Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-06-05 / 1270. szám
1943. junius 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal A Harmadik internacionále (Vi.) Mi már 1938 óta tudtuk, hogy a Harmadik Interna- cionálé halott volt, de bevolt balzsamozva, hogy a híveik azt higyjék, hogy csak alszik. Vagyis azóta nem volt kongresszus, nem adott ki parancsokat, utasításokat. Megengedte, hogy egyes országok C. P.-jai kényük-kedvük szerint cselekedjenek, még azt is, hogy látszólagosan kilépjenek, amint az amerikai szekció meg is tette. Azonban csak most tették meg a hivatalos lépést, valószínűleg Stalin utasítására, akinek ez igen nagy akadálya volt az utóbbi években. Ámbár mi szükségesnek véljük a nemzetközi csoportosulást, szervezkedést, mégsem tudtunk a Harmadik Internaci- onálé diktatórikus intézkedéseivel megegyezni, sőt úgy láttuk, hogy ezáltal nemhogy összehozta, hanem széjjelforgácsolta a forradalmi erőket az egész világon. Mégsem örvendhetünk azon ténynek, hogy most, amikor legnagyobb szükség volna egy nemzetközi szervezetre, a világ, de leginkább az európai munkásság szétforgácsolva és minden központosított szervezet és tervezet nélkül áll. Ma amikor a forradalmak láncolatát remélhettük volna. Ámbár sokszor elitélendő és szerintünk káros határozatokat, utasításokat adott ki ez a K. P. Internacionálé és eddig leginkább Oroszország védelmére lett felhasználva, de úgy tudjuk, hogy mégis egy eszköz volt és éppen úgy lehetett volna' a világ, de leginkább az európai forradalom segítésére felhasználni, amint az oroszok védelmére használták. Mert ha megindul a forradalmi láz az öreg Európában, akkor akarva nem akarva a K.P. Internacio- nálénak is kellett volna azután igazodni és nemcsak orosz érdekeket, hanem nemzetközi érdekeket segíteni, védeni, egységesíteni. Ezt kellene tenni az igaz nemzetköziségen felépített Internacionálénak. És ha van egy ilyen összetételű szervezet, annak könnyebb lett volna, sőt kényszerítve lett volna az esedékes forradalmakat szervezni, segíteni és éppen ezen való félelemtől megijedve, adták fel Stalinék. Már nekik nincs rá szükségük?! De Európa agyonsanyargatott, agyonkinzott népének, most volna legnagyobb szüksége egy igazi nemzetközi szervezetre. A Második Internacionálé az első világháború által kivégeztetett, nem birt hivatásának magaslatára emelkedni, igy megérett már az elpusztulásra és ez a sors érte a harmadikat is. Minekünk keserves tapasztalataink és csalódásaink voltak mindkettőben. És talán jobb is, hogy Stalinék önkéntesen feloszlatják, hiszen úgy sem igen lehetett volna igazi nemzetközi ezután sem, mely magában foglalta volna a lázadó tömegeket mindenfelé. Most az a legfontosabb kérdés, hogy Európa népei nem- e sokkal többet vártak a Harmadik Internacionálétól, mint mi? Nem-e becsapódtak, elhagyatottnak érzik magukat, éppen most legnagyobb elnyomatásuk idején? Nem-e adják fel a reményt egy sikeres társadalmi forradalomra. Igazi nemzetköziség megvalósítására, mely nélkül nem lehet béke, nem lehet Európát megszervezni. Ha nem lesz ezen káros hatása az európai munkásságra, akkor még talán jobb is, hogy Stalinék eltemették. Utatnyitottak egy igazi Internacionálé kialakulásának, a néptömegek között, akik véres leckét kaptak úgy a Kommunista, mint a Fas- izta Internacionáléktól és tudhatják, hogy az utóbbi csak azért vált lehetségessé, mert az első, a Kommunista Internacio- nálé sem emelkedett a hivatásának magaslatára, nem bírta egységesíteni azokat a milliókat, akik minden országban hajlandók voltak az életüket áldozni a társadalmi forradalom érdekében, de az egyesítés helyett a Harmadik Internacio- nálé egymás ellen uszította ezeket a milliókat minden országban., Ma, amikor a Balkánon több százezer nemzetközi csapatok harcolnak, amikor Németországban a különböző országokból összefogdosott hadifoglyok, rabmunkások milliói, akik megtanulták gyűlölni nemcsak a német nácizmust, hanem a hazai fasiztákat is, akik ide juttatták őket. Minden nap gyakorlatban látják a nemzetköziség szükségességét, egységes cselekvés és gyökeres változás, forradalom szükségességét. Remélve megtalálják az utat és megszervezik az igazi Interna- cionálét, mely győzelemere fogja vezetni a világforradalmat. A holdkorosság Minden babonát a tudatlanság szült. És ahogy a műveltség és tudás terjed az emberek között akként szűnik meg az emberek hiszékenysége is a babonákban. A sok babona között első sorban áll az úgynevezett holdkorosság. Aki bármily orvosi könyben a holdkórosság- ról akarna valamit olvasni, hiába keresné az erről szóló fejezetet. Erről a betegségről az újszerű orvostudomány nem tud semmit. Vagy mégis any- nyit, hogy az egész holdkóros- ság mese, mendemonda, babona. Hogy mégis miből származhatott a holdkorosság hitének a babonája, arról csak a régi idők tudatlansága adhat felvilágosítást. Régebben, amikor még a Föld tulajdonságainak, a csillagok állásának és a bolygók, üstökösök járásának nagy befolyást tulajdonítottak az ember sorsára és életére, amikor mindezekből a tüneményekből akarták kiolvasni a jövendőt, — természetes, hogy a babonás emberek előtt nagy tekintélyben állott a Hold is. Járásának, változásainak jelentőséget adtak és azt hitték, hogy az égi tünetek igazítják az ember útjait. A nép körében még ma is sok a Holddal kapcsolatos babonás hit. Azt tartják, hogy a beteg állapota rosszabbodik, és javul, — hogy vizibetegségben szenvedőnél nőne és apadna a viz a Hold változásai szerint — hogy az elmebetegek holdtöltekor ingerültebbek, dühöngök volnának. A biztos ismeretek és általában a tudás terjedésével ma már csak nagyon kevesen hisznek a Holddal kapcsolatos mendemondákban, amelyeknek a legnagyobb részük szerencsére már feledésbe is ment. Néhány holdbabona azonban tudatlan emberek közt mindmáig fennmaradt. így hiszik és beszélik, hogy vannak emberek, akik telihold | idején éjjel ágyukból felkelnek, | álmuk megszakítása nélkül a háztetőre másznak, szemüket — esetleg behunyva — folytan a Hold felé irányítják és igy járnak, közben esetleg énekelnek. Egy idő múlva nyaktörő utjokon visszatérnek szobájukba és alszanak tovább. Éjjeli utjukról tudomásuk nincs. Ezt a Hold okozta betegségnek tartják s holdkórosságnak nevezik. Hiszik és beszélik, hogy aki sokáig néz a holdba, holdkórossá lesz. Akire álmában rávilágít a Hold, az is megkaphatja a bajt. Hiszik és beszélik, hogy a holdfény általában káros az emberre és hogy az alvó ember akire a Hold rávilágít, beteg lesz. Mindezeket csak hiszik és beszélik, de nem tudják és a babonások száma is napról-napra apad, mert az emberek már okosabbak lettek és csak azt hiszik el, ami valóban igaz. Ma már nem izgatja a gondolatot annyira egy-egy szokatlan jelenség, mint régen. Bár való igaz, hogy vannak emberek, akik tényleg felkelnek éjjel és járnak-kelnek, tesznek-vesznek, anélkül, hogy felébrednének. Erről már tud az orvosi tudomány és ezt alvajárásnak nevezi. Ez aztán a legkülönbözőbb módon nyilvánulhat meg. Gyakran csak egyszerű cselekedetet végez az alvajáró, ide- oda jár, elvesz és eltesz egyes tárgyakat, de máskor — sokkal ritkábban — bonyolult dolgokat csinál. Például előfordult, hogy a diák megcsinálja álmában feladatát, az iró költeményt ir, az iparos munkát végez a szerszámaival. Megesik az is, hogy olyat hajt végre, amire éber állapotban nem vállalkoznék. Ide tartoznak a háztetőre mászkálás kivételes esetei is. De mindez nem a Hold miatt van, a Hold semmiképpen sem okozza az alva járást. Az egészséges ember, ha álmodik is, ágyában nyugodtan marad, mig az alvajáró, végrehajtja azt, amit álmodik. Ez az egyetlen különbség a két dolog között. Az alvajáró érzékei működnek, de csakis azokat a benyomásokat fogja fel és használja, amelyek az álomba illenek. A veszedelem gondolata nem támad fel benne és éppen olyan nyugodtan megy végig a háztető szélén, mint amily nyugodtan játszik a veszélyről fogalommal sem biró nyermek esetleg a legveszedelmesebb pontokon. Az alvajáró felébredés után nem emlékszik éjjel viselt dolgaira, legfeljebb az álomra emlékszik de persze azt hiszi, hogy az egészet nyugodtan, ágyában fekve álmodta végig. A BUDAPESTI RENDŐRSÉG “IGAZOLTAT” STOCKHOLM, máj (ONA) — A “Nya Dagligt Allehanda” budapesti jelentése szerint, a rendőrség vadászatot rendezett a városban és a környéken olyanokra, akiknek “papírjai nincsennek rendben” és leigazoltatta őket. Több száz embert tartóztattak le, akik engedély nékül tartózkodtak az országban.” Köztük, a hivatalosan kiadott jelentés szerint, sokan akadtak, kiket “állam ellenes viselkedés miatt” már régen kerestek. — A moszkvai rádió szerint Kurt Daluege SS tábornok, Henrich Himler gesta- po főnök jobbkeze, Budapestre érkezett. OLVASÓINKHOZ! A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más kisebb plézekre. A nagyobb városokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉRMUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. címre. A Lapbizottság A Bérmunkás Női Gárdába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. 12.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron __ 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron ...... 5.00 Mrs. St. Detky, Phila .... 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. .. 12.00 Kath. Esztergád, Clev. .. 5.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 7.00 Anna Kovách, Detroit .... 7.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 8.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 8.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 12.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mary Mayer, Phila ...... 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila. 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 Mrs. J. Visi, Lincoln Park 12.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 12.00
