Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-06-05 / 1270. szám

1943. junius 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal A Harmadik internacionále (Vi.) Mi már 1938 óta tud­tuk, hogy a Harmadik Interna- cionálé halott volt, de bevolt balzsamozva, hogy a híveik azt higyjék, hogy csak alszik. Vagyis azóta nem volt kong­resszus, nem adott ki paran­csokat, utasításokat. Megen­gedte, hogy egyes országok C. P.-jai kényük-kedvük szerint cselekedjenek, még azt is, hogy látszólagosan kilépjenek, amint az amerikai szekció meg is tet­te. Azonban csak most tették meg a hivatalos lépést, valószí­nűleg Stalin utasítására, aki­nek ez igen nagy akadálya volt az utóbbi években. Ámbár mi szükségesnek vél­jük a nemzetközi csoportosu­lást, szervezkedést, mégsem tudtunk a Harmadik Internaci- onálé diktatórikus intézkedései­vel megegyezni, sőt úgy láttuk, hogy ezáltal nemhogy össze­hozta, hanem széjjelforgácsol­ta a forradalmi erőket az egész világon. Mégsem örvendhetünk azon ténynek, hogy most, ami­kor legnagyobb szükség volna egy nemzetközi szervezetre, a világ, de leginkább az európai munkásság szétforgácsolva és minden központosított szervezet és tervezet nélkül áll. Ma ami­kor a forradalmak láncolatát remélhettük volna. Ámbár sokszor elitélendő és szerintünk káros határozato­kat, utasításokat adott ki ez a K. P. Internacionálé és eddig leginkább Oroszország védel­mére lett felhasználva, de úgy tudjuk, hogy mégis egy esz­köz volt és éppen úgy lehetett volna' a világ, de leginkább az európai forradalom segítésére felhasználni, amint az oroszok védelmére használták. Mert ha megindul a forradalmi láz az öreg Európában, akkor akarva nem akarva a K.P. Internacio- nálénak is kellett volna azután igazodni és nemcsak orosz ér­dekeket, hanem nemzetközi ér­dekeket segíteni, védeni, egysé­gesíteni. Ezt kellene tenni az igaz nemzetköziségen felépített Internacionálénak. És ha van egy ilyen összetételű szervezet, annak könnyebb lett volna, sőt kényszerítve lett volna az ese­dékes forradalmakat szervezni, segíteni és éppen ezen való fé­lelemtől megijedve, adták fel Stalinék. Már nekik nincs rá szükségük?! De Európa agyon­sanyargatott, agyonkinzott né­pének, most volna legnagyobb szüksége egy igazi nemzetközi szervezetre. A Második Internacionálé az első világháború által kivégez­tetett, nem birt hivatásának magaslatára emelkedni, igy megérett már az elpusztulás­ra és ez a sors érte a harmadi­kat is. Minekünk keserves ta­pasztalataink és csalódásaink voltak mindkettőben. És talán jobb is, hogy Stalinék önkénte­sen feloszlatják, hiszen úgy sem igen lehetett volna igazi nemzetközi ezután sem, mely magában foglalta volna a láza­dó tömegeket mindenfelé. Most az a legfontosabb kér­dés, hogy Európa népei nem- e sokkal többet vártak a Har­madik Internacionálétól, mint mi? Nem-e becsapódtak, elha­gyatottnak érzik magukat, ép­pen most legnagyobb elnyoma­tásuk idején? Nem-e adják fel a reményt egy sikeres társadal­mi forradalomra. Igazi nemzet­köziség megvalósítására, mely nélkül nem lehet béke, nem le­het Európát megszervezni. Ha nem lesz ezen káros hatása az európai munkásságra, akkor még talán jobb is, hogy Stali­nék eltemették. Utatnyitottak egy igazi Internacionálé kiala­kulásának, a néptömegek kö­zött, akik véres leckét kaptak úgy a Kommunista, mint a Fas- izta Internacionáléktól és tud­hatják, hogy az utóbbi csak az­ért vált lehetségessé, mert az első, a Kommunista Internacio- nálé sem emelkedett a hivatá­sának magaslatára, nem bírta egységesíteni azokat a millió­kat, akik minden országban hajlandók voltak az életüket áldozni a társadalmi forrada­lom érdekében, de az egyesítés helyett a Harmadik Internacio- nálé egymás ellen uszította ezeket a milliókat minden or­szágban., Ma, amikor a Balkánon több százezer nemzetközi csapatok harcolnak, amikor Németor­szágban a különböző országok­ból összefogdosott hadifoglyok, rabmunkások milliói, akik meg­tanulták gyűlölni nemcsak a német nácizmust, hanem a ha­zai fasiztákat is, akik ide jut­tatták őket. Minden nap gya­korlatban látják a nemzetközi­ség szükségességét, egységes cselekvés és gyökeres változás, forradalom szükségességét. Re­mélve megtalálják az utat és megszervezik az igazi Interna- cionálét, mely győzelemere fogja vezetni a világforradal­mat. A holdkorosság Minden babonát a tudatlan­ság szült. És ahogy a művelt­ség és tudás terjed az embe­rek között akként szűnik meg az emberek hiszékenysége is a babonákban. A sok babona kö­zött első sorban áll az úgyneve­zett holdkorosság. Aki bármily orvosi könyben a holdkórosság- ról akarna valamit olvasni, hiá­ba keresné az erről szóló feje­zetet. Erről a betegségről az újszerű orvostudomány nem tud semmit. Vagy mégis any- nyit, hogy az egész holdkóros- ság mese, mendemonda, babo­na. Hogy mégis miből származ­hatott a holdkorosság hitének a babonája, arról csak a régi idők tudatlansága adhat felvi­lágosítást. Régebben, amikor még a Föld tulajdonságainak, a csillagok állásának és a boly­gók, üstökösök járásának nagy befolyást tulajdonítottak az ember sorsára és életére, ami­kor mindezekből a tünemények­ből akarták kiolvasni a jöven­dőt, — természetes, hogy a ba­bonás emberek előtt nagy te­kintélyben állott a Hold is. Já­rásának, változásainak jelentő­séget adtak és azt hitték, hogy az égi tünetek igazítják az em­ber útjait. A nép körében még ma is sok a Holddal kapcsolatos ba­bonás hit. Azt tartják, hogy a beteg állapota rosszabbodik, és javul, — hogy vizibetegségben szenvedőnél nőne és apadna a viz a Hold változásai szerint — hogy az elmebetegek holdtölte­kor ingerültebbek, dühöngök volnának. A biztos ismeretek és általá­ban a tudás terjedésével ma már csak nagyon kevesen hisz­nek a Holddal kapcsolatos men­demondákban, amelyeknek a legnagyobb részük szerencsére már feledésbe is ment. Néhány holdbabona azonban tudatlan emberek közt mindmáig fenn­maradt. így hiszik és beszélik, hogy vannak emberek, akik telihold | idején éjjel ágyukból felkelnek, | álmuk megszakítása nélkül a háztetőre másznak, szemüket — esetleg behunyva — folytan a Hold felé irányítják és igy járnak, közben esetleg énekel­nek. Egy idő múlva nyaktörő utjokon visszatérnek szobájuk­ba és alszanak tovább. Éjjeli utjukról tudomásuk nincs. Ezt a Hold okozta betegségnek tart­ják s holdkórosságnak nevezik. Hiszik és beszélik, hogy aki sokáig néz a holdba, holdkóros­sá lesz. Akire álmában rávilá­gít a Hold, az is megkaphatja a bajt. Hiszik és beszélik, hogy a holdfény általában káros az emberre és hogy az alvó ember akire a Hold rávilágít, beteg lesz. Mindezeket csak hiszik és be­szélik, de nem tudják és a ba­bonások száma is napról-napra apad, mert az emberek már okosabbak lettek és csak azt hiszik el, ami valóban igaz. Ma már nem izgatja a gondolatot annyira egy-egy szokatlan je­lenség, mint régen. Bár való igaz, hogy vannak emberek, akik tényleg felkelnek éjjel és járnak-kelnek, tesznek-vesznek, anélkül, hogy felébrednének. Erről már tud az orvosi tudo­mány és ezt alvajárásnak ne­vezi. Ez aztán a legkülönbö­zőbb módon nyilvánulhat meg. Gyakran csak egyszerű csele­kedetet végez az alvajáró, ide- oda jár, elvesz és eltesz egyes tárgyakat, de máskor — sok­kal ritkábban — bonyolult dol­gokat csinál. Például előfor­dult, hogy a diák megcsinálja álmában feladatát, az iró köl­teményt ir, az iparos munkát végez a szerszámaival. Megesik az is, hogy olyat hajt végre, amire éber állapotban nem vál­lalkoznék. Ide tartoznak a ház­tetőre mászkálás kivételes ese­tei is. De mindez nem a Hold miatt van, a Hold semmikép­pen sem okozza az alva járást. Az egészséges ember, ha ál­modik is, ágyában nyugodtan marad, mig az alvajáró, vég­rehajtja azt, amit álmodik. Ez az egyetlen különbség a két do­log között. Az alvajáró érzékei működnek, de csakis azokat a benyomásokat fogja fel és használja, amelyek az álomba illenek. A veszedelem gondola­ta nem támad fel benne és ép­pen olyan nyugodtan megy vé­gig a háztető szélén, mint amily nyugodtan játszik a ve­szélyről fogalommal sem biró nyermek esetleg a legveszedel­mesebb pontokon. Az alvajáró felébredés után nem emlékszik éjjel viselt dol­gaira, legfeljebb az álomra em­lékszik de persze azt hiszi, hogy az egészet nyugodtan, ágyában fekve álmodta végig. A BUDAPESTI RENDŐRSÉG “IGAZOLTAT” STOCKHOLM, máj (ONA) — A “Nya Dagligt Allehanda” budapesti jelentése szerint, a rendőrség vadászatot rendezett a városban és a környéken olyanokra, akiknek “papírjai nincsennek rendben” és leiga­zoltatta őket. Több száz embert tartóztattak le, akik engedély nékül tartózkodtak az ország­ban.” Köztük, a hivatalosan ki­adott jelentés szerint, sokan akadtak, kiket “állam ellenes viselkedés miatt” már régen kerestek. — A moszkvai rádió szerint Kurt Daluege SS tá­bornok, Henrich Himler gesta- po főnök jobbkeze, Budapestre érkezett. OLVASÓINKHOZ! A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más ki­sebb plézekre. A nagyobb vá­rosokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kér­jük olvasóinkat, hogy akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉR­MUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. cím­re. A Lapbizottság A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. Alakszay, Los. A. 12.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 12.00 Mrs. J. Bodnár, Birdgep. 5.00 Mrs. J. Deák, Akron __ 12.00 Mrs. G. Deme, Akron .... 12.00 Mrs. L. Decsi, Akron ...... 5.00 Mrs. St. Detky, Phila .... 3.00 Mrs. M. Danka, Cleve. .. 12.00 Kath. Esztergád, Clev. .. 5.00 Mrs.özv.J. Farkas, Akron 12.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 12.00 Mrs J. Feczkó, N. Y...... 12.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.... 12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina 12.00 R. Kurovszky, Copeland 5.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 12.00 Mrs. E. Kovách, Cleve. .. 7.00 Anna Kovách, Detroit .... 7.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 8.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 8.00 Mrs. Kozsány, Saratoga 12.00 Mrs. Lefkovits, Cleve. .. 12.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 12.00 Mary Mayer, Phila ...... 12.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 7.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila. 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00 Mrs. Török, Atl. City .... 10.00 Mrs. J. Visi, Lincoln Park 12.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 12.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom