Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-06-05 / 1270. szám
BÉRMUNKÁS 1943. junius 5. 5 r»í<iaf AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI SZERENCSÉS EMBER Akinél minden jóra fordul arra azt mondják, hogy burokban született (kötélen hal meg) hát ez a megállapítás nagyon ráillik Geréb munkástársamra. Más ember ha hízni kezd a zsiradék eloszlik az egész testén és sok esetben elveszíti a karcsúságát. Geréb munkástárs, az ő felesleges zsiradékát valahol a hasa táján egy csomóba gyűjtötte és mikor már elegendőnek tartotta, akkor egyszerűen kivágatta. Más közönséges halandó kifizeti az orvos számláját és elfelejti az egészet, de Geréb a szerencsés fiú, miként a medve téli alvása idején a saját zsírjából élt vagy hat hétig, már úgy értve, hogy nem kellett a fejét törnie témákon, a zsirdaganatja hat héten keresztül átcsusztatta a. rovatát. Őszintén szólva irigyeltem Geréb szerencséjét és hogy az olvasó lássa azt, hogy mi a kü- lömbség egy Geréb-féle burokban született és egy magamfajta közönséges halandó között, álljon itt az én esetem is: Hétfőn félórával a munka abbahagyása előtt én is átestem egy operációm. Nem kérem nekem egy gramm felesleges zsirom sincs, nekem nem kellett azt orvos kézre bizni, már helyben is vagyunk a kéznél, ugyanis a körfűrészen saját magam operáltam nagyon csúnyán a bal hüvelyk ujjamat és most amikor engem is ért egy személyes szenzáció, akkor ahelyett, hogy erről hetekig tudnék Írni, még a rendes rovatomat is — hogy a hat éves folytonosság meg ne szakadjon — csak nyögve, sziszegve tudom megírni, úgy ahogy. Ebből láthatják az olvasók, hogy az a Geréb mennyivel szerencsésebb volt a zsirdagana- tával, mint én a sajátkezüleg megoperált saját kezemmel. TUDJ FIAM SZERETNI ÉS GYŰLÖLNI Amerika és Anglia hatalmas légi hadereje nap-nap után elszáll Németország és Olaszország valamint a nyugati megszállt országok ipari városai és tengeri kikötői felett, ezer és ezer tonna robbanó bombát és százezer számra gyújtó bombákat dobnak le, elképzelhetetlen rombolást visznek véghez a nácizmus ipartelepei és erődítményei között, mig más repülő rajok a közlekedési vonalakat, a vasúti szerelvényeket és vizi erőmüveket rombolnak szét. Azzal mindenki tisztában van, hogy bármily fontos és hatásos is a légi támadások nyugalmat nem engedő állandósítása, magában nem elegendő a háború befejezéséhez, tehát a légitámadások előkészítői a közel jövőben várható európai partraszállásnak. Ezt a lehetőséget ma már annyira számításba veszik, mint közeljövőben bekövetke- zendőt, hogy már kijelölgetpk a megszálló országok kormányzóit és a lapok erősen foglalkoznak azokkal a problémákkal amelyeket a sikeres partraszállás felvet, igy az élelmezés kérdése és a bűnösök megbüntetése. Ezekkel a kérdésekkel az illetékes kormányok is foglalkoznak és a nácizmus által megszállt országok kormányai maguk is listázzák mindazok neveit, kik a kínzásokra, tömegkivégzésekre parancsot adtak. Természetesen az érdekelt országok nyelvi sajtója itt Amerikában is élénken foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy ki a felelős az elkövetett gazságokért és hogy miként kell azokat büntetni. Az egyik magyar heti lap, amelynek a szoros kapcsolata a magyar kormányzathoz közismert, a magyar bűnösség kérdését úgy óhajtja megoldani, hogy akasztófát követel mindazoknak, kik pénzt fogadtak el Hitleréktől, de akik elvi alapon állottak, azokat futni kell hagyni. Mig az egyik magyar napilap írója az egész német népet felelőssé teszi az elkövetett gazságokért, azt aki a parancsot kiadta, azt is aki végrehajtotta és minden büntetést jogosnak talál a német népre. Nektek amerikai katonáknak, kik átmentek, hogy a nácizmust leverjétek, nagyon fontos az, hogy tisztában legyetek azzal, hogy kit kell gyűlölnötök. Kit kell szeretettel felkarolnotok. Fiam, ha a hors Magyarországra vetne, talán mint olyant aki tisztán beszél magyarul, szereped juthat, hogy felvilágosítsd az illetékeseket, hogy kétfelé kell választaniok a magyar népet és a magyar uralkodó osztályt. Az utóbbinál nem az a lényeges, hogy pénzt kapott-e a németektől vagy sem, hanem, hogy részt vett-e a Horthy banditák át- kos uralmában, még ha falusi bakter volt is a Horthy uralom alatt, akkor is tudnotok kell, hogy a népet nyúzó ban-. dita uralomnak a haszonélvezője volt és ezeket aszerint kell, büntetni fokozatosan, amilyen magas rangot foglalt el a fa-j sizta rézsimben. Ellenben a magyar munkás, a paraszt általában a kisember csak szenvedő áldozata volt az uralmi t rendszernek, még akkor is, ha - azt aktivan támogatta. Ezeket j szeretettel, jóakarattal kell ke-! zelnetek és tudnotok kell azt is ,hogy a katonák csak a kényszer és a beléjük nevelt gyűlölködés következtében követték el a kegyetlenségeket, amelyekért minden esetben a parancsnokok vonhatók felelősségre. De fiam a magyar nép, beleértve a haladottabb intelligenciát is, olyan borzalmas szenvedéseken ment át, hogy én, ki jól ismerem ezt a népet, nagyon megfogja könnyíteni a munkátokat, mert ti nem tudtok oly gyorsan odaérni, hogy a magyar nép maga ne végezzen az elnyomóikkal és hidd el fiam, ha az ő Ítéletük nem is lesz egészen szabályos, de minden esetre igazságos lesz. Nagyjában ugyanaz a helyzet a német népet illetőleg is. Mi rettenetesen csalódtunk a német munkásságban, hihetetlennek tartottuk azt, hogy tü- zön-vizen keresztül kövesse Hitlert, valójában azonban tény az, hogy a német munkásság, amely az első világháború után a munkás politikai pártokkal várta a sorsának a jobbrafor- dulását, azokban nagyot csalódott, a politikusok árulása, a győztes nagyhatalmak imperializmusa, kergette Hitler táborába, ahol a 10 éves agresszív propaganda, a háború elején el- éi’t gyors győzelmek elhitették velük, hogy ők tényleg egy fel- sőbbrendü nép, kiknek a történelmi hivatása az, hogy a világon uralkodjanak, ebből a rögeszméből a gyógyulás megkezdődött. Az első kúrát a vörös hadsereg végezte el, amelyet követett az afrikai vereség és a levegőből való pusztítás. Kétségtelen ha emberi sorsot biztosítanak a német népnek, megfogja találni önmagát és újra belefog kapcsolódni a népek nagy családjába. Hogy az emberi haladás a népek felszabadulása kövesse a nagy bűnös vérözönt, meg kell tanulnotok helyesen szeretni és gyűlölni is. Szeretnetek kell a német, magyar, olasz, román népet és gyűlölni a hábo- ruokozóit, a német, magyar, román s minden uralkodó osztályt amelynek a rendszere zúdította az emberiség nyakába a mai borzalmakat. És amikor a háború bűnöseiről, a fasizmus fő-alakjairól lesz szó, nem szabad elfeledkeznünk azokról sem, akik itt és Angliában, Franciaországban segítették sőt építették Hitlert, kik az egész világon szívesen látnák azt, ha a nép oly szolgasorsban döntődne, amilyent Hitler szánt nekik. Akik ' itt és másutt igyekeznek a profitjuk biztonságáért letörni a | munkásosztályt, elrabolni a ! meglevő jogait, megsemmisite- i ni minden olyan törvényt, mely | az ő korlátlan hatalmukat korlátozza és a munkást védi. Tökéletes csak akkor lesz a munkátok, ha a náci-fasizmust az egész világon kiirtsátok és olyan viszonyokat teremtetek, amely lehetetlenné teszi uj Hitlerek születését és uj háborúk megindítását. Ezért fiam te és a társaid tanuljatok meg szeretni és gyűlölni. Cseh-Lengyel szakítás a magyar kérdés miatt LONDON, máj. (ONA) —! Hubert Ripka, a csehszlovák ! köztársaság helyettes külügy- j minisztere a csehszlovák állam-1 tanácson elhangzott interpellá-1 ciókra válaszolva közölte, hogy Csehszlovákia végleg feloszlatja a vegyes csehszlovák-lengyel bizottságot, melynek célja egy federáció lehetőségének kidolgozása volt, az 1940-es megállapodás értelmében. A szakítás okául Ripka három dolgot sorolt fel. Először is, a 'lengyel kormány nem volt hajlandó érvényteleníteni a müncheni egyezményt, melynek értelmében tartotta kezében az annak idején a németekkel együtt elfoglalt tescheni területrészt. Másodszor ,a lengyel kormány nem volt hajlandó Magyarországgal szemben való magatartását megváltoztatni. Csehszlovákia háborút visel Magyarország ellen, Lengyelország azonban erre nem volt hajlandó. Harmadik ok'az, hogy a lengyelek nem voltak képesek jóviszonyt fentartani az orosz Szovjettel, ami a keleteurópai államszövetségnek nélkülözhetetlen előfeltétele. Ripka külügyminiszter igyekezett kimutatni, hogy a lengyel és az orosz kormány ellentétbe kerülte nem az egyedüli oka állás- foglalásának. Más kérdésekben is “lehetetlen volt egy vonalra kerülni” a lengyel kormánnyal. “Itt van például Magyarország problémája, mondta a csehszlovák külügyminiszter. Németország után, Magyarország a csehszlovák nemzet legnagyobb ellensége. A csehszlovák kormány háborúban áll Magyarországgal, de a lengyel kormány nem. A tescheni terület lengyel kézben tartása dolgában azt mondta a külügyminiszter, hogy nemcsak, hogy a lengyel kormány nem jelentette ki érvénytelennek a müncheni egyezményt, hanem a csehszlovák kormány kínos meglepetésére, a lengyel kormány még kritizálta is az angol és Harcos Francia nyilatkozatokat, mikor azok a müncheni egyezményt semmisnek nyilvánították, azt mondván, hogy az angolok és franciák nem voltak tekintettel a lengyelek állásfoglalására. Mindez, a csehszlovák kormány sajnálatára, lehetetlenné teszi a tárgyalások tovább folytatását a lengyel kormánnyal. Reméli azonban, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió meg fogják találni az együttműködés útját, minthogy ez szükséges ahhoz, hogy a német “Drang nach Osten”- nek kelet felé való tolakodásá- nek útját állják.” Idevaló lengyel körök nem voltak hajlandók állást foglalni a csehszlovák miniszter nyilatkozataival szemben. Mindössze annyit jegyeztek meg, nincs semmi okuk Magyarországnak háborút üzenni, viszonyuk ehhez az országhoz “korrekt” és Magyarország “igen emberséges módon” fogadta a lengyel menekülteket.” Fölvetődött az a kérdés, miért választotta a csehszlovák kormány ezt a mostani időt a tárgyalások megszakításának a nyilvánosságra hozatalára, mikor úgyis hallgatólagosan köztudomású volt, hogy e tárgyalásokat hónapok óta felfüggesztették. Csehszlovák körök megcáfolták azt, hogy a nyilvánosságra hozás összefüggésben van Benes köztársasági elnök amerikai látogatásával, hanem annak közlése mindössze válasz volt az Államtanácson elhangzott kérdésekre.
