Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-06-05 / 1270. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JUNE 5 NUMBER 1270 SZÁM Bucsuzások a Harmadik internationálétéi Megszüntették az Otto légiót A Harmadik Internacionálé I hivatalos feloszlatása fölött nem lehet csak úgy egy-egy j cikk keretében napirendre tér­ni. Fontos történelmi jelenség ez .mellyel hosszú időn át fog­lalkozni fognak mindazok, akik | az eseményéből bírálják el cse­lekvéseiket a jövőt illetőleg. Lehetetlen volna rámutatni mindazokra a véleményekre, melyek ezzel az üggyel kapcso­latban az utóbbi napokban el­hangzottak a napi sajtóban, a rádión, a munkás gyűléseken, sőt még a templomi szószéken is. Mindenkinek és minden ala­kulatnak más más a vélemé­nye, sőt annyira más és ellen­tétes, hogy szinte nevetséges, i hogy hogyan lehet egy ese­ményt annyira ellentétes mó­don elbírálni. így például a kommunista Daily Worker két napi lélegzet vétel után cikksorozatot kez­dett, melyben azt mutatja ki, hogy mennyire fontos forradal­mi lépés volt az Internacionálé feloszlatása, mert ezután min­den ország munkássága szaba­don intézheti ügyeit és nem kell várjon a Comintern jóvá­hagyására vagy irányítására. A különböző országok forradal­ma felé egy fontos lépésnek tartja az Internacionálé felosz­latását. A kapitalista sajtó szintén hozsannákat zeng az Internaci- onálé feloszlatásának és azt ál­lapítja meg, hogy ezen aktus­sal Stalinék bizonyságot tettek, hogy a sokat hangoztatott vi­lágforradalom eszméjét fölad­ták és mint megbízható fiuk­kal tárgyalhatnak ezután mind­azok, akik a kapitalista rend­szerek megerősödését óhajt­ják ebből a háborúból győzel­mesen felülkerekedni. Egyes la­pok szerint ez már részben be- hódolási a pápa vallási irányí­tásának és rövid idő kérdése, hogy a Vatikánnak hivatalos képviselője lesz Moszkvában. A munkás sajtóban szintén ehhez hasonló ellentétes véle­mények szerint bírálják el az Internacionálé feloszlatását és még a jövőben sokat kell majd foglalkozzunk ezekkel a véle­ményekkel. Addig azonban el kell mondjuk a mi véleményün­ket ebben a kérdésben, és azt biztosan tudjuk, hogy lapunk olvasóinak a véleménye is kü­lönböző formákban nyilvánul < meg ebben a kérdésben és épp ezért e sorok írója csak azok­nak a véleményét tolmácsolja akik megegyeznek vele. Az Internacionálé mostani feloszlatása csak inkább egy formalitás, mert a valóságban oszladozni kezdett a megalaku­lása után mindjárt, amikor az egész világ munkásmozgalmára az orosz csizmát akarták rá­húzni. Az oszladozásnak az egyik jelensége volt, amikor az amerikai IWW-t botokkal akar­ták beverni a harmadik inter­nacionálé keretébe. és amikor végre meggyőződtek arról a pártvezérek, hogy egy gazda­sági szervezet nem lehet tagja egy politikai alakulatnak, hir- telenében megalakították a Vö­rös Szakszervezeti Internacio- nálét. Ez azonban amilyen hir­telen alakult, olyan hirtelen meg is szűnt. A Harmadik Internacionálé tulajdonképpen azért jött lét­re mert a Második Internaci- onálé föladta forradalmi célját, melyet a Harmadik Internacio- nálé mint a világforradalom propagálását vett át. Ezt a célt azonban már Trotzky száműze­tésével ők is föladták és azóta a Harmadik Internacionálé mint pártharcok központi inté­zője létezett. A Harmadik In- ternaeionálé azóta azt lehet mondani kizárólag Stalinék há­zi konyhája volt, ahol csak a nevetséges párt téziseket főz­ték ki és akik azt nem vették be, rájuk sütötték az ellenfor­radalmi jelszót. Ha volt valaha valamilyen alakulat, mely a világ munkás- mozgalmának a szétzülleszté- sét segítette elő, úgy ezek kö­zött az első helyen állt a Har­madik Internacionálé. így te­hát a munkásosztálynak való­ban nincs mit siránkozni az el­tűnése miatt, inkább azon kell sajnálkoznunk, hogy létrejött. Mert addig, mig a Második In- ternacionálé bármilyen sárga volt lényegében, külsőleg mégis a nemzetköziséget jelképezte, addig a Harmadik Internacio- nálé lényegében és külsőleg ki­zárólag orosz volt. A munkásmozgalomnak egyik főcélja és éltető ereje a nem­zetköziség propagálása. Hirde­tése annak a fölszabadító esz­mének, hogy nem mint nemzet fiai vagyunk kizsákmányolva, tehát nem mint nemzet szaba­dulhatunk föl a kizsákmányolás alól, hanem a világ kizsákmá­nyoló rendszerének a megszün­tetése által. Most beláthatják mindazok, akik azt hangoztat­ták, hogy a vörös hadsereg a (Folytatás az 5-ik oldalon) NEW YORK, máj. (ONA) — Az osztrák zászlóalj, melyet a War Department Ottó osztrák főherceg közreműködésével fél­éve állított fel, ugylátszik ép­pen oly titokzatossággal, mint ahogy megszületett, most ki­múlt az életből. A zászlóalj Camp Atterbury-ben, Ind. volt kiképzésen. Telefonos érdeklő­désünkre, vájjon igaz-e a hir, hogy a zászlóalj megszűnt, egy tiszt megerősítette, hogy az osztrák zászlóaljat feloszlatták. A War Department Washing­tonban annyit mondott, hogy a zászlóalj feloszlatásának hírét sem meg nem cáfolhatja, sem meg nem erősítheti és “hogy további információkat a nyil­vánosság számára egyelőre nem lehet adni”. Emlékezetes, hogy Ottó az osztrák főherceg és trónkövete­lő hozta nyilvánosságra e zász­lóalj megteremtésének hírét, i az ő 30-ik születése napjára I adott lakomán. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy ő, Ottó főherceg a feje egy Ausztriai felszabadításra alakult katonai bizottságnak, amely majd ön­kénteseket szerez a zászlóalj­nak. Az önkéntesek azonban nem özönlöttek, mire a War Department olyan újoncokat küldött a zászlóaljba, akik az egykori osztrák-magyar biro­(Vi.) Dacára az union tiszt­viselők ígéreteinek és erőskö- déseinek, hogy a munkásokat visszatartsák a sztrájkoktól, az utóbbi hetekben mint futótűz terjed a sztrájk minden ipar­telepen. Detroitban nemrég a Chryser 28 ezer munkása. Most Packard 8,000, Toledoban, Ak- ronban majdnem minden vá­rosban, egymást követik a bér­harcok. Például a Chrysler ese­tében a múlt november óta nem tudtak egységre jutni a társu­lattal és azóta minden egyez­mény nélkül dolgoztak, vártak, reméltek, hogy a War Labor Board intézkedni fog. De amig a munkások dolgoznak, addig a War Labor Board és a társula­tok várnak, agyoncsapnak min­den törekvést a megegyezésre. A társulatok kihasználva az ilyen függő állapotokat, fog­hegyről beszélnek a munkások megbízottjaival, a gyári bizott­dalom területére valók voltak. Minthogy a beutalt katonák többsége nem lelkesedett a habsburgi birodalom helyreál­lításáért, Henry L. Stimson ál­lamtitkár kijelentette máricus 6-án a képviselőházban, hogy a zászlóaljba való sorozás azon­túl igazán önkéntes lesz és aki áthelyezését kívánja, azt más csapattesthez teszik át. Erre a zászlóalj állománya vagy 700- ról, 150 emberre zsugorodott össze. De a megmaradt legény­ség körében hir szerint szaka­datlan volt a viszály, állítólag még ökölre is mentek úgy, hogy a hadvezetőség, remény­telennek látva a dolgot, felad­ta az egészet. A még megma­radt legénységet felosztották a hadsereg egyéb csapatai közt. Mi történt a három főherceg­gel, Ottó három fivérével, kik a feloszlatás idején a zászlóalj­ban szolgáltak, nem tudjuk. Ottó osztrák hercegnek mos­tanában kell megjelennie a Lo­cal Draft Board No. 20 előtt New Yorkban, orvosi vizsgálat­ra. Az Ottó légió new yorki és washingtoni bizottságainak al­kalmazottai nem voltak haj­landók nyilatkozni a feloszla­tásról, egyikük csak annyit mondott, hogy nincs tudomása a War Department valamelyes intézkedéséről. Ságokkal, a sérelmeket nem or­vosolják, a kérelmekre nemmel felelnek tudva, hogy a munká­sok kötve vannak és az union tisztviselősége is fog segíteni őket visszatartani a sztrájktól, vagy ha kijönnek, fognak igye­kezni őket visszaterelni. Ezen törekvésben még a C.P. fővezére, Browder is segítsé­gükre van és ő is átokkal sújt­ja mindazokat, akik sztrájkra merik a munkásokat bírni, vagy még azokat is, akik nem hajlandók agyon bunkózni azo­kat, akik sztrájkról mernek be­szélni. A Chrysler esetben is Reuther Waltert okozták, ám­bár Reuther a G.M. igazgató­ja és alelnöke és a C.P. is ha­zaárulással akar mindenkit vá­dolni, akik sztrájkolni mernek, vagy hajlandók a sztrájkokat védeni. A tény az, hogy két év alatt, olyan sok sérelem, elintézetlen A sztrájkláz terjedése

Next

/
Oldalképek
Tartalom