Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-10-02 / 1287. szám
1943. október 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN ■(gb) ROVATA" “MIT VÁRHATUNK A HÁBORÚ UTÁN” — II — Marx a történelmet vizsgálva rájött, hogy a történelmi események mögött mindig valamilyen gazdasági problémák rejlenek. Rájött, hogy a háborúkat például nem egyes vezérek (uralkodók) egymás iránti ellenszenve okozza, hanem az, hogy az ellenfelek bizonyos gazdasági előnyöket akarnak kicsikarni. Másszóval Marx meglátta, hogy a történelmi események okait gazdasági kérdésekben találjuk meg. Marx ezen felismerése a Történelmi Materializmus elve név alatt lett ismertté. Ez Marx legértékesebb felfedezései közé tartozik. Ezen alapgondolatból kiindulva Marx megállapította, hogy a társadalom gazdasági szerkezete az az alap, amelyen ezen társadalomnak ideológiai (jogi politikai, vallási, irodalmi, művészeti, filozófiai, stb.) világa felépül. Másszóval minden társadalomban a gazdasági szerkezet, vagyis a termelési módszer az alap, az irányitó. Mintegy 25 évvel ezelőtt adtam kifejezést annak, hogy ezt a gondolatot tovább kell vinnünk. Hogy mit értek a “tovább kell vinnünk” kifejezés alatt, azt megint egy példával magyarázhatom meg legköny- nyebben. Az orvostudomány vagy két évtizeddel ezelőtt vetette fel, hogy a testnek szüksége van vitaminra. Jó ideig csak vitaminról hallottunk. Egyszer aztán kisütötték, hogy sokféle vitamin van. Megkülönböztetésül az abc betűivel jelölték meg őket. A fontosabb vitaminok Vitamin A, B, C, G, stb. nevek alatt szerepelnek. Mostanában aztán rájöttek, hogy már minden egyes vitaminból szintén többfajta van. így például ma már beszélnek Vitamin B-l, B-2, B-3, stb. B vitaminokról. Vagy nézzünk egy másik, még találóbb példát. Évtizedekig a kémia és a fizikai tudományok szerint az anyag legkisebb része gyanánt az atom szerepelt. A utóbbi negyedszázad alatt azonban az erre a célra készített “atomromboló ágyukkal” villanyos készülék) szétütötték az atomot és rájöttek, hogy annak van egy magja, amely körül a többi részek elhelyezkednek. Aztán még a magot is szétütötték villanyos szemecskékre, amiket a “neutron” és “positron” nevekkel jelölnek. íme igy fejlődött ez a tudomány lépésröl-lépésre. Amig azonban az orvostudományban, a kémiában, a fizikában és egyéb tudományokban az utóbbi évszázadban igen nagy haladás történt, a társadalomtudomány úgyszólván teljesen megállt. A nemzetgazdaságtan teljesen mocsárba jutott. Nemzetgazdászaink még ma is azon első és kezdetleges nemzetgazdászok tételein rágódnak, akiket már Marx “vulgar” (durva) jelzővel illetett. A nemzetgazdászati tudomány terén Marx óta valóban semmi érdemleges fejlődés sem történt. A MARXI TÉTEL TOVÁBBVITELE | Ez bizonyos tekintetből nézve érthető is. Amig az előbb említett egyéb tudományok képviselői arra törekedtek, hogy felfedezéseikkel az általános jólétet emeljék, addig a nemzetgazdászok nagy többsége csupán a meglévő állapotok védelmére szorítkozott, ami egyben egy kisebbség kiváltságainak a védelmét jelenti. Ez hátráltatta a nemzetgazdászati tudomány fejlődését. A termelő eszközök és azokkal az iparok rohamos fejlődése, amit még Marx és társai az ő idejükben nem láthattak, nyilvánvalóvá tette, hogy a termelési módszer is ezen szerszámoktól függ. Ezért állítottam fel azt a tételt, hogy minden kor annak a kornak a termelő- eszközei jellemeznek. Ettől aztán már csak egy lépés volt az a gondolat, hogy akkor a társadalmak igazi alapját nem a gazdasági rendszer képezi, hanem a termelőeszközök, amelyeken maga az a gazdasági rendszer is nyugszik. Ez a gondolat tehát a marxi tételnek egy lépéssel való továbbvitele. Ez a tétel valójában azt mondja, hogy a szerszámok szabják meg a gazdasági rendszereket, amely rendszereken nyugszanak társadalmi életünk mindenféle megnyilvánulásai. Mármost követve a Bacon által ajánlott és Marx által követett módszert, ha azt akarjuk tudni, hogy milyen gazdasági rendszert várhatunk a háborút követő korszakra, akkor meg kell vizsgálnunk a szerszámok fejlődését, milyen változásokat idéztek elő az újabb és tökéletesebb szerszámok a jelenlegi gazdasági rendszerben és az igy nyert adatokból következtethetünk a jövőre. Ez tehát szigorúan tudományos módszer. A füzetben ezt a módszert követtem. Először ismertettem a szerszámok fontosságát és fejlődését; másodszor a jelenlegi tőkés termelési rendszer újabb fázisait, amelyekhez a szerszámok fejlődése következtében jutott el és végre levontam a konklúziót. Ennek meg- felelőleg a kis füzet tartalmának nagyrészét az első két pont tárgyalása képezi, mert itt az a legfontosabb. Hiszen az ily j munkáknál a cél inkább az ada- j tok felhalmozását kívánja meg, hogy az olvasó maga legyen képes a konklúzió megalkotására. Ezt a dolgot egyik munkástárs félreértette és kifogásolta, hogy a füzet nagy része “csak bevezetés”, amennyiben a címnek megfelelőleg a háború utáni idők gazdasági rendszerével kevesebbet foglalkozik. De viszont merem állítani, hogy aki a füzetet figyelmesen végigolvasta, annak gondolatai csakis a háború utáni idők társadalmi rendszerein forogtak. Vagyis a füzet elérte azt a célt, amit a cim kitűzésével jelöltünk ki. Ha a füzet anyagával részletesebben akarunk foglalkozni, akkor azt kell bírálnunk, hogy vájjon megállják-e a helyüket az ott adott megállapítások. Ezek, mint jeleztem, három csoportba foglalhatók: a) a szerszámok szereje, b) a kapitalista rendszer újabb fejlődése, c) haladás az ipari demokrácia felé. A FEJLŐDÉS ÜTEME Aligha van olyan ember, aki tagadná a szerszámok fontosságát, de azért már akadtam olyanokra, akik azzal vádoltak, hogy én túlságos nagy fontosságot tulajdonítok a termelő- eszközöknek. Szerintem az embert az állattól valójában a szerszámok tudatos használata különbözteti meg. A egyenes test-tartás, két lábon járás, ház 1 építés, társadalmi élet, stb.,, nem csupán emberi tulajdonságok, megtaláljuk azokat az állatvilágban is. A hangyák és a méhek már egészen komplikált gazdasági rendszert alkottak. Viszont a primitiv népek társadalmi élete még ma is igen egyszerű. Mi tehát az, ami az állatvilágból kiemelte az embert. Semmi kétség, tisztán csak a szerszámok tudatos használata. Az az ősállat, amelyik rájött, hogy a fagallyat emelőrudnak, a darab követ kalapácsnak használhatja és ezt tudatosan újból meg újból megismételte, emberré lett és vele kezdődik az emberiség története. Kifejtettem a füzetben, hogy a szerszámok fejlődése eleinte igen lassú volt. De mivel jobbak lettek a szerszámok, annál tökéletesebb szerszámokat lehetett velük előállítani, méghozzá mind gyorsabb tempóban. A szerszámok fejlődését hasonlítani lehet a kamatos kamatra elhelyezett pénz növekedésével. A kis összeg is sok idő múltán rohamosan növekszik. H. G. Wells, hires angol iró egy fantasztikus regényt irt erre az alapra támaszkodva. A regény címe: “Majdha az alvó felébred”. A tárgya az, hogy valaki egy bank révén valami kis ösz- szeget valamilyen vállalatba fektet, aztán elalszik és több ezer évig alszik, mialatt a vagyona mindig gyülemlik és végre minden az ő tulajdonát képezi. Persze akik a vagyonának a kezeléséből éltek ijedtek meg legjobban, amikor az alvó felébredt. Ez természetesen nem 1 tartozik a tárgyunkhoz, csupán azt akartam vele illusztrálni, hogy a szerszámok is ily folyton gyorsuló ütemü fejlődést mutatnak. Ennek a megértése fontos, mert ezzel alátámasztom azon állításomat, hogy a gazdasági rendszerek a termelő eszközöktől függnek. Ezt az alátámasztást ilyenformán adom meg: miután a termelőeszközök fejlődése fokozottan gyorsuló tempót mutat, ennek megfelelőleg a gazdasági rendszerek is gyorsabban változnak, — vagyis az egymást követő társadalmi rendszerek élete mindig rövi- debb és rövidebb lesz. A kérdés mostmár az, hogy a történelem igazolja-e ezt a tételt? A történelem előtti korszak gazdasági rendszereit nem ismerjük, de hogy abban az időben minden változás nagyon sok időt vett igénybe, arra semmi kétség sincs. Azonban azt már az Írásos történelemből tudjuk, hogy a rabszolga rendszer több ezer évig tartott. Az ezt követő feudális rendszer életkorát körülbelül hétszáz évre becsülhetjük. És láthatjuk, hogy a tőkés termelési rendszer másfélszáz év alatt eljutott utolsó fázisához. (Folytatjuk) AZ UR MÉG POKOLBAN IS UR! ZÜRICH, szept. hó — A Német Transocean hírszolgáltató vállalat jelzése szerint Umberto olasz trónörökös Svájcba menekült. A trónörökössel menekült Helena olasz királynő és a trónörökös leánya, Mario Pia. A menekült királyi családot 45 főből álló szolgaszemélyzet kiséri. A hir szerint tehát a három fenséges személy mindegyikének 15 szolga lesi a kívánságait. Ilyenek a legújabb politikai emigránsok keservei. ÉPITÖGÁRDA 1943-44. évre A. Kucher, Pittsburgh 1.00 J. Kollár, Cleveland ___ 1.00 P. Pika, Chicago _ _ _.......... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 J. Geréb, Cleveland .......... 1.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 E. Kovách, Cleveland ........ 2.00 J. Engli, Cleveland .......... 2.00 Jos. Vizi, Akron .............. 1.00 L. Fishbein, New York .... 2.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J .Duschek, Nutley .......... 2.00 G. Vaszkó, New York ...... 1.00 A. Székely, Cleveland ...... 1.00 J .Varga, Cleveland ........ 1.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 2.00 J. Mogor, Cleveland ........ 1.00 M. Danka, Cleveland ____ 3.00 A. Molnár, Cleveland ........ 1.00 J. Bischof, Akron ............ 1.00 J. Buzay, Cleveland ........ 1.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 1.00 J. Munczi, Cleveland ........ 2.00 J. Farkas, Akron ...... 1.00 A. Wiener, Chicago ........ 1.00 J. Nagy, New York ........ 1.00 1 J. Lengyel, New York .... 1.00 St. Detky, Phila................. 6.00 "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága
