Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-01-02 / 1248. szám
8 oiüax BÉRMUNKÁS 1943. január 2A hadifoglyok helyzete Hogyan bánnak a hadifoglyokkal? — ez a kérdés a háború kezdetétől fogva az emberek millióit igen közelről érdekelte. Még fokozottabb érdeklődésre tart számot ez a probléma most, hogy az Egyesült Nemzetek óriási erejét a Tengely- hatalmak ugyancsak megérezték Afrikában ép úgy mint más frontokon. Az ó-korban a háború célja volt az ellenséget magostól ki- pusztitani s az utolsó katonáig lekaszabolni. A civilizáció fejlődésével a barbarizmus eme felfogása is uj formát öltött és a hadifoglyok kaszabolása és sanyargatása alábbhagyott. A régi romaiak átlátták a hadifoglyok gazdasági értékét s igy ezeket rabszolgaként alkal- í mázták. A középkorban feudá-I lis urak, akik győztes csapataikkal foglyokat ejtettek, addig tartották ezeket fogva, mig az ellenség pénz, vagy föld ellenértéket nem fizettek értük. Később túszokként használták őket, saját katonáik kicserélésére. De a fogoly sorsa mindenütt keserű volt, kegyetlen bánásmódban volt részük és semmiféle emberséges joggal nem rendelkeztek. Az elmúlt évszázadban végre valamelyes mértékig a foglyok is nyertek emberséges jogokat. Helyzetünk igen megjavult a U.S. Polgárháború alatt, amikor erre vonatkozó kölcsönösségi egyezményt kötöttünk. A hágai konferencia 1899-ben lefektette a. hadifoglyokkal való bánásmód első rendelkezéseit. Ezen nemzetközi egyezményeket később átírták és számos konferencián tárgyalták, mig végre az 1929-iki Geneva-i nemzetközi konferencia a teljes kódot átdolgozta. Ma a hadifogoly bánásmódját nemzetközi törvény írja elő, amelyet a világ legnagyobb nemzetei elfogadtak. A jelenlegi Második Világháborúban, a nácik “totális” vérfürdőjében, e nemzetközi megállapodásokat is veszély fenyegeti. A nácik meg voltak győződve, hogy megnyerik a háborút, tény azonban, hogy keresztül gázoltak egy tucat országon és rabláncra fűztek körülbelül 400,000.000 embert s hogy a náci táborokban sínylődő foglyok száma megközelíti a 7,000.000-ót. Ha a végső sikerre számathat'nának, természetesen módjukban állna a foglyokra vonatkozó rendelkezéseket maguknak megszabni. De az Egyesült Nemzetek ezt nem tűrik. Az Egyesült Nemzetek mind több és több foglyot ejtenek s mivel megtorlással élhetnek, a nácik kénytelenek a Geneva konvenció rendelkezéseit betartani, — úgy ahogy. A náci táborokban sínylődő hadifoglyok helyzetére vonatkozó jelentések eltérnek s még hozzá a foglyok nemzetisége szerint. Olaszországban az angol foglyokkal jól "Bántak. Ezzel szemben a legbrutálisabban kezelték a görög és jugoszláv foglyokat. Az angol foglyokkal Németországban is óvatosan bántak, ezzel szemben a lengyel, orosz — és sok esetben a francia — foglyokkal szemben durvák és sokszor kegyetlenek voltak. A lengyelek különösen sokat szenvedtek. A nácik aljasul igyekeztek kijátszani a nemzetközi törvényeket, mondván, hogy Lengyelország nem létezik, tehát a lengyelek nem élvezik a nemzetközi törvények előnyeit. Ostorral fegyelmezték a lengyel rabokat és sokszor a puskatussal ,vagy nem egyszer puskagolyóval űzték a szerencsétlen embereket a halálba. A japánok nem Írták alá a Geneva szerződést, de ennek dacára Pearl Harbor után önként jelentették ki, hogy a rendelkezéseknek alávetik magukat. Az amerikai hadifoglyokat illetőleg, úgy látszik ennek eleget is tettek: ideértve a Shang- j haiban és Hong Kongban elfo- I gott angolokat is. Viszont számos angolt és hollandust meg- kinoztak Singaporeban. Ami mindennél feltűnőbb: Japán közel hét éve folytat háborút Kina ellen s csodálatoskép nagyon kevés kínai fogoly látható Japánban, vagy az általuk elfoglalt területeken. Ugylátszik az ellenség táborában a hadifoglyok helyzete változik a táborparancsnokok kedve szerint. Az Egyesült Nemzetek ezzel szemben a legszigorúbban betartják a gene- vai principiumokat. Tény és való, hogy Indiában és a Közép- Keleten, ahol az olasz hadifoglyoknak sokkal jobb soruk van, mint a nácik uralta országokban a polgári lakosságnak. Az oroszok nem Írták alá a gene- vai egyezményt, ám ennek dacára emberségesen, sőt megértő jóakarattal bánnak a német foglyokkal, akiket a megtébo- lyodott náci mészárosok a golyók elé dobtak. Az egyezmény előírja, hogy a foglyokat nem szabad bántalmazni, nyilvánosság előtt szemlének alávetni és meg kell védeni őket ellenük irányuló támadások és bántalmaktól. Az egyezmény nem tiltja meg azt, hogy a katona önszántából információval ne szolgáljon, de a nemzetközi szerződés szerint csak a számát, rangját és nevét kell, hogy bemondja. Ha lehetséges a foglyokat a lehető legrövidebb időn belül a harctéren kívüli helyre kell szállítani. A táborban meg kell engedni, hogy vallásukat gyakorolhassák és alkalmat kell adni testi és szellemi szórakozásaikra. A foglyokat, akik erre testileg alkalmasok szabad polgári munkálatokra bevonni, de a munkaórájuk nem haladhatja felül a rendes polgári munkaórákat és a munkáért fizetni kell. Ha nem végeznek munkát, a táborban, nem kaphatnak fizetést. Aktiv altisztek és tisztek nem kötelesek munkát vállalni. A tiszteket ugyanazon fizetés illeti, mint az ugyanolyan rangú ellenséges tisztek fizetése. A hadifoglyoknak alá kell vetniök magukat a katonai szabályoknak és ép olyan bünte-, tést kapnak vétségért, mint ugyanazon nemzet rendes kato- I nái. A foglyok elfogatása után j hozzátartozóiknak irt levelet, I szabad postakártyát küldeni a | vagy csomagot kapni szerette- 1 iktől. Ezt többnyire a Nemzetközi Vörös Kereszt intézi. A japánok eddig nem egyeztek bele, hogy amerikai hajót küldjünk át ajándékokkal a Japánban fogvatartott amerikai foglyoknak. A németek bizony nem veszik szószerint a gene- vai egyezményt és gyakran a legbrutálisabb módon kezelik a foglyokat, de mivel az Egyesült Nemzetek napról napra nagyobb tömegben náci és velük hadakozó foglyokat ejtenek kénytelenek lesznek enyhébb bánásmódot bevezetni, nehogy megtorlásra alkalmat adjon. Common Council MÉG A HALÁLBAN SEM VALLOTTÁK MAGUKAT NÉMETEKNEK LONDON, dec. (ONA) — Az idevaló lengyel menekült kormány a skót partokra érkezett lengyel hajótörött katonák történetét teszi közzé. A lengyel katonák szállitóhajón voltak szolgálatban, mely 2,000 olasz hadifoglyot, valamint néhány angol asszonyt és gyereket vitt el Afrikából. 600 mérföldre a parttól a hajót topedó érte és sülyedni kezdett. A lengyel katonák mentőcsónakokra rakták az asszonyokat és gyerekeket, kiengedték a foglyokat, akik tutajon foglaltak helyet, majd maguk is a vízbe ugráltak, harmincat közülök azonban a sülyedő hajó magával rántott a mélybe. Hat tengeralattjáró jött fel a viz- szinre. Egyiknek német parancsnoka felszóllitotta a vízben úszó lengyeleket, emeljék ki karukat a vízből, ezzel jelezvén, hogy ők tulajdonképen “Volksdeutche” német fajuak, akkor kimenti őket. Egyetlen lengyel sem emelte fel karját, ami úgy imponált a német parancsnoknak, hogy hajója előbb tisztelgett, csak azután sülyedt viz alá. A lengyeleket egy francia hajó mentette meg. BEALKONYUL A HUSZÁRKARDNAK WASHINGTON. — Ezt a hirt ugylátszik nem is merték a magyarokkal közölni, mert a berlini náci Transocean rádió hozta. A magyar huszárnak ezentúl nem lesz kardja, hanem olyan tőrt visel majd, amilyent a náci csapatok hordanak Németországban. A náci tőr lesz a magyar katonatisztek hivatalos oldalfegyvere is. BÁCSKA TERMÉSE NÉMETORSZÁGÉ BERN, dec. (ONA) — A “Skt Gallener Tagblatt” hagyományosan behatóan foglalkozik keleteurópa és balkáni országok gazdasági állapotaival. Ez az újság most külön értesüléseket közöl Magyarország gabonaellátásáról. Szász Lajos közélelmezési miniszter, írja az újság, nyilvánosan kijelentette, hogy egy szem magyar gabona sem ment az idén se Németországba, se Olaszországba. Miért van akkor kenyérin ség a búzatermő Magyarországon? Mi az oka annak, hogy a magyar kenyéradag 16 deka fejenként egy napra, ami valamivel több a német kenyéradag felénél? A svájci lap igy felel e kérdésekre: Először is Szász közellátási miniszter elfelejtette megemliteni, hogy Németországba és Olaszországba ugyan nem küldtek gabonát, de az egész orosz frontot magyar gabonával látják el. Azonkívül pedig a magyaroktól megszállt jugoszláv területek, a Bácska termése, az utolsó szemig Németország számára van lefoglalva, abból a magyarok semmit sem látnak. A svájci lap még arra is rámutat, hogy a fűtőanyag ellátás “sohasem volt oly rossz mint mostanában”, holott Magyarország “visszahódította” Szlovákia, a Kárpátorosz terület és Erdély hatalmas erdőségeit. Ugyan hová lett ez a sok fa? MAGYAR-OLASZ MEGEGYEZÉS WASHINGTON — Genfi forrásból hirek érkeznek, hogy Ribbentrop külügyminiszter nagyon elégedetlen van Jagow budapesti követtel és pedig elsősorban azért, mert nem értesítette Berlint rögtön arról, hogy micsoda titkos tárgyalások indultak meg Olaszországgal, de Berlin értesülése szerint, más országokkal is. Azonkívül Jagow kegyvesztett azért is, mert a Wilhelmstrasse véleménye szerint több alkalommal elmulasztotta a magyar kormányt, kellő nyomással Hitler több követelésének elfogadására hajlamossá tenni. Róma csak nemrég jelentette, hogy Ciano külügyminiszter fogadta a magyar, horvát és bulgár követet együtt. A megbeszélés két óra hosszat tartott és ugylátszik a Balkán államok egymáshoz való viszonyáról volt szó, különös tekintettel a legutóbbi, a Tengelyre kedvezőtlen fejleményekre. A német kormányt e megbeszélésekről nem értesítették előzőleg, mihelyt azonban Mackensen római követ értesült a dologról, nyomatékos módon kérdést intézett Ciano grófhoz. AZ 1943-AS TERMÉSRŐL VAN MÁR SZÓ WASHINGTON — A földművelési miniszter legutóbbi rendelete fekete betűkkel Írja Magyarország sorsát náci do- mináció alatt: “Jövőre a gadák- nak, szól a rendelet, az élelmiszertermelés legtöbbjét kell el- érniök, különben a kormány kénytelen lesz további rekvirá- lásokat elrendelni és az adagokat újból leszállitani.” A jövő évi mezőgazdasági termelés szigorú állami ellenőrzés alatt áll már ma is. A földművelési miniszter kijelentette költségvetési beszédében, hogy “e terveket katonás fegyelemmel kell fogadni és teljesíteni.” A mostani rendelet pedig kimondja, hogy “gazdáknak teljes mértékben alá kell vetni magukat az intézkedéseknek, amelyek a jövő évi termés beszolgáltatásáról szólnak”. Az idei termés beszolgáltatását oly szigorúan hajtották végre, hogy sok helyen nem maradt a gazdának vetőmagra. A kormány most megígérte, 16 millió kiló vetőbúzát fog kiosztani a gazdák között, akiktől még a vetőmagot is elvették.
