Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-01-09 / 1249. szám
O UlCili BÉRMUNKÁS 1943. január 9. Harcolnak a jugoszláv parasztok SZERB, HORVÁT ÉS SZLOVÉN PARASZTOK SIKERES HARCA A FASIZTÁK ELLEN. — LELEPLEZIK MIHAJLOVICS TÁBORNOKOT. — KOOPERÁLT A FASIZTÁKKAL A SZEGÉNY PARASZTOK ELLEN. (A Bérmunkásban már többször irtunk arról, hogy Szerbiában erélyes harcok folynak a megszálló német és olasz seregek ellen. Az amerikai sajtó ezen harcokat Mihaj lovics tábornoknak tulajdonította és az egekig magasztalták érte. Mint mostanában kiderült, ezen sikeres harcokat nem Mihaj lovics és csetnik csapata, hanem a szegény parasztokból és munkásokból alakult “partizán” seregek folytatják. Sőt mi több, Mihajlovics, aki nemzeti szerb fasizta, a partizán seregek ellen fordult. Az amerikai “Time” nevű folyóirat igen érdekes adatokat tartalmazó cSíket hozott erről a dologról, amit olvasóink informálására ismertetünk. — Szerk.) MIHAJLOVICS HÁTTÉRBE KERÜLT “Mint a macskák, úgy rontottak ránk, szájukban kést szorítva támadtak minden oldalról. Hiába lőttünk rájuk, nem ijedtek meg. Valami borzasztó volt, megfagyott ereinkben a vér, amikor láttuk, hogy nemcsak férfiak, hanem asszonyok és gyerekek is belevetették magukat a támadásba.” Ez a pár sor egy német haditudósító cikkében jelent meg. Nem a szövetségesek Commando támadásáról, még csak nem is az orosz guerillák rohamáról irt igy, hanem a jugoszláviai partizánokról, akik a haditudósító szavai szerint “nem vad hordák, hanem nagyon fegyelmezett csapatok, még újságot is nyomtatnak az erdőkben, ahol meghúzódnak és, ahonnan támadásaikat intézik. És maguk gyártják a bombáikat meg mindenféle muníciójukat is.” A partizán csapatok fellépése Jugoszláviában hármas harccá tette a már addig is meglehetősen komplikált hadiszinte- ret, mert felújította a polgárháborút is, amely a nácik inváziója óta már többször fellángolt. A partizánok nemcsak a hadsereget, de az államot is megszervezték. Mintegy száz mérföld hosszú frontot állítottak fel és már teljesen elpusztítottak egy német panzer (mechinzált) hadtestet. Az eddig beérkezett hírek félrevezették az amerikaiakat, mert ezen harcokat Draja Mihajlovics generális és csetnikjeinek tulajáét, amelyben nemcsak a gyermekeknek, de mindenkinek öröm és boldogság lesz az élete. De, hogy ezt megérhesse és átérezze, ahhoz az előfeltétel az, hogy olyan újságot olvasson ,amely a hazugság helyett az élet igaz útjait ismerteti meg olvasóival. donitották. A múlt héten azonban már kiderült, hogy a partizánok messze elhagyták Mihaj lovicsot és a német jelentések is a partizánokról szóltak és csak nagyon ritkán említették a generálist. A MENEKÜLT SZERB KORMÁNY IS ELLENÜK VAN. Mint ahogyan elvárható, a német propaganda a partizánokat banditáknak, orgyilkosoknak, kommunistáknak bélyegzi. A jugoszláv menekült kormánynak Londoban székelő tisztviselői átvették a németektől ezen csúfoló kifejezéseket. Még 1941 november havában Mihajlovics szedett-vedett hadseregét a németek nagyon megverték. A csetnik sereg szétzüllött. Egy csapatuk egyenest az olaszokhoz ment át Mihajlovics két alantasának, Gjayitch és Drenovitch tisztek vezetése alatt. Mások visszamentek a farmjaikra. Maga Mihajlovics visszavonult Montenegróba, került minden akciót egészen a múlt junius haváig, amikor éles támadást intézett a partizán hadsereg ellen, amely Montenegró déli részén az olaszokat szorongatta. A montenegrói partizánok azt állítják, hogy bizonyos esetekben Mihajlovics kooperált az olaszokkal. Azon csetnik katonák, akik tovább is harcolni akartak a betörők ellen, csatlakoztak a 32 éves Nagy Kosta vezetése alatt álló partizánokhoz. Ez a Nagy nem amatőr harcos. Harcolt a spanyol International Brigádban, ahol a hor- vát csapatnak a parancsnoka volt. Nagy hírnévre tett szert az Ebró folyó menti harcoknál, amikor kis csapatával hetekig feltartóztatta a fasizták támadását sokszoros túlerővel szemben. A Nagy parancsnoksága alatt harcoló partizán sereg a legnagyobb és a legaktívabb a hasonló féltucat guerilla csapatok között, amelyek szünet nélkül harcolnak a német és az olasz betörők ellen már több mint egy éve. Ez a csapat a Bosanska Krajine Partizán Sereg néven ismeretes és egy kis államot formált az ék alakú Horvátországban Glamoch, Dr- var, Petrovac, Kljuch és Donji Vakuf városok vidékén. Tervszerűen képeznek ki hadsereget, nem csak apró-cseprő sza- botálásra, hanem igazán nagy hadjáratra, amelynek célja a tengelyhatalmak kikergetése Jugoszláviából. Politikailag is felkészültek olyan demokratikus intézkedések létesítésével, amihez eddig fogható még nem volt a Balkánon. Sima Miloshevich hires belgrádi orvos-tanár vezetése alatt megszervezték az orvosi í szolgálatot. A felszabadított területen megnyitották a színházakat ,amelyekben hires színészek játszanak. A zágrábi Nemzeti Színház zenekara csatlakozott a partizánokhoz. Ez az uj állam még külügyi hivatalt is nyitott, amelynek azonban egyelőre csak egy külföldi diplomatája van, Ivan Lebedyev, aki a belgrádi orosz konzulátus ügyésze volt és aki a németek elől Montenegróba menekült, most visszatérve a partizánok és Moszkva között összeköttetést tart fenn. Ez a picike állam pénz is bo- csájtott ki és a befolyásuk oly nagy a horvát parasztok között, hogy például Ljublana város környékén a megszálló olasz hadsereg olasz pénzzel nem tud semmit vásárolni a parasztoktól, hanem csak a partizán állam bondjaival. A felszabadított területnek van egy rádió állomása is, amelynek leadásait Svájcban jól hallják. Az angol program éles yankee (amerikai) akcentust mutat. Ennek az uj államnak a jelmondata: “Szabadságot az összes népeknek! Halál a fasizmusra!” Svájci mintára, egyenlő joggal biró államok federációját hirdetik. A szerb, horvát, szlovén, macedón, montenegrói és magyar elszegényedett parasztok, akár keresztények vagy mohamedánok, mind szimpatizálnak a partizánokkal. A parasztság már hátat fordított Mihajlovicsnak, aki csak Nagyszerbiát akar; nem pártolják Ustachit ,aki csak Nagyhorvátországról álmodozik és megvetik a szerb árulót, Milan Denitch generálist, aki a németekkel kooperál. A múlt héten a felszabadított területen fekvő Bihács városban 53 delegátus gyűlt ösz- sze Jugoszlávia minden részéből, ideiglenes nemzetgyűlést alakítottak, melynek elnökévé Ivan Ribart választották, akinek az apja elnöke volt 1918- ban Jugoszlávia első alkotmányos törvényhozó testületének. Ez az ideiglenes kormány képviselte az ország minden részében található tengely-ellenes erőket és mintegy 200.000 emberből álló hadcsapatokkal rendelkezik. Sem a kormány, sem a hadsereg nem kommunisták és még kevésbé banditák, noha a vezérek között, különösen a hadseregben találhatók kommunisták. Ez a felszabadító küzdelem lényegében véve paraszt mozgalom, leginkább szerb, horvát és szlovén pa- j rasztok mozgalma. Az ideiglenes kormány első aktusa Roosevelt, Churchill és Sztálin üdvözlése volt. A fenti cikket kiegészíti az alábbi hir, amelyet a United Press közöl s amelyből kitűnik, hogy Mihajlovics miatt le kellett mondani a jugoszláv menekült kormánynak. LONDON, dec. — A jugoszláv menekült kormány megbukott. A kiadott jelentés szerint a kormány azért mondott le, hogy Slobodan Janovics miniszterelnök “háborús” kormányt alakíthasson. A lemondott kormányban Draja Mihajlovics tábornok, aki Jugoszláviában vezeti a tengelyhatalmak ellen harcoló egyik frakciót, hadügyminiszter volt. A kormány nyilatkozata nem említi, hogy Mihajlovicsnak lesz-e szerepe az uj kormányban. Azonban a kormány egyik képviselője kijelentette, hogy teljes bizalmuk van Mihaj lovics ban és mindent el fognak követni arra, hogy megerősítsék a jugoszláv nemzeti ellentállást. 50 ezer német gyerek Magyarországon A berlini náci újságokban részletes tudósítások olvashatók róla, milyen jó dolguk van a bombázás veszélyének kitett német városokból Magyarországba és Szlovákiába telepi-1 tett náci gyermekeknek. E ! gyermekekről való gondoskodást folyton “ellenőrzik” náci nagyfej üek, akik ilyenkor maguk is telifalják magukat lágy magyar cipóval és megisszák a magyar bort. Legutóbb Moec- kel nácivezér járta körül a német gyerekek telepeit: “Fiuk, lányok, otthonokban, szanatóriumokban, szállodákban élnek, biztonságban, távol otthoniak légi veszedelmétől. Egy részük a Tátrában és Pozsony környékén van. elhelyezve, más nagyobb részük Nyugatmagyaror- szág és Budapest környékének német fajú népe között. “Semleges megfigyelők becslése úgy szól, hogy legalább 50.000 német náci gyerek él Magyarország és Szlovákia Ínséges népének nyakán. A náci nagyfe- jüek nem csak arról gondoskodnak, hogy mindenük bőségben meglegyen a náci csemetéknek, hanem arról is, hogy ne kerülhessenek olyan környezetbe, mely stramm náci nevelésüket rosszul befolysolhatná. Magyarországon csak svábok közé telepitik a német menekült gyermekeket, akik hálából mindent összekennek horogkeresztekkel és a falukban ! a zsidókat hajszolják. Képzelhető mennyira gyarapítja a németek kedvelését az, amikor magyarok látják ezeket a kihi- zott, jól öltözött, szemtelen náci gyerekeket, mig a szociáldemokrata városi képviselők panasza szerint, az angyalföldi munkásgyerekek Budapesten három hónapja nem láttak tejet és hetekig nem kerül asztalukra hús, iskolába pedig nem mehetnek, mert nincs cipőjük. RUHANEMŰ AZ ÉGBŐL WASHINTON, dec. (ONA) — Ideérkezett jelentések a németországi sajtónak érdekes félhivatalos közleményéről számolnak be. Eszerint Szövetséges repülőgépek ruhanemű vásárlására szóló német jegyek pontos másolatait szórják le a levegőből. A közlemény figyelmezteti a lakosságot, hogy “az ellenség ezzel a német hadigazdálkodást akarja felborítani és mindenkit, aki e -jegyeket felhasználja, a haza ellenségének fogják tekinteni.”
