Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-11-27 / 1295. szám

4 uidai BÉRMUNKÁS 1943. november 27. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG A RAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ....................$2.00 Félévre ........................... 100 Egyes szám ára .......... 5e Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year .......................$2.00 Six Months ......... 1.00 Single Copy ............. 6c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE «SS«» 42 Áldás vagy átok (gb.) Az egyik amerikai hírszolgáltató vállalat svédországi tudósítójának jelentése szerint a német repülő haderőnek feje, Reichmarshal Goering, azt a kijelentést tette, hogy ha a német repülők megkezdik a rocket bombák használatát, akkor a jövő évi háború sokkal rombolóbb lesz, mint eddig volt. “Az 1944-es háború olyan destruktive lesz” — mondotta Goering, “hogy a embrek azt fogják kívánni, bárcsak soha sem találták volna fel a repülést.” A repülésre úgy tekintettünk, mint az emberi tudománynak, haladásnak a legkiválóbb alkotására. Hiszen a repülés lehetősé­gére a találmányok egész sorozatára volt szükség. És a repülést annak idején úgy üdvözölték, mint az emberiség jótevőjét, az örökbéke megteremtőjét, mert a különböző nemzetek között le­hetővé teszi a gyors érintkezést és a gyors ismerkedést, barát- kozást. Még 1917-ben Lindbergh ezredes a hires New York-Pá- ris repülését is a “világbéke eszméjének” szentelte. És ime, alig pár évre már Goering azt mondja, hogy a repülőgépekkel olyan borzamas rombolást fognak véghezvinni, hogy az emberek meg­bánják, hogy a repülést feltalálták. * Természetesen nem a repülésben van a hiba, hanem az em­berekben. És talán nem is mindegyikben, hanem csak az olyan - félékban, mint Goering, akiről köztudomású, hogy kapzsiságá­nak nincs határa. Köteteket Írtak róla, hogy miként keríti a sa­ját, vagy családja által kontrolált cégek birtokába az elfoglalt területek iparvállalatait, földbirtokait és pénzintézeteit. Sőt ar­ról is szólnak az adatok, hogy az elfoglalt országok műkincseit is összerabolta. Goering természetesen nem az egyedüli képviselője az ilyen telhetetlen kapzsi, a vagyonért rabolni és gyilkolni kész feneva­daknak. Számosán vannak hozzá hasonlók csak bent Németor­szágban, de a többi országokban is. Sőt az Egyesült Államok is bővelkedik az ily tipusu emberekben. És az ily emberek összesége tették azt, hogy az emberi haladás és az örökbéke szogálatára feltalált repülést éppen annak ellenkezőjévé, a pusztítás, a gyil­kolás legrettenetesebb fegyverévé lett. Elhisszük Goeringnak, hogy a repülőgépekkel mind nagyobb pusztításokat végeznek s ha a háború még sokáig tart, akkor valóban megátkozzák a repülést azok, akik bombázás alá kerül­nek. Szerencsére azonban minden jel arra mutat, hogy a gyilko­ló molochhá fejlesztett repülés első sorban is azokat fogja el­pusztítani, akik leginkább felelősek azért, hogy az emberi elme ezen legdicsőbb találmányát ennyire el tudták Vonni eredeti ren­deltetésétől. És ha a Goeringek és hozzájuk hasonlók, — nemcsak Né­metországban, de szerte a világon el fognak pusztulni, a repülés visszatérhet eredeti rendeltetéséhez, az emberi jólét és boldog­ság szolgálatához. És a repülés átok helyett áldása lesz az emberiségnek. tőleg annak munkásfaló elnöke és főrészvényese, Sewell Avery mindenáron meg akarta akadályozni a cég munkásainak szervez­kedését, noha azok nagy szavazat többséggel a szervezkedés mel­lett döntöttek. Sewell egyszerűen nem engedelmeskedett a War Labor Board döntésének és kutyába sem vette annak rendeletéit. Végre is Roosevelt elnök üzent neki is, éppen úgy, mint most a bányászoknak ,hogy engedelmeskedjen a törvényeknek és ne gá­tolja a munkások szervezkedését. Eddig rendben van a dolog. Pár héttel ezelőtt hire jött, hogy Sewell Avery csak nem akar belenyugodni a munkások szervezkedésébe. Ma is a legfur­fangosabb módszereket eszeli ki az union kijátszására. A legú­jabb trükkje az, hogy egy millió dollár kártérítésre pörölte a United Retail, Wholesale and Department Store Employes (CIO) uniont, mert a “Spotlight” nevű union újságban foglalkoztak a Montgomery Ward and Co. ügyeivel. Az union tisztviselők állítása szerint Avery nem akarja megújítani az unionnal kötött szerződését, amely az év végén lejár. Az union tehát a lapjukban összetartásra hívta fel az al­kalmazottakat, ami azt jelenti, hogy ha kell, bérharccal vívják ki az uj szerződést. Avery ezt találta sérelmesnek. Szerinte ez felhívás az alkalmazottaknak arra, hogy szüntessék be a cégnek tartozó hűségűket. Ez egyben szerinte elég ok arra, hogy az uni­onnal ne kössön szerződést. Sewell Avery és a Montgomery Ward cég tehát éppen úgy ellenszegül Roosevelt rendeletének, mint a bányászok. Amig azonban a sajtó és a rádió lázadással és árulással vádolták a bá­nyászokat, a Montgomery Ward esetet elhallgatják. És amig Roosevelt ráüzent a bányászokra, hogy engedelmes­kedjenek, mert különben . . . semmit nem hallunk arról, hogy Sewell Avery csak valami ildomos figyelmeztetést is kapott vol­na. Avagy tény az, hogy a War Labor Boarddal, F.D.R.-ral csak a milliomosoknak szabad szembeszállni?! Kétféle mérték (gb.) A bányászok legutóbbi sztrájkja alkalmával Roosevelt elnök visszarendelte a bányászokat a munkába és megfenyeget­te őket, hogy ha az állam ellen tovább is sztrájkolni fognak, ak­kor megtorló intézkedéseket foganatosít. A chicagói székhellyel biró, de az egész országra kiterjedő nagy üzletekkel biró Montgomery Ward and Company cég, ille­A hazugság válfajai (gb.) Sajtó utján többféle módon lehet hazudni. A legegy- szerüü és legdurvább módja a hazugságnak a hamis hir (ese­mény) kitalálása. Vagyis olyan hírnek a közzététele, amely egy­általán nem történt meg. Ilyen hazugság volt például az Akron Bacon Journal által kitalált, de az ország legtöbb lapja által át- | vett ama hir, hogy a hajósok vasárnap nem akarták kirakni a hadiszereket a nyugati hadizóna egyik kikötőjében. Midőn a rakodó munkások unionja vizsgálatot indított, kitűnt, hogy a hir teljesen légből kapott volt, — másszóval száz százalékos hazug­ság. A hazugságnak egy másik neme a megtörtént események­ről szóló hir kiszinezése, elferdítése, megmásitása. Ebbe a kate­góriába tartoznak az amerikai lapoknak a bérmozgalmakról szó­ló hírei. És végre a hazugságnak egyik neme a hir elhallgatása is. Elhallgatják az olyan híreket, amelyek saját, vagy hirdetőik ér­dekei ellen szólnak. Noha az amerikai “szabad sajtó” állandóan vétkes ezen ha­zugságok mindegyik fajának elkövetésében, a legtöbbször olyan módon csinálják, hogy nem lehet őket felelőségre vonni. A múlt hetekben azonban túl merészekké lettek és egy esetben megfe­ledkeztek a szokott óvatosságról. A McClure Syndicate vállalat feje, a munkásfaló, antiszemi­ta és honi fasizta Ralph Waldo egy union gyalázó hirt küldött szét lapjainak, amelyet többek között a Westchester Newspapers, Inc. lapok és a Mt. Vernon (N.Y.) Daily Argus is közölték. Wal- donak eme union gyalázó hazugsága abban különbözött a többi hasonló dolgoktól, hogy megnevezett egy uniont s igy alkalmat adott arra, hogy becsületsértésért poroljék. Miután a szóban forgó International Brotherhood of Electrical Workers (AFL) Union megindította a port s annak a bíróság helyet adott, a Mc­Clure Syndicate és lapjai jónak látták a kiegyezést és HUSZON- KÉTEZER ÖTSZÁZ DOLLÁR SÉRELEM DIJAT FIZETTEK AZ UNIÓNAK. Ezzel természetesen elismerték, hogy hazudtak. Erre a ha­zugságra aztán rátetőztek az összes lapok, mert az egész dolgot elhallgatták, noha a Federated Press külön hirszolgálatott kül­dött róla. A Daily Argus, hogy a fizetéstől meneküljön, bocsánatot kért az uniontól. A többiek pedig egyszerűen elhallgatták a dol­got. íme a sajtószabadsággal igy élnek vissza, amikor a lapok magánérdekeket szolgálnak. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom