fen- tartani ezen lapokat, még ha veszítenek is rajtuk. Ezen társaságot rajta fogták, hogy a fronton szolgáló fiaink életét veszélyeztető hibás hadiárut szállított. A saját lapjaikban nagyon költséges óriási hirdetéseket közölnek. Ezeknek árait lefogják az adóból, tehát valójában nem a társaság, hanem az állam fedezi ezen hirdetések költségeit. Másszóval £* szövetségi kormánnyal tartatják el lapjaikat, vagyis szubvenciót adnak ezen lapoknak az amerikai adófizetők kárára. Az Anaconda Copper Co. nem áll ezen a téren egyedül. A metropolisok nagy újságjai és folyóiratai szintén tele van- vank olyan hirdetésekkel, melyeket a hadianyagokat gyártó cégek helyeznek el. Ezen cégek szintén leszámítják az adóból azon összegeket, amelyeket erre a hirdetésekre költenek. Másszóval a nagy világlapok és folyóiratok szintén U.S. állami szubvenciót kapnak, amelyből csak a vidéki kis újságok maradtak ki. MIÉRT HIRDETNEK? Szeretném hallani a választ, hogy ezen nagy iparvállalatok, amelyek most teljesen az államnak dolgoznak és semmi el- adnivadlójuk nincs a közönség számára, miért vezetnek olyan nagymérvű hirdetési kampányt? Semmi kétség, ez a szubvenciónak egy neme, azonban a nagyközönségnek fogalma sincs arról, hogy a hirdetésekért járó nagy összegeket az adófizetők fizetik. A szubvenciót tehát az adófizetők adják, de a lapok csak a hirdető cégek érdekeit szolgálják. Az Anaconda Copper Co. azért tartja az újságjait, mert azok révén dominálja úgy az állami törvényhozást, mint a szövetségi választásokat. Ezt mindenki tudja Montana államban. Meg akarom azonban jegyezni, hogy az itt elmondottakkal nem akarom megvádolni az újságoknál alkalmazott derék embereket. Nekik engedelmeskedni kell, mint ahogyan az egyik mondotta nekem: “Jim, tudod, hogy régi barátod és tisztelőd vagyok. Elismeréssel adózom a washingtoni működésedre vonatkozólag. Soha egy rossz szót rólad nem mondtam és nem is fogok mondani, — Amerikai “szabad” sajtó A “pork chops” jelene és • //• jovoje
