Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-13 / 1258. szám
8 oidai BÉRMUNKÁS r* Őfensége hadserege (Vi.) Ernest Lindley a New j Deal nagy pártolója, rovatában megemlítette, hogy mivel Habsburg Ottónak nem sikerült egy ezredet sem összeverbuválni saját felhívására, melyet a horvát-magyar volt állampolgárokhoz is kiküldött, most az amerikai hadseregbe besorozott volt osztrák alattvalókat helyezik át az őfensége hadseregébe mely már közép nyugaton gyakorlatozik. Ezt a detroiti Free Press vezércikkben említi meg és hozzá teszi, hogy mivel a kormányt pártoló egyén irta, igy nem üres vád lehet és nagyon is jó volna kongresszusi vizsgálat ebben az ügyben. A vezércikk és miszerintünk is az még sokkal rosszabb, mint az első eset, amikor Európa legvéresebb királyi háza trónkövetelőjének megengedték, hogy amerikai pénzen önkénteseket toborozzon saját hadserege részére. De amikor a demokrata amerikai kormány a volt orsztrák állampolgárokat besorozza, bekényszeríti az ő- fensége szolgálatára az már bosszantó, már azért is, mivel azért nem sikerült Ottónak az önkéntesek toborzása, mivel minden munkás sőt liberális, volt osztrák alattvaló gyűlöli még azt a nevet is, melyet visel, de még jobban azt a célt: a Habsburgh monarchiát, melyet vissza akar állítani. A Free Press még azt is mondja, hogy “jó lenne Ottóval megértetni, hogy ne üsse az orrát az amerikai és a háborús ügyekbe, vagy ha azt nem tudja elkerülni, akkor hagyja el az országot. Mert mi nem azért harcolunk, hogy a világot megmentsük a Habsburgok részére. A volt osztrák alattvalók még kevésbé hajlandók azért harcolni, kivéve azt a tucat királyi tisztet, akik közlegények nélkül, megalakították az osztrák zászlóaljat, melyet most a demokratikus Berle, Stimson, Hull miniszter urak látnak el közlegényekkel, akiknek szüleik vagy ők maguk is elmenekültek szülőhazájukból, mert nem akarták őfensége mundérját, parancsnokságát és kinevezett tisztjeit, csatlósait szolgálni. És most itt Amerikában sem tudtak ezen átkozott királyi bandától menekülni, az amerikai kormány sorozza be őket és helyezi ezen királyi banda hatalma és parancsnoksága alá. Ez sok amerikait is vérig bosszant, de legjobban mérgesíti azon volt osztrák alattvalókat, akiknek őseit halomra gyilkoltatták a Habsburgok érdekében, akiknek az apjait és hozzátartozóit képezték, pofozták a királyi tisztek, hogy hü alattvalókat, mindenben engedelmeskedő jobbágyakat, ágyu- töltelékeket neveljenek belőlük, akik a királyért meghalni hajlandók, minden habozás és gondolkozás nélkül. Hány ezer fiatalember szökött meg szülőhazájából, csak azért, hogy ezt a sorsot, a királyi hadsereget kikerülhesse, megmenekülhessen a király szolgálatától. Nálam is, de úgy hiszem legtöbb királyi a császári alattvalónál az volt legnagyobb ok az óhazából való menekülésre, hogy nem akartunk a király szolgálatában katonáskodni, a rabszolgaságot nevelő, három éves pofozó kurzuson keresztül menni. 84.000 EMBER HALT MEG HARKOVBAN NÉMET URALOM ALATT MOSZKVA, márc. (ONA) — A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. .. 10.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron — 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron __ 5.00 Mrs. St. Detky, Phila .... 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. .. 8.00 Kath. Estergall, Clev....... 3.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 5.00 Anna Kovách, Detroit .... 7.00 Mrs. J. Kollár Cleveland 7.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 9.00 Mary Mayer, Phila ........ 9.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila. 1.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 8.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 11.00 Az “Izvesztija” nagy moszkvai újság tudósítója megállapította a felszabadított Harkovban, hogy német megszállás alatt a városnak közel 70,000 polgára, köztük ezer és ezer nő és gyermek halt meg szószerint éhen. A nácik nem adtak kenyeret, csak annak, aki nekik az ő háborús üzemeikben dolgozott. Ilyen munka azonban csak kevés volt. A lakosság mint a kisértetek lézengtek és rakásra haltak a nyomorúságtól. 14,000 zsidó lakosa volt Karkovnak. Ezeket egy nap beterelték a város 13. kerületébe, ott barakkokba zárták őket és sorra valamennyit rakásra lőtték, lemészárolták. A barakokat, mielőtt elvonultak felgyújtották. MUNKÁS-VADÁSZAT EGÉSZ EURÓPÁBAN LONDON, márc. (ONA) — Ideérkezett hírek szerint a németek kétségbeesett hajszája munkaerő után, egész Európában tetőpontját érte. A legtöbb megszállt országban éjjelnappal követik egymást a rendőri razziák a városokban. E rendőrid akciókat mindenütt a gestapo irányítja, a helyi rendőrség meg segédkezik. Vonatok, városi közlekedési eszközök, omnibuszok hirtelen megállnak és aztán jön az átkutatás. Kávéházakat, kocsmákat, mozikat, ahova egész családok beülnek, hogy egy kis meleget érezzenek, hirtelen megrohanja a rendőrség és akit jónak látnak viszik egyenesen a vasúti állomásra, elcipelésre. Sokszor a rendőr csak elszedi az emberektől a személyazanossá- gi igazolványokat. Ha aztán az az ember jelentkezik a rendőrségen, hogy visszakapja, már viszik is a vasútra. A németek most már azzal sem törődnek, ha a megszállt országok nélkülözhetetlen munkásait viszik el. Mindenkit elcipelnek, akire csak rátehetik a kezüket és nem törődnek vele, ha a megszállt ország gyáripara meg is akad. “ÚJRACSOPORTOSÍTJÁK” A MAGYAR HADSEREGET AZ OROSZ FRONTON WASHINGTON, (ONA) — A budapesti rádiónak egy házi használatra szánt, de német nyelvű — bizonyára a német “népcsoport”-nak szóló — rádió-közleményét fogták fel itten. A közelmény a magyar főparancsnokság kommünikéjét adta le, mely igy szólt: “ A keleti fronton lévő magyar sereg jelenleg ujra-csoportositási műveletekkel van elfoglalva, melyek igen kemény menetelési feladatokat követelnek a csapatoktól. A magyar sereg ez ujra-csoportositása hamarosan befejeződik.” A rádió magyarázó azután e kommünikéhez még hozzátette: “Illetékes katonai körökben a fenti közleményhez még a következőket fűzik: Mozgó védelmi harcok folytak azzal a céllal, hogy egyrészt visszaverjük és meglassítsuk az ellenség tömegtámadását, másrészt pedig, hogy csapataink oly kevés veszteséget szenvedjenek amennyire lehetséges.” AZ OROSZ FRONT Krasnodar, Rostov, Voroshilovgrad, Kharkow kiürítése emberveszteségben nem okozott a németeknek olyan súlyos csapást, mint a Stalingrádnál szenvedett vereség. De a németeket a fölényes orosz stratégiai annyira sarokba szorította, hogy kénytelenek voltak általános visszavonulást elrendelni, mert a makacsabb védelem még több véráldozatba került volna. De bizonyos, hogy a németek a déli orosz fronton a legtöbb hadi csomópontot elveszítették, viszont az oroszok számos várost visszahódítottak, amelyeknek a németek korábbi dicsekvései szerint, dön tő katonai és gazdasági jelentőségük van. 70 ESZTENDŐS KÖLTŐ A HEGYEKBEN LONDON, feb. (ONA) — Jugoszlávia legnagyobb élő költője, a 69 esztendős horvát Vladimir Nazor eltűnt Zágrábból és a hegyekbe vette magát, elment testvérei közé, a szabadságért harcoló szegénylegényekhez. A náci-szolga horvát kormány nagy zavarban van, 1943. március 13. nem akarja bevallani, hogy a nagynevű nemzeti költő is a forradalmárokhoz csatlakozott, azért azt a hivatalos mesét találták ki, hogy a partizánok az ősz költőt elrabolták. Ennek ellenkezőjét tanúsítják azonban Vladimir Nazor utolsó versei, amik arról szóltak, hogy szive őt is az erdők és hegyek rengetegébe vonza. Akkor a náci “Ppremost” folyóirat meg is rótta a költőt: “E nagy ember filozófiája, mondta a folyóirat, nem illik már bele a világ uj rendjébe.” MIT MESÉLNEK A MAGYA- ROKNAK NEW YORK, feb. (ONA) — Az orosz rádió, egy angol nyelvű, Amerikának szóló híradásában elmondja, mit próbálnak hivatalosan a magyar közönségnek beadni a veszteséges oroszföldi harcokról. A moszkvai rádió a magyar hadvezetőségnek ezt a hivatalosan kiadott jelentését idézi: “A szovjetcsapatok mindösz- sze azokat a városokat és lakóhelyeket szállják meg, amelyeket a német csapátok elhagytak anélkül, hogy az ellenség távozásukat észrevette volna”. A “Skt Gallener Tagblatt” budapesti tudósítást közöl, amely szerint a magyar lapok az oroszországi hadihelyzetet igyekeznek vigasztalóan leírni. Azt írják, hogy a “németek ellenállhatatlan védelmi fegyverei ezerszám kaszálják le a támadó oroszokat” és hogy az oroszok tartalékai “már kimerültek, lényegében öreg emberekből, asszonyokból és gyerekekből állanak”. A svájci lap értesülése azonban ezzel szemben közli, hogy a lapok harctéri halál-jelentései megrendítik az egész magyar társadalmat, noha kimerítő veszteségi listákat még nem adtak ki, nem is adhatnak, mert a parancsnokságok jóformán azt sem tudják, hol vannak a csapataik, mennyi pusztult el belőlük és mennyi esett fogságba. Az újságokban megjelenő halálhírek azonban elégségesek rá, hogy senki ne higyje a vigasztaló hazugságokat. ENYHÍTIK VALAMIT A ZSIDÓK SORSÁT BERN, feb. (ONA) — A “Skt Gallener Tagblatt” budapesti tudósításában azt írja, hogy a magyar zsidókkal szemben az utóbbi időkben bizonyos enyhítéseket alkalmaztak. Ennek oka a lap szerint, hogy az ország gazdasági érdekei nem nélkülözhetik a zsidók közreműködését. A kiviteli cégeket például felmentették a zsidó- törvények zsidó alkalmazottakra vonatkozó rendelkezései alól, mert a kivitel üzlet zsidó alkalmazottai mással nem pótolhatók. De más téren is észrevehetők enyhítések, noha nem lényegesek. A zsidó munkás zászlóaljaknak például szabad vasárnap helyett szombaton ünnepelniük. A zsidó munkaszolgálatosok családi hozzátartozóik pedig ugyannyi hadisegélyt kapnak, mint a bevonult katonák hozzátartozói.
