Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-07-03 / 1274. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JULY 3 NUMBER 1274 SZÁM Törvényesítették a sztrájktilalmat Amerika fasiztái Fajháborü Detroitban (Bérmunkás helyi tudósítójának beszámolója) Amiről annyi sokat irtunk lapunk hasábjain, mint az amerikai fasizta erőknek nyílt kibontakozásáról, a múlt pénteken a sztrájktiltó törvény újbóli megszavazásával befejezést nyert. Roosevelt elnök megvétózta a Smith-Connally sztrájktiltó törvényt, melyet azonban néhány órával később úgy a szenátusban, mint a kongresz- szusban kétharmad többséggel újra megszavaztak a képviselő urak, igy a javaslat automatikusan törvényerőre emelkedett. Ez volt az a hírhedt törvényjavaslat, mely a munkásoktól elveszi a sztrájk jogát az állami kezelésben levő üzemekben. Mivel azonban egy másik törvény az államnak jogot ad arra, hogy bármely üzemet lefoglaljon ahol a hadi termelésben bármilyen zavar van, igy ez a törvény általánosan sztrájktiltó törvénynek nevezhető. A yankee fasizták kihasználva a reakciós sajtó által a bányász sztrájkkal kapcsolatban felépített munkásellenes hangulatot, keresztül hajszolták ezt a törvényt, mely az amerikai munkásokat nagyon kényes helyzet elé állította. A fő érv, hogy jelenleg háború van és nem lehet bérkövetelésekkel a termelést akadályozni világosan mutatja, hogy a sokat hangoztatott “demokrácia” csak mint cégér van ott a rideg kapitalista osztályuralom takarására. A kapitalista profit harácsolás ellen nincsen semmiféle tiltó törvény és különösen nincs olyan törvény, mely börtönbüntetést szabna meg a részükre. Addig, mig a nagytőkések zavartalanul nyúzhatják le a profitot a munkásmilliókról, háború ide vagy háború oda, a munkásoktól elvették az egyetlen fegyvert, amivel életszínvonaluk védelmére harcba szállni tudtak. Igaz ez még nem koncentrációs tábor, de egy határozott lépés a koncentrációs tábor felé. A náci-fasizta eszméknek törvényesitése és semmi más. íme ismét egy határozott bizonyíték arra, hogy a kapitalista osztály, osztályérdekeinek a felismerésében sokkal öntuda- tosabb mint maga a munkás- osztály. Előttük csak egyetlen érdek van, a profitjuk védelme és annak érdekében készek minden akcióra. Ha külső ellenség veszélyezteti megvédelmezik háborúval, ha belső ellenség követelésekkel áll elő letörik sztrájktiltó törvénnyel. A munkásosztály tehetetlenül nézi az ellene irányuló támadásokat és addig mig a háborús fronton az élete árán lép harcba, a belső fronton még a kisujját is fél megmozdítani. Mi bátran hirdettük a fasizta erők első fölbukkanásánál, hogy a munkásság első kötelessége szervezett erejével fellépni ellenük, mert a náci-fasizmusnak első ténykedése minden országban a munkásmozgalom teljes kiirtása volt. Csak is ezért nekünk nem mindegy, hogy a náci-fasizta erők győznek e ebben a háborúban, vagy pedig az áldemokrácia törvényesített kapitalistái. És ahogyan nemzetközi osztályérdekünk volt más országok munkásmozgalmainak harcait segíteni a fasizmus ellen, annál inkább osztályérdekünk a saját fasiztáink ellen a legkíméletlenebb harcba lépni. A tizenkettedik órában szólunk Amerika munkásaihoz. Azonnal akcióba kell lépni a sztrájktiltó törvény ellen és a csirájában meg kell fojtani az itteni náci-fasizmus terjedését. Még meg van rá a módunk, ,hogy iparilag szervezkedjünk, viszont ha ipari szervezetünket fölépítjük, mi fogjuk alkotni a törvényeket és nem a munkás- nyuzó fasizták. Minden ipari bérmunkás álljon azonnal harcvonalba. Az ipari szervezkedést állítsuk szembe a sztrájktiltó törvénnyel. (f.) KORRUPCIÓ PUSZTÍT AZ OLASZ FASIZTA PÁRTBAN BERN, junius (ONA) — A korrupciónak az olasz fasizta pártban való nagymérvű terjedésére vallanak a visszaélés, csalás és spekuláció miatt állásukból elkergetett és börtön- büntetésre Ítélt fasizta vezérek, akiknek neveit hosszú lisztákon közölte az olasz sajtó. Egyikük osztályfőnök volt az exportminisztériumban és egy olasz közlemény szerint “költekezésével és a játékbarlangokban való sűrű megjelenésével azt mutatta, hogy titkos pénzforrások fölött rendelkezik és a leghalványabb sejtelme sincs a fasizta kötelességekről.” (Vi.) Szomorú, midőn sikerül Szomorú eset, amidőn sikerül két fajt egymás ellen uszítani akiknek másképpen együtt kell, hogy dolgozzanak. Az állati ösztön kerekedik felül mind a két oldalon, megvadulnak és nem lehet többé velük érvelni. Sajnos a fehéreknek 85-90 százaléka részben faji szolidaritás, részben elfogultságból kifolyólag csak a négereket látta hibásnak. Eszükbe sem jutott az, hogy egy ellenséges csoport, a nácik és fasizták eszközeivé váltak, amikor helyeselik, hogy a feketéket megtanítsák, megalázkodásra kényszerítsék. Az eredmény, melyre büszke lehet az a csoport mely kezdte, 29 halott, 600 sebesült, 1200 fogoly, alig 24 óra alatt. A három ezer városi és 2,700 állami rendőr nem volt képes még csak csökkenteni sem a harcot, állandóan fokozódott, mindaddig, amig 2000 Federal katonaság be nem vonult tankekkel, páncélautókkal, gépfegyverekkel és akkor mint egy jelre abba maradt az egész, csak nagyon elszórtan lobbant ki ismét a harc. A 29 halott közül 25 fekete, ugyan ez az arány a sebesültek és foglyok számában is. Dacára annak, hogy a nagyobb szervezettség a fehérek részéről nyilvánult meg, amig a feketék között sokan csak a rablásra, üzletekbe való betörésre szervezkedtek, addig a fehérek, a néger negyedeket támadták és ahol csak érték őket. A feketéknek legnagyobb részét a rendőrök sebesitették vagy ölték meg, sokszor váltottak golyót a felfegyverzett feketékkel, akik szintén lőtték a rendőröket ahol találták őket és aránylag sokkal több rendőr megsebesült, 2 meghalt, mint a fehér civilek közül. A feketék között nagyon sokan voltak akik még fiatalok. Mivel írni, olvasni nem tudnak, nem vették be őket katonának. Délről feljöttek ide, ahol sokkal nagyobb a szabadságuk és fizetésük mint délen és a fejükbe szállt a dicsőség és lehet mondani, hogy Belle Island szép szigetét teljesen magukénak foglalták le s amikor csoportokban vannak, sokszor pro- vokálokká lesznek mint ily tudatlan fiatal suhancok általában. így egy ökölharc tört ki a szigetre vezető hídon vasárnap este 11 óra tájban. De a rendőrök sem tudták kik kezdték, még akkor nem mertek volna gondolni sem arra, hogy ilyen véres eredménye lesz. De a levegő már éveken keresztül puskaporos volt. Már a Fordnál levő sztrájk idején félős volt, hogy kitör a fajhábo- ru, amikor Fordék 600 feketét felfegyvereztek és támadásba vitték a szrtáj kólók ellen és csak az volt a védő állapot, hogy a sztrájkolok közt is sok fekete volt, akik bátran, mint unionisták, sztrájkolok szembeszálltak a sztrájktörő feketékkel. És az union nem engedte meg, hogy fajkérdést csináljanak a sztrájkból. De Benneték mindent megtettek, hogy faji kérdéssé sülyesszék le. Ez sok kisebb nagyobb telepen megtörtént és csak a Klan-nak, meg a náci ügynököknek adtak jó alapot, hogy akkor dobják a tüz- csóvát ezen puskaporos levegőbe, amikor azt legjobbnak látják. Minden elfogulatlan szemlélő előtt ugylátszik és ezt megvizsgálni való követelés megtörtént mind a két részről. Három héttel ezelőtt a Pack- ardnál tört ki egy sztrájk, mely faji sztrájk volt és az union tisztviselőinek állítása szerint a Klánok, akik éppen Packardnál a legerősebbek, csinálták. Ezt jelentették és kérték a hatóságot, hogy vizsgálják meg, úgy a hatóság mint a nagy lapok agyonhallgatták ezt a jelentést. El lett feledve minden. Sikerült a Klánoknak és náci ügynököknek tovább forralni az érzelmeket, amig alkalmasnak látták azt kirobbantani. Mindjárt vasárnap éjjel a feketék között azt a hirt terjesztették, hogy egy néger asz- szonyt gyermekével a fehérek a folyóba dobtak a hidról és azok belefulladtak, mig a fehérek között azt hiresztelték, hogy a feketék egy fehér leányt agyonlőttek vasárnap Belle Islandon. Ugylátszik ez a két hamis hir terjesztése kieszelt dolog volt és szükséges ahhoz, hogy mindkét részről felkorbácsolja az idegeket, hogy a fenti eredményt elérhessék. MÁR A RENDŐRÖKET IS LECSUKJÁK BERN, junius (ONA) — Hir szerint a franciaországi Lyonban a német hatóságok több mint harminc francia rendőrt letartóztattak azon a címen, hogy a megszálló csapatok elleni többszörös merényletekben segédkeztek.
