Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-05-01 / 1265. szám
o uiGai BÉRMUNKÁS 1943. május 1. “E Pur Si Muove” (...És mégis mozog a Föld!) (Folytatás) Még Brúnó elégetése előtt előadásaival Pisa városban nagy feltűnést keltett egy fiatalember, aki később nemcsak további ismertetője lett a Copernicus elméletnek, de nagyfontos- ságu felfedezésekkel tovább fejlesztette és tudományosan bizonyította. Ez Galilei Galileo volt, aki Pisa városban 1564 február havában született. Galileit az éles megfigyelés jellemzi. A középkor úgynevezett tudósaival éppen az volt a baj, hogy nem figyeltek meg semmit. Vakon hittek az autoritásban — a bibliában — az Al- gamest és az azokból kiokosodott más müvekben. Úgy tartották, hogy ezen müvekben benne van minden, csak tudni kell kiolvasni a titkot. Az al- chimisták nem a kísérleteiket okolták ha aranycsinálásuk nem sikerült, hanem saját gyarlóságukat, hogy a titkos módszert nem tudták az idevonatkozó könyvekből kihámozni. így nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki abban a korban az elismert autoritásokat félredobja. De az autoritások semmibevétele nem is volt elég, azok tételeit egyenest hazugságoknak kellett nyilvánítani. És ha meggondoljuk, hogy ezen authoritások mögött ott állt az addig igen nagy világi hatalmat biró katholikus egyház, akkor láthatjuk, hogy Copernicus, Bruno, Galilei és társai nemcsak tudósok, de koruk legbátrabb emberei is voltak és emlékeiknek az utókor méltán adózik. Galilei is, mint Copernicus asztronómiát, mennyiségtant és orvostant tanult a pisai egyetemen, amelynek 1589-ben tanárává lett. Éles megfigyelő képességét bizonyítja, hogy 19 éves korában feltűnt neki a pisai kathedrális templomában felakasztott egyik lámpa ingá- sa. Ez az inga tanulmányozására késztette, aminek eredménye az ingának az időmérésre való felhasználata lett. Galilei természetesen ismerte a Copernicus teóriáját és elfogadta azt. Tanítani, avagy arról nyíltan nyilatkozni nem lehetett, — Bruno mártiromsá- ga intő például szolgálhatott mindenkinek. így csak igen bizalmas körben beszélhettek erről a dologról. Egyik ilyen bizalmasa volt a nálánál hét évvel fiatalabb Johann Kepler, (1571-1630), aki a Copernicus által megalkotott teóriát, amelyet Galilei kísérleti utón bizonyított, tökéletesített és befejezett, midőn rájött, hogy a bolygók nem kör, hanem elip- szis pályán mozognak ,amelynek egyik fókusza a nap. Galilei talán nem is mert volna Copernicus elmélettel nyíltan foglalkozni, ha 1604- ben egy uj csillag nem tűnik fel az égboltozaton. Abban az évben az asztronómusok bámulva követték egy eddig nem ismert csillag pályafutását, amely minden addigi szabálytól eltérő utón haladt, igen kifényesedett, majd elhalványult és egészen eltűnt. íme itt volt a bizonyíték, hogy a Ptolemy állandó égbolt hazugság, Galilei megragadta az alkalmat. Három előadásban magyarázatát adta az égi jelenségnek, — a Copernicus teóriára támaszkodva. TELESKÓPOT CSINÁL Galilei előadásainak nagy hire ment. De ugyanakkor a “tudós” társai megkezdték ellene támadásaikat. Egyenlőre azonban olyan nagy volt a hire és tekintélye, hogy nem merték bántani. Galileit ez a siker febátori- totta. Hírből hallotta, hogy vaaz egész nemzet léte vagy nem léte forog kockán, joggal el lehetne várni azt, hogy legalább ezen a téren egyenlő eljárás legyen mindenkivel szemben, aki a háborús érdekek ellen vét. • Hosszú hónapokkal ezelőtt a Szovjet panasza alapján megállapították, hogy az egyik amerikai gyár olyan anyagot küldött, amely teljesen használhatatlan volt és rendkívül nagy veszélyt jelentett a Szövetségeseknek, de ugyan ilyen anyagot szállított az amerikai hadseregnek is. Az acél trösztről hetekkel ezelőtt állapították meg, hogy tudatosan olyan elrontott acél lemezeket szállított, amelyek súlyos veszélynek tették ki a tengerészeinket. Hónapok múltak el és a profitéhes tőkéseknek még a hajuk szála sem görbült meg, sőt még ez- ideig bírósági eljárás sem indult ellenük. Az egyik hajógyárban vagy egy tucat forrasztó munkás hanyagul végezte a munkáját, az F.B.I. letartóztatta és a szövetségi biró elé állította őket. A biró előtt elismerték, hogy hanyag. munkát végeztek, de ennek az oka a nagy hajcsárkodás volt, amely lehetetlenné tette a rendes munka végzését. A biró nem fogadta el a mentséget és egy és fél évi fogházra Ítélte el a hanyag munkásokat. “Törvény előtt mindenki egyenlő”. A hanyagul dolgozó munkás, kinek a hajcsárkodás lehetetlenné teszi azt, hogy jó munkát csináljon, le lesz tartóztatva, biró elé kerül, másfél évi börtönt kap. A nagytőkés, kapzsi profit vágyból, csalási szándékkal rossz hadianyagot szállít, ezrek életét kockáztatja csak azért, hogy még több profitot harácsolhasson, azt megidézgetik, vizsgálgassák és ha lehet eltussolják ahelyett, hogy a rablásai szándékáért, a hazaárulásért a megérdemelt bitófára juttatnák, sőt ott állnak továbbra is a gyárak élén, keresik a milliókat és ha alkalom jön rá újra elkövetik a csalásaikat. A törvény előtt minddenki egyenlő. lami hollandus olyan készüléket csinált, amellyel a messze eső tárgyakat jobban lehet látni .Az eszme annyira megragadta figyelmét, hogy hozzáfogott hasonló készülék csiná- lásához. Egy ólom cső mindkét végére lencséket helyezett és ezzel megszületett a teleskóp. Ezzel a kezdetleges teleskóp- pal bámulatos felfedezésekre jött rá. Először is észrevette, hogy legalább tízszer annyi csillagot lát, mint szabadszemmel. Aztán meglátta a Jupiter holdjait, a Saturnus gyűrűjét és észrevette, hogy a nagy ködfoltok, mint a Tejut, a csillagok milliói. Aztán vizsgálhatta a Napot, észrevette azon a foltokat, amelyek változtatják helyeiket a Nap egyik peremétől a másikig, ami bizonyítja, hogy a Nap is forog saját tengelye körül. Még fontosabb fölfedezésekre jött a Hold megfigyelésénél, amelyen meglátta a hegyeket, völgyeket jelző foltokat, árnyékokat. És végre 1610-ben teleskóp- jával bebizonyította Copernicus azon állítását, hogy a Vé- nusnak éppen olyan fogyatkozásai vannak ,mint a Holdnak, mert az a bolygó a Nap és a Föld közé esik, ennélfogva a földről csak a megvilágított részét lehet látni. Copernicus mondotta, hogy valamikor az embereknek lesz olyan készülékük, amellyel ezt meg lehet látni. Galilei azt a jóslatát beváltotta. Azt hinné az ember, hogy a bizonyítékok ily halmaza alatt az ellenvélemény megtörik. Galilei esetében éppen az ellenkezője történt. A teleskópot az ördög szerszámának nevezték és aki keresztülnézett rajta, az az ördög cimborájává lett. Galileinek csak azért nem esett baja jóidéig, mert Barberini kardinális, akiből később VIII. Urbán pápa lett, jóbarátja és pártfogója volt. 1615-ben Rómába idézték, ahol sikerült neki elhitetni a pápával, hogy az uj asztronómia rendszer nem vallásellenes. Azonban a következő évben, 1616-ban a kardinálisok gyűlésén hivatalosan elitélték a Copernicus teóriáját és tilalmi indexre tettek minden olyan könyvet, “amely a föld mozgását elismeri”. A következő tizenöt esztendő alatt a Copernicus teóriáról csak titokban mertek beszélni. 1630-ban Barberini kardinális, Galilei barátja lett a pápa. Galilei felhasználta az alkalmat, kiadott egy olasz nyelvű könyvecskét, amelyben 3 ember vitatkozik. Az egyik semleges és ezt a semlegest a másik kettő igyekszik meggyőzni, hogy az általa képviselt világrendszer a helyes. Az egyik természetesen a Ptolemy, a másik meg a Copernicus rendszer mellett érvel. “E PUR SIMUOVE” Galilei számíthatott az ellenfelére, azért úgy irta a könyvet, hogy a semleges egyént egyik fél sem győzi meg. Vagyis a semleges egyén a végén ilyen nyilatkozatot tesz. Azonban a Copernicus elmélet védője olyan brilliáns bizonyítékokat hoz fel, hogy az olvasót minden bizonnyal meggyőzték a Copernicus teória helyes voltáról. A könyvecske óriási sikert aratott és gyorsan elterjedt egész Európában. Galileit újból Rómába idézték ,aki ekkor már 66 éves volt és sokat betegeskedett. Négyszer küldték a kínzó kamrába, hogy a “lelkét megmentsék”. Hiába volt minden mentege- tődzés. A kínzásokat egykori barátja, a pápa rendelte el. A csaknem halálra kinzott öreg emberrel aláírattak egy nyilatkozatot, hogy “megtagadja és megveti és megátkozza a Föld mozgásáról szóló eretnekséget.” Aztán élete fogytáig tartó börtönre Ítélték. Kilenc évi súlyos börtön után, amelyben elvesztette szemevilágát és teljesen ember-ronccsá lett, kiengedték. Nem sokkal azután 1642 január 8-án meghalt a sokat szenvedett, korának legnagyobb tudósa. Később az a legenda támadt, hogy amikor nyilatkozatának aláírására kény szeritették ajkai ezt suttogták: “E pur si muove” (és mégis mozog). Igaz, vagy nem ez a legenda, nem fontos. Nem változtat azon a tényen, hogy a katholikus egyház egy évezreden át mennyire útját állta az emberiség haladásának. Sőt útját állja még ma is. Ma nem csillagászati, hanem társadalmi kérdések vannak a felszínen. A népmilliók politikai és gazdasági szabadságot követelnek. A katolikus egyház most is, mint Copernicus, Bruno és Galilei idejében, a haladás, a fejlődés ellen foglal állást. Ma nincs hatalma az inkvizícióhoz, de össze tud hozni olyan szövetkezést, mint tette a spanyol nép ellen, amelynek nem egyesek, de százezrek estek áldozatul. Reméljük, hogy Copernicus halálának 400-ik évfordulója ezen sötét reakció leleplezését szolgálja. (Vége) HIDEG ÉGÖVI FöLMüVELÉS MOSZKWA, ápr. hó: A Szovjet kormány fölmüvelési népbiztosa jelenti, hogy több évi kísérletezés és agrár termékek aklimatizálása után az idén az északi sarköv vidékén ahol eddig földműveléssel nem foglalkoztak, most nagymeny- nyiségü vetést és ültetést eszközölnek. A hideg égövi területen már több ezer hektár területet vettek művelés alá. Az eddigi kísérletek szerint hideg éghajlat alatt is sikeresen lehet termelni téli búzát, zabot, kölest, krumplit és sok fajta zöldséget. A krumpli termés eléri a hektáronkénti 20, sőt 30 tonnát is. Természetesen nem akármilyen, hanem csak az ily célra már aklimatizált korai krumplit lehet termelni. Ilyen krumplit még az igen magasan fekvő Kola félszigeten is termelnek. Az ily hideg égöv alatt termelt agrár termékek betegség mentesek. Zöldségáruk közül hagymát, petrezselymet termelnek nagyobb mennyiségben. Ugyancsak kifejlesztettek egy korai borsót is, amit sikeresen termelnek a nagy hidegben.
