Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-16 / 1289. szám
4 olciai BÉRMUNKÁS 1943. október 16. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. ■ - — — ■ I ■—1 Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 ^ Gne Year .......................$2.00 Félévre ........................... 1-00 Six Months ..................... 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.____________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. __________________________________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE A Bérmunkás olvasóihoz (gb.) A Bérmunkás olvasói nagyon jól tudják, hogy az annyira dicsért és nagyon fontosnak tartott sajtószabadság kihalóban van még itt, az Egyesült Államokban is. Nem törvé- ynekkel és rendeletekkel végezték ki, mint a tengelyhatalmakhoz tartozó országokban, hanem megszüntették a gazdasági tényezők mindannak dacára, hogy az alkotmány és mindenféle más törvények védelmezik. Megszűnt a sajtószabadság azért, MERT A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓIRATOK ELŐÁLLÍTÁSA SOKKAL TÖBBE KERÜL, MINT AMIT AZ ELŐFIZETÉSEK HOZNAK. A lapok és folyóiratok jövedelmének legnagyobb részét a hirdetések hozzák. A hirdetések tartják el a lapokat. így egészen természetes, hogy a lapok a hirdetők érdekeit szolgálják. A rádiónál még fokozottabb mértékben áll fenn ez az eset. A rádió állomások eladják idejüket a hirdetőknek. Az igy eladott hirdetési időben természetesen csak olyasmit mondhatnak, ami a hirdető érdekeit szolgálja. Az utóbbi időben nemcsak a sajtóban, hanem a rádión keresztül is erős munkásellenes propagandát fejtettek ki. Midőn az ily támadásokra az unionok válaszolni akartak, számos rádió csoport még pénzért sem adott időt a rosszakaratú kritika visz- szaverésére. A munkásellenes támadások visszaverésére és a munkásság ellen irányuló hazugságok megcáfolása a munkás-sajtó feladata. A munkás-sajtó kifejlesztése »terjesztése minden munkásnak nem osztály, hanem egyéni érdekét is szolgálja. A munkás-sajtó harcol a meglévő munkásjóléti intézmények fentartásáért és kibővítéséért; tartja szem előtt állandóan a szervezkedés fontosságát, ezzel növeli a munkásság szervezett gazdasági erejét és ami ta legfontosabb, fentartja és építi a munkások közötti szolidaritást. A Bérmunkás büszkén dicsekszik azzal, hogy még a mun- káslapok között is a legelsők közé tartozik, — legelső az őszinteségében, önzetlenségben és OSZTÁLYUNK IRÁNTI HŰSÉG- GÉBEN. A Bérmunkást sem az előfizetésekből tartjuk fenn. Lapunknál éppen olyan tény az, mint minden más lapnál, hogy az előfizetések nem fedezik a költségeket. Lapunkat azonban mégis kiadjuk hetenként ponotosan. Ezt két tényező teszi lehetővé. Az egyik az, hogy a Bérmunkás szerkesztői (az irógárdisták) és az adminisztráció kezelői nem fizetésért vállalják a nehéz munkát. Mindannyian az iparokban, mint munkások keresik meg megélhetésüket és a napi nehéz robot után ülnek neki a Bérmunkás nehéz munkát kívánó elkészítéséhez, És nem dicsekszünk, amikor az állítjuk, hogy ez a csoport munkásember olyan lapot produkál, amely előtt tisztelettel hajlik meg barát és ellenség. A másik tényező az a szeretet és lelkes támogatás, amit olvasó táborunktól kapunk. Azon olvasóink, akik tehetik, felülfizetik a lapot. A felülfizetésnek már kétféle fajtáját is behozták. Az egyik módszert azok alkalmazzák, akik közelebb állnak hozzánk. Ezek közül azok, akik tehetik, havi egy dollárral segítik a lapot. Ezeket ÉPÍTŐ GÁRDISTÁKNAK nevezzük. Van egy férfi és van egy női csoport. Reméljük, hogy mindkét csoporthoz még számosán fognak csatlakozni. A másik mószer az egyszerű felülfizetés, — amit a háborús időre vonatkozólag “drágasági pótléknak” neveztünk el. Valóban nagy megelégedést váltott ki belőlünk, amikor láttuk, hogy mily nagyszámú olvasó küldte be a drágasági pótlékot. Most válasz gyanánt mi is szeretnénk valamit adni úgy az Építő Gárdistáknak, mint azoknak, akik drágasági pótlékot küldték. Valamit, amiből nekik is, nekünk is meg a munkásosztálynak is haszna lesz. Erre a dologra tulajdonképpen még az országos konvenció utasított bennünket és habár a jegyzőkönyvben már szó volt róla, igy részletesen még nem tértünk ki rá. Az országos értekezlet úgy határozott, hogy mindenki, aki bármilyen címen is küld felülfizetést, — tehát akár mint Építő Gárdista, avagy akár mint drágasági pótlékot, minden dollár ellenében megrendelheti a Bérmunkást bármely címre az Egyesült Államokra hat hónapra, Canadába 4 hónapra. Nagyon kérjük az Építő Gárdistákat és azokat, akik drágasági pótlékot, avagy bármilyen más cim alatt is küldtek felülfizetést, használják ki ezt az alkalmat. Hiszen éppen azzal az adománnyal bizonyították, hogy lapunkat szeretik, tehát akkor szeretnék azt is, hogy minél többen olvassák, annál erősebb lesz a munkások harci tábora, — mert a Bérmunkás minden sorával ilyen harcosokat igyekszik nevelni. Minden beküldött címre megindítjuk a lapot és bizonyos idő múltán levélben felkérjük az illetőt, hogy ha tetszik neki a lap, legyen előfizetőnk. Nagyon jól tudjuk, hogy olvasóink szeretnék meggyőzni sok ismerőseiket a forradalmi ipari unonizmus eszméjének helyességéről, a munkásszolidaritás fontosságáról, stb. Vegyék segítségül ebben a munkában a Bérmunkást úgy, hogy beküldik isme- sőseik cimét. (Kérjük azonban, hogy a cimet pontosan Írják meg igy sok tévedést elkerülünk.) A Bérmunkás ily módon való terjesztésével építhetjük a munkás sajtót, amelyre most, a szabad sajtó kihalásának idején sokkal nagyobb szükség van, mint bármikor is volt. CSAK SZABÁLYSZERŰEN PHILLIPSBURG, N. J., okt. hó: — Horace A. Smith kereskedelmi tengerész jelentkezett az itteni Ration Boardnál és bejelentette, hogy a hajót, amelyen szolgált, megtorpedózták és elsülyedt. A sülyedő hajóval a Földközi tenger mélyébe ment Smith összes holmija, közte a gazolin könyve is, amely helyett most másikat kért. A Ration Board tudomásul vette az esetet s utasította a tengerészt valamelyik újságba hirdetést tegyen közzé az “elveszett” ration könyvecskéért és ha 30 napon belül nem kap választ a hirdetésre, akkor megkapja az uj könyvet. Ennek megfelelő- leg aztán Easton, Pa. város egyik újságjában ez a hirdetés jelent meg: “Elveszett a Földközi tengerben ‘A’ gas ration könyvecske. A megtaláló küldje vissza Horace A. Smith, 574 Congress St., Phillipsburg, N. J. cimre”. Hiába, ami szabály, az szabály! Különösen a bürokratáknak. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 7.00 Bercsa Jánosné, Clev......... 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 4.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 4.00 Mrs St. Detky, Phila ........ 6.00 Katy Esztergall, Cleve. 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 4.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 6.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 4.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 4.00 Mrs J. Fodor, Cuyahoga 10.00 Mrs. P. Kern, Akron ..... 4.00 Mrs. J. Kollár. Clev.......... 5.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 4.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb..... 5.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 4.00 Mary Mayer, Phila............. 6.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 5.00 Mrs, J Schwindt, Akron 4.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron .... 4.00 , Mrs. St. Visi, Detroit ..... 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 5.00 ELVINY1LATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz- talynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra Kei. szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer mar elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetet építjük a régi társadalom keretein belül. IPAR! DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság zaloga a bérrendszer megszüntetése
