Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-06-05 / 1270. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 JUNE 5 NUMBER 1270 SZÁM Bucsuzások a Harmadik internationálétéi Megszüntették az Otto légiót A Harmadik Internacionálé I hivatalos feloszlatása fölött nem lehet csak úgy egy-egy j cikk keretében napirendre térni. Fontos történelmi jelenség ez .mellyel hosszú időn át foglalkozni fognak mindazok, akik | az eseményéből bírálják el cselekvéseiket a jövőt illetőleg. Lehetetlen volna rámutatni mindazokra a véleményekre, melyek ezzel az üggyel kapcsolatban az utóbbi napokban elhangzottak a napi sajtóban, a rádión, a munkás gyűléseken, sőt még a templomi szószéken is. Mindenkinek és minden alakulatnak más más a véleménye, sőt annyira más és ellentétes, hogy szinte nevetséges, i hogy hogyan lehet egy eseményt annyira ellentétes módon elbírálni. így például a kommunista Daily Worker két napi lélegzet vétel után cikksorozatot kezdett, melyben azt mutatja ki, hogy mennyire fontos forradalmi lépés volt az Internacionálé feloszlatása, mert ezután minden ország munkássága szabadon intézheti ügyeit és nem kell várjon a Comintern jóváhagyására vagy irányítására. A különböző országok forradalma felé egy fontos lépésnek tartja az Internacionálé feloszlatását. A kapitalista sajtó szintén hozsannákat zeng az Internaci- onálé feloszlatásának és azt állapítja meg, hogy ezen aktussal Stalinék bizonyságot tettek, hogy a sokat hangoztatott világforradalom eszméjét föladták és mint megbízható fiukkal tárgyalhatnak ezután mindazok, akik a kapitalista rendszerek megerősödését óhajtják ebből a háborúból győzelmesen felülkerekedni. Egyes lapok szerint ez már részben be- hódolási a pápa vallási irányításának és rövid idő kérdése, hogy a Vatikánnak hivatalos képviselője lesz Moszkvában. A munkás sajtóban szintén ehhez hasonló ellentétes vélemények szerint bírálják el az Internacionálé feloszlatását és még a jövőben sokat kell majd foglalkozzunk ezekkel a véleményekkel. Addig azonban el kell mondjuk a mi véleményünket ebben a kérdésben, és azt biztosan tudjuk, hogy lapunk olvasóinak a véleménye is különböző formákban nyilvánul < meg ebben a kérdésben és épp ezért e sorok írója csak azoknak a véleményét tolmácsolja akik megegyeznek vele. Az Internacionálé mostani feloszlatása csak inkább egy formalitás, mert a valóságban oszladozni kezdett a megalakulása után mindjárt, amikor az egész világ munkásmozgalmára az orosz csizmát akarták ráhúzni. Az oszladozásnak az egyik jelensége volt, amikor az amerikai IWW-t botokkal akarták beverni a harmadik internacionálé keretébe. és amikor végre meggyőződtek arról a pártvezérek, hogy egy gazdasági szervezet nem lehet tagja egy politikai alakulatnak, hir- telenében megalakították a Vörös Szakszervezeti Internacio- nálét. Ez azonban amilyen hirtelen alakult, olyan hirtelen meg is szűnt. A Harmadik Internacionálé tulajdonképpen azért jött létre mert a Második Internaci- onálé föladta forradalmi célját, melyet a Harmadik Internacio- nálé mint a világforradalom propagálását vett át. Ezt a célt azonban már Trotzky száműzetésével ők is föladták és azóta a Harmadik Internacionálé mint pártharcok központi intézője létezett. A Harmadik In- ternaeionálé azóta azt lehet mondani kizárólag Stalinék házi konyhája volt, ahol csak a nevetséges párt téziseket főzték ki és akik azt nem vették be, rájuk sütötték az ellenforradalmi jelszót. Ha volt valaha valamilyen alakulat, mely a világ munkás- mozgalmának a szétzülleszté- sét segítette elő, úgy ezek között az első helyen állt a Harmadik Internacionálé. így tehát a munkásosztálynak valóban nincs mit siránkozni az eltűnése miatt, inkább azon kell sajnálkoznunk, hogy létrejött. Mert addig, mig a Második In- ternacionálé bármilyen sárga volt lényegében, külsőleg mégis a nemzetköziséget jelképezte, addig a Harmadik Internacio- nálé lényegében és külsőleg kizárólag orosz volt. A munkásmozgalomnak egyik főcélja és éltető ereje a nemzetköziség propagálása. Hirdetése annak a fölszabadító eszmének, hogy nem mint nemzet fiai vagyunk kizsákmányolva, tehát nem mint nemzet szabadulhatunk föl a kizsákmányolás alól, hanem a világ kizsákmányoló rendszerének a megszüntetése által. Most beláthatják mindazok, akik azt hangoztatták, hogy a vörös hadsereg a (Folytatás az 5-ik oldalon) NEW YORK, máj. (ONA) — Az osztrák zászlóalj, melyet a War Department Ottó osztrák főherceg közreműködésével féléve állított fel, ugylátszik éppen oly titokzatossággal, mint ahogy megszületett, most kimúlt az életből. A zászlóalj Camp Atterbury-ben, Ind. volt kiképzésen. Telefonos érdeklődésünkre, vájjon igaz-e a hir, hogy a zászlóalj megszűnt, egy tiszt megerősítette, hogy az osztrák zászlóaljat feloszlatták. A War Department Washingtonban annyit mondott, hogy a zászlóalj feloszlatásának hírét sem meg nem cáfolhatja, sem meg nem erősítheti és “hogy további információkat a nyilvánosság számára egyelőre nem lehet adni”. Emlékezetes, hogy Ottó az osztrák főherceg és trónkövetelő hozta nyilvánosságra e zászlóalj megteremtésének hírét, i az ő 30-ik születése napjára I adott lakomán. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy ő, Ottó főherceg a feje egy Ausztriai felszabadításra alakult katonai bizottságnak, amely majd önkénteseket szerez a zászlóaljnak. Az önkéntesek azonban nem özönlöttek, mire a War Department olyan újoncokat küldött a zászlóaljba, akik az egykori osztrák-magyar biro(Vi.) Dacára az union tisztviselők ígéreteinek és erőskö- déseinek, hogy a munkásokat visszatartsák a sztrájkoktól, az utóbbi hetekben mint futótűz terjed a sztrájk minden ipartelepen. Detroitban nemrég a Chryser 28 ezer munkása. Most Packard 8,000, Toledoban, Ak- ronban majdnem minden városban, egymást követik a bérharcok. Például a Chrysler esetében a múlt november óta nem tudtak egységre jutni a társulattal és azóta minden egyezmény nélkül dolgoztak, vártak, reméltek, hogy a War Labor Board intézkedni fog. De amig a munkások dolgoznak, addig a War Labor Board és a társulatok várnak, agyoncsapnak minden törekvést a megegyezésre. A társulatok kihasználva az ilyen függő állapotokat, foghegyről beszélnek a munkások megbízottjaival, a gyári bizottdalom területére valók voltak. Minthogy a beutalt katonák többsége nem lelkesedett a habsburgi birodalom helyreállításáért, Henry L. Stimson államtitkár kijelentette máricus 6-án a képviselőházban, hogy a zászlóaljba való sorozás azontúl igazán önkéntes lesz és aki áthelyezését kívánja, azt más csapattesthez teszik át. Erre a zászlóalj állománya vagy 700- ról, 150 emberre zsugorodott össze. De a megmaradt legénység körében hir szerint szakadatlan volt a viszály, állítólag még ökölre is mentek úgy, hogy a hadvezetőség, reménytelennek látva a dolgot, feladta az egészet. A még megmaradt legénységet felosztották a hadsereg egyéb csapatai közt. Mi történt a három főherceggel, Ottó három fivérével, kik a feloszlatás idején a zászlóaljban szolgáltak, nem tudjuk. Ottó osztrák hercegnek mostanában kell megjelennie a Local Draft Board No. 20 előtt New Yorkban, orvosi vizsgálatra. Az Ottó légió new yorki és washingtoni bizottságainak alkalmazottai nem voltak hajlandók nyilatkozni a feloszlatásról, egyikük csak annyit mondott, hogy nincs tudomása a War Department valamelyes intézkedéséről. Ságokkal, a sérelmeket nem orvosolják, a kérelmekre nemmel felelnek tudva, hogy a munkások kötve vannak és az union tisztviselősége is fog segíteni őket visszatartani a sztrájktól, vagy ha kijönnek, fognak igyekezni őket visszaterelni. Ezen törekvésben még a C.P. fővezére, Browder is segítségükre van és ő is átokkal sújtja mindazokat, akik sztrájkra merik a munkásokat bírni, vagy még azokat is, akik nem hajlandók agyon bunkózni azokat, akik sztrájkról mernek beszélni. A Chrysler esetben is Reuther Waltert okozták, ámbár Reuther a G.M. igazgatója és alelnöke és a C.P. is hazaárulással akar mindenkit vádolni, akik sztrájkolni mernek, vagy hajlandók a sztrájkokat védeni. A tény az, hogy két év alatt, olyan sok sérelem, elintézetlen A sztrájkláz terjedése