Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-11-13 / 1293. szám

letve szabályozta a sztrájkot, mégis több mint félmillió bá­nyász lépett sztrájkba, a Smith- Conely törvény megbukott a szervezett bányászok erején. Félmillió embert nem lehet bör­tönbe dobni, annál inkább sem, mert a börtönbe zárt bányász nem termel szenet. Az államhatalom kénytelen volt a War Labor Board, a Smith-Conelly törvény dacára is uj egyeséget kötni. A győzelem talán nem jelent anyagilag nagy összeget, de az erkölcsi értéke felmérhetetlen, ha a munkásosztály képes lesz ezt az értéket felismerni és oko­san, helyesen alkalmazni a munkahelyen a szervezett ere­jét, akkor nem csak a kapitalis­tákat, de az egész rendszerüket képes lesz az akaratának alá­vetni, minden erőszak, véron­tás és parlamentesdi játék nél­kül, mert hisz ők termelnek, náluk nélkül a gyár, a gép, a bánya, a föld holt érték. A munkásosztály jelenti a nemzet többségét, minden joga meg van arra, hogy az akara­tát érvényesítse, ha erre meg van a szervezeti ereje. MÁR HULL IS “CSEH BÉRENC” A vörös hadsereg, az Itáliá­ban harcoló szövetséges csapa­tok, a jugoszláv partizánok, mind közelebb kerülnek Ma­gyarországhoz és ez nagyon idegessé teszi nem csak a ma­gyar uralkodó osztályt, de azok amerikai emisszárusait it. Hi­vatalos és nem hivatalos hely­ről állandóan megy a felhívás a magyar néphez, hogy készüljön arra, hogy szabotálással, adott esetben lázadásával siettesse a náci uralom alól való felsza­badulását. Ezt az akciót na­gyon elitélik az amerikai ma­gyar reakciósok. Szegények nem veszik észre azt, hogy ma már egy kissé más szelek fuj- dogálnak, mint Darlan idején, hogy semmi valószínűsége sin­csen annak, hogy egy ßethie^ grófi Darlanizmus átmentse a magyar uralkodó osztályt azon a viharon, melyet a náci-fasizta rendszer« összeomlása előidéz. A moszkvai értekezlet, remélhető­leg nem csak papíron, véget- vetett az ilyen kísérletezések­nek, amikor leszögezte, hogy Olaszországban a kormányzat­ba a kimondottan antifasizta elemeket kell bevinni, el kell távolítani nem csak a kormány­ból, de minden hivatalból azo­kat, akik fasizták vagy fasizta szimpatizálók voltak, vissza kell álltani a sajtó és gyülekezési szabadságot és bíróság elé kell állítani a fasizta bűnösöket. Az ezt végrehajtó bizottságba, nem csak Anglia, Amerika és Oroszország lesz képviselve, ha­nem a szabad franciák, görö­gök és jugoszlávok is. Ez a formula kétségtelenül fenn fog állani Magyarország­ra is és nagyon valószínűtlen, hogy a Magyarországgal érde­kelt országok bizottsági tagja­it, az oroszokat, cseheket, ju­goszlávokat a régi magyar úri trükkel le lehet szerelni, itt nem igen lesz sikere a róka va­dászatnak, úri és mágnás sze­retőknek, cigányos pezsgős dá- ridóknak. Ezek valószínűleg meghallják a magyar nép hang­ját, amely a magyar úri be- tyárság végét óhajtja. BÉRMUNKÁS 1943. november 13. Hát csak siránkozzanak a magyar urak fullajtárai, mond­ják csak, hogy a bolsevikiek, a cseh bérencek akarnak lázadást szítani Magyarországon, hagy­ják figyemen kívül azt, hogy ilyen felhívást Roosevelt elnök is küldött pár hete, hogy most, Hull, Eden és Molotov is ilyen felhívással fordult a csatlós ál­lamokhoz, hogy ezt az amerikai szenátus is magáévá tette. Ha ezekbe az urakba egy kis bá­torság volna, akkor Roosevel- tet, Hullt is cseh bérenceknek neveznék. A humort az öreg Csernitz- ky atya képviseli, ki példának állítsa elénk az olasz Sforza grófot, ki mikor visszament a hazájába “tisztelgő látogatást tett a királynál”. Hát persze, ez tiszta Csernitzky féle hazug­ság, ami azt jelenti, hogy ő atyaságának az állításának pont az ellenkezője igaz, mert Sfor­za gróf szóba sem állt a király- lyal, hanem erélyesen követeli, hogy a király és a trónörökös azonnal mondjanak le, mint akik éppen olyan bűnösök mint Mussolini. Ezt az összes lapok megírták, de az öreg már nem olvas, csak ir, ha írásnak lehet nevezni a badarságait, amikor kétségbe esetten kérdi, hogy mit csináljon a magyar nép az árulóival “üsse őket agyon? vagy zárja börtönbe őket?” Hát atyus a dolog valahogy igy fog kinézni, egy kis változással, kit agyonvernek, kit felakasz­tanak, kit börtönbe vetnek az szerint, hogy milyen érdeme­ket szerzett a fasizta uralom terén, azt se felejtse el szent atyám, hogy ma már minden épeszű ember tudja és vallja, hogy Horthy-Mussolini-Hitler uralma egy kutya, Horthynak legfeljebb az ad “priorityt” el­sőbbséget, hogy a fasizta rend­szer bevezetésébe úttörő volt. Ezt az érdemét nem fogja elfe­lejteni és a leszámolás idején Csernitzkyék mély bánatára méltányolni fogja a magyar nép. A POSTAFŐNÖK KÉRELME Cleveland város postafőnöke a helyi lapokon keresztül arra kéri a város lakosságát, hogy karácsonyi posta küldeményeik­kel ne várjanak az utolsó per­cig, hanem idejében adják pos­tára tekintettel a rendkívüli ál­lapotokra. Cleveland város postahivata­lából 650 gyakorlott posta al­kalmazott vonult be a hadse­regbe, akiknek helyeit kezdők foglalták el. Mindezek dacára már továbbították a tengeren túlra címzett 250,000 karácso­nyi csomagot. A posta alkalmazottak mun­káját nagymértékben meg­könnyíti, ha a címzésnél odaír­juk a posta kerület számát, amit az utóbbi időben minden posta kerületnek adtak. Ezek a számok a nem gyakorlott hiva­talnok számára is könnyűvé teszik a levelek és csomagok szortírozását. Címezzünk tehát minden levelet igy: Mr. John Doe 15200 St. Clair Ave. Cleveland 10, Ohio De ezenkívül Írjuk rá úgy a levélre, mint a csomagra a fel­adó nevét és címét, ugyancsak a megfelelő kerületi szám fel­tüntetésével. Természetesen a postaviszo­Üdvözlő leveleket küldtek Az országos konvencióhoz, valamint a Lefkovits munkás­társ tiszteletére rendezett vacsora bizottságához nagyszámú üd­vözlő levelet küldtek munkástársaink és munkástársnőink. Te­kintettel a levelek rendkívül nagy számára csak szemelvénye­ket, részleteket közlünk a levelekből, elhagyva a megszólítást, más ügyekre vonatkozó dolgokat, stb. üdvözletemet küldöm a kon­venciónak. Mellékelten küldöm a vacsora jegy és a füzet árát. John Horvath Chicago, 111. Mellékelten küldök öt dollárt mint két évi elő és hátrafize- tést, valamint a Naptárért és a füzetért járó összeget. Bár jelenleg nem vagyok bér­ért dolgozó munkás, de hiszek és bízok egy jobb és igazságo­sabb társadalmi rendszer eljö­vetelében, amit azonban a ka­pitalisták nem fognak arany tálcán csakúgy, nesze-neked munkás ideadni. Azért bizony harcolni kell, méghozzá nem is kicsit. Ha csak rajtam múlna a rendszer megváltoztatása, ak­kor ott leszek soraitokban. Koos Ferenci Terre Haute, Ind. I ... Úgyszintén elkésve kül­döm az 1.50-et a Lefkovits munkástárs bankettre. Nagyon sajnálom, hogy előbb nem tud­tam ezt megtenni. De mivel a jelenlegi helyzet úgy áll, hogy nincsen sok szabad időnk, igy ez a küldemény is mindég el­maradt. De hát jobb későn, mint soha. Kívánom, hogy Lef­kovits munkástárs még sokáig folytassa a jó munkát, amelyet miértünk végez, amelyre most még nagyobb szükség lesz, mint eddig volt. George Shamel Chicago Soraimhoz mellékelten kül­dök egy öt dollárról szóló mo- ney-ordert. Ebből kettő az ese­dékes előfizetésre, a többit a füzetért és drágasági pótlékra. Itt fejezem ki a legnagyobb he­lyeslésemet a Bérmunkás irá­nyára illetőleg. üdvözlöm az “írógárda” összes tagjait és to­vábbra is jó munkálkodást kí­ván S. Leleszi Nw York, N.Y. Nagyon szeretnék résztven- ni úgy a konvención, mint a Lefkovits munkástárs tisztele- ! téré rendezett vacsorán, de csa­ládi körülményeim nem enge­dik meg. A Geréb munkástárs kis könyve kitünően van össze­állítva. Kívánatos volna, ha a naggyülés módját ejtené, hogy angol nyelven is megjelenne, sőt még németül is, mert ilyen írásokkal lehetne a németekből a hitlerizmust kiölni, üdvözlöm a konvenciót és kívánom, hogy jó munkát végezzenek az embe­riség érdekében. J. Lengyel St. Louis, Mo. I Azt hiszem a munkástársak emlékeznek, hogy a füzet kia- I dását mi ajánlottuk, még hoz­nyok az egész országban azono­sak' és igy J. L. Collins cleve­landi postamester kérelmét mindenütt figyelembe kell ven­ni. A postával való kooperáció mindannyiunknak érdeke. zá díjmentesen, de a lapbizott­ság megváltoztatta. Mi ennek dacára díjmentesen osztottuk szét és az érte járó 7 dollár 50 centet összeadtuk. Van itt a kommunistáknak a tengerparton egy jól látogatott helyiségük, amit csak vasárna­ponként tartanak nyitva. Ré­vész munkástárs ajánlatára odavittük a füzeteket kiosztás­ra, mert a mai gazolin hiány miatt soha sem lettünk volna kész az egyes vevők felkeresé­sével. Láttunk jó néhányat, akik azonnal nekiültek a füzet olvasásának, majd csoportok­ban vitatkozni kezdtek a köny­vecske felett. Voltak, akik hoz­zánkjöttek és gratuláltak a Ge­réb munkástárs nagyszerű munkájához és voltak, akik fel­ajánlották a füzet árát. A múlt héten Pasadenaban voltunk egy ismerősünknél, ki­nek szintén felemlítettem a fü­zetet és mikor mondotta, hogy már olvasta, kérdeztem, hogyan jutott hozzá? New Yorkból küldte neki valaki, — felelte. “Ugy-e nagyszerű kis könyv?” — kérdeztem. “Micsoda kis könyv?” — mondotta ő. Néz­tem rá, azt hittem, hogy félre­értés van a dologban, de kis vártatva azt mondja: “Testvér, az egy nagy könyv, nem egy kis könyv!” — ez is igazolja, hogy Geréb munkástárs nagy­szerű munkát végzett és igy én is gratulálok Geréb munkás­társnak, úgyszintén a konven­ciónak a jól végzett munkához. A. Alakszay Los Angeles, Cal. Itt küldök három dollárt, amelyből egy dollár 50 centtel a Lefkovits munkástárs tiszte­letére rendezett ünnepély költ­ségeihez járulok hozzá. Nagyon sajnálom, hogy személyesen nem lehettem jelen azon az ün­nepélyen, bár gondolatban ott voltam. Kívánom, hogy a Lef­kovits pár még sok számos évekig folytassa erőben és egészségben a meg nem fizet­hető munkát. Louis Mate Chicago, 111. A jubileumi vacsorához még hozzájárultak: F. Pusztay, Cle­veland 1.50, St. Hornyák, Phi­ladelphia 1.50, Geo. Shamel, Chicago 1.50, M. Pilcsuk, Cle­veland 1.00 CARTEL KAPITALIZMUS WASHINGTON, nov. — As­sistant Attorney General Wen­del Berge kijelentése szerint bi­zonyos tőkések nemzetközi car- telt kötöttek a titanium nevű fém forgalomba hozatalára. Ti­tanium az alapnyaga a legjobb fehér festéknek. A nemzetközi cartel, —■_ amelynek amerikai kapitalisták is tagjai, olyan magas árat állapított meg a ti- taniumra, hogy az ily legjobb minőségű festékek magas áruk­nál fogva nem jöhettek általá­nosan használatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom