Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-03-27 / 1260. szám
JiCaí BÉRMUNKÁS 1943. március 27. Egy szabad világ tervezete Irta: Erdó'ssy Péter hogy a két jelentés hitelét rontsák. Nem lehet azonban tagadnunk az elvek helyességét, amin alapulnak. Egyikük igy szól: “Volna munka mindenki számára és jóval magasabb jövedelmi szintet érhetünk el, különösen az alacsonyabb jövedelmek csoportjában. A Nemzeti Erők Tervező Bizottsága már többször megállapította az amerikai erőforrások gondos tanulmányozás alapján, hogy mindenkinek teljes munkálkodása és magas nemzeti jövedelmi szint, nélkülözhetetlen az amerikai célok elérésében, amire valamennyien törekszünk.” Amikor a Bérmunkás olvasója végig olvasta a fenti cikket, abban sok olyan követelést vagy tervezetet talál, amelyet az IWW harminc esztendőnél hosszabb ideje hangoztat, mint a társadalmi berendezkedésnek szükséges megváltoztatását ahhoz, hogy a népek kielégítése révén megelégedett, boldog emberiség éljen nemcsak az Egyesült Államok területén, de a földnek minden részében, ahol emberek élnek. De egy pillanatra se gondolja vagy higyje el az olvasó, hogy a lényeges pontokat, amelyek a kormány tervezetében felvannak sorolva, hogy azt a mai rendszer törvényhozása meg fogja valósítani. Nem. Azt illetve azokat csak a dolgozók, a munkásosztály szervezettsége valósíthatja meg. Ezért nem szűnünk meg hangoztatni a munkásoknak, hogy szervezkedjenek olyan unióban, amely célkitűzésében nem a mai rendszert megjavítani, de az elavult módozatok helyett uj a termelésnek megfelelő társadalmi berendezkedést akar megvalósítani az egész emberiség javára. Szerk. A nácik maguk látják el a titkos fegyvertárakat WASHINGTON, márc. hó — í Roosevelt elnök nemrég a Nem-1 zeti Erők Felhasználását Tervező Bizottság két jelentését küldte el a törvényhozó Kongresszusnak. E jelentések valamennyiünk reményeit és érdekeit gyökeresen tárják fel úgy, hogy alapelveiket csak helyeselni lehet. Az elnök a jelentéseket kísérőlevéllel küldte a kongresszushoz és abban ezt mondotta: “Valamennyien egyek vagyunk a célban és elszántságunkban, hogy a háború győzelmes befejezte után, munkát, tisztes és jogos elbánást, valamint szociális biztonságot kell nyújtanunk, mégpedig szilárd alapon, Amerika Egyesült Államai népének. Nem térhetünk meg a múltak igazságtalanságához, bizonytalan létéhez és folytonos aggódásához,' hanem haladnunk kell a cél felé, mit jövendőnk Ígér.” A két jelentés értelme és tartalma oly mélyenjáró, hogy időbe fog tartani, mig egészen és általánosan megértik. Egyszerű szavakba téve azonban az a lényegük, hogy megszabaduljunk a szükségtől és hiszen ez az, amit egyebek közt ettől a háborútól főként elvárunk. Hadd idézzük^ újra és újra azokat az uj “emberi jogokat” amikről ez a jelentés vallomást tesz. Alkotmányozza ez az üzenet, minden ember jogát és hozzáférését gazdasági, nevelésbeli és művelődési lehetőségekhez és végül ez az, amit minden jószándéku ember kíván. Az üzenetnek kilenc pontja szól, igy: Jog a munkára. Jog a tisztes elbánásra Jog emberséges táplálkozásra, ruházkodásra, lakásra, orvosi segélyre. Jog a nyugodt biztonságra öregségünkre, betegségben és munkanélküliségben. Jog, hogy szabad vállalkozás rendszerében élhessünk. Jog a szabadságra, szabad szóra. Jog a törvény előtt való egyenlőségre. Jog a tanulásra. Jog a pihenésre, szórakozásra, teljes életre. Nagy szó az, amit ez hirdet. De nagy háborúban is vagyunk benne és nagy célokért harcolunk. A Nemzeti Erők Tervező Bizottságának két jelentése e célok felé mutat. Mindenek előtt, e két jelentés munkát, kenyérkeresetet Ígér minden épkézláb embernek. Ezt akarják elérni, mikor annyira kiterebélyesedő gazdálkodásról szólla- nak, hogy a nemzeti jövedelem elérje a száz vagy százhuszonöt billió dollárt. A két jelentés az állam és a magánvállalkozás együttes közreműködését ajánlja az építkezés, szállítás, repülőközlekedés, kikötő-fejlesztés, olajvezetékek, villamossági telepek terén és ehhez hasonló dolgokban. Hogy biztositassék a tisztes és igazságos ebánás az embereknek, a két jelentés intézkedéseket javasol a gyáriparos önkényuralma ellen és a kisvállalkozás támogatására. A munkásság jogát elismerik a kollektiv szerződésekre és a farmerekét, hogy megkapják a nekik kijáró részüket a kiterebélyesedő gazdálkodásban, de elismerik annak hasznos voltát is, hogy a munkásságnak szava legyen a vállalkozások vezetésében. A két jelentés főként abban különbözik az angol Beveridge jelentéstől, hogy a munkátlan- ság okait gyökerükben támadja meg. Viszontbiztosítási rendszert javasolnak a munkátlan- ság, betegség és öregség esetére, csak úgy mint a Beveridge jelentés. A gondoskodásnak kétféle módját javasolja a mi két jelentésünk. A legtöbb bérmunkás számára szociális biztosítást kíván és az erre való pénzt a munkástól, munkaadótól és a kormánytól akarja szerezni. Olyanok számára azonban .akikről a társadalmi biztosítás terve nem gondoskodhatnék kellőképpen, közellátás legyen és pedig ebben aztán kiki szüksége szerint részesedjen. Az ilyen közellátás költségét, állami és városi vagy községi adó alapok bocsátanák rendelkezésre. A népnek jobb orvosi gondoskodásra van szüksége. Ez kiderült akkor, amikor az első katonai szolgálatra behivottak negyven százalékát alkalmatlannak találták katonai szolgálatra. Hogy mibe kerül a nemzetnek emberei gyenge egészségi állapota, azt láthatjuk abból, hogy egyetlen napon átlagosan — a háború előtt — 4 millió nem dolgozhatott, mert beteg volt. Ez tízezer millió dollár veszteséget tesz egy évben. A két jelentés az orvosi gondoskodás kiterjesztését kívánja, hogy ez az elvesztegeté- se a nemzeti jövedelemnek eltűnjön vagy legalább csökkenjen. A két jelentés szerint a tanulást, mit ma a szegénység kürtit, ki kell terjeszteni minden gyermek számára, kiskorától ifjúságig. Minden fiatalember kaphasson college műveltséget, ha arra való. A katonaságtól visszatérő, demobilizált katonák számára külön mester- ségi kiképzés álljon rendelkezésükre, ugyan igy oktatás a felnőttek számára. A két jelentés leginkább megnyugtató tartalma a bennük visszhangzó hit — gondosan felhasznált és kifejtett statisztikai adatokon alapuló hit — hogy a szükség nem végzete a mi korunk életének, hanem, hogy a mi hatalmunkban van, rajtunk múlik és bőséget teremthetünk és abban részesíthetünk mindenkit. Csakugyan, ez az amiben a mi mai társadalmunk civilizációja különbözik minden előbbenitől. Ez az a valóság, amit az emberek mindmáig nem fogtak fel kellőképpen. Pedig ezt kell jól eszünkbe vésni: első Ízben a történelem folyamán él az ember olyan világban, melyben sekinek sem kell szükséget szenvednie. Nem lehet itt a két jelentés 721 oldalát összefoglalni. Lesz ellenvetés bizonyára sok dologban, amit javasolnak. Meg is fogják kísérelni bizonyára azt, LONDON, márc. (ONA) — A Harcos Francia, meg a belga kormánykörökhöz érkező hírek szerint a földalatti mozgalmaknak egyre több fegyver áll rendelkezésére és ami a legérdekesebb a náciellenes fegyvereket, nagyrészét a nácik maguk szolgáltatják, mégpedig pénz fejében Brüsszel egyik fő útvonalán a minap hatalmas robbanás történt és sok emberélet esett áldozatul. A robbanástól egy nagy titkos fegyver és mu- nicióraktár röpült a levegőbe. A földalatti hazafias mozgalmaknak Franciaországban és Belgiumban egyre növekvő fegyvermennyiségek állnak a rendelkezésükre. Ez a jelenség i rendkívül nyugtalanítja a németeket. Nemrég a franciaországi német hatóságok meguk beismerték, hogy virágzó fegyverkereskedés és csempészés folyik országszerte. A fegyverek vagy a megszállt országok katonaságának lerakott fegyverei, vagy pedig a gestapo raktáraiból lopkodják, igen sokat azonban pénzen vásárolnak német katonáktól, sőt tisztektől. Franciaországban sok német tiszt és katona ül a börtönökben azzal a váddal, hogy a német hadsereg fegyvereit adták el a felkelőknek. Helyi rendőrségeket a németek azzal vádolják, hogy behunyják a szemüket, mikor előttük folyik a fegyverkereskedés és csempészet. Több helyütt a felkelők számára szánt fegyvereket német katonai teherautókon szállították. Mindenfelé akadnak rá titkos fegyverraktárakra, néha a legváratlanabb helyeken is, épületekben, ahol nácik vannak elszállásolva, vagy azok közvetlen közelében, nyilvános parkokban. Sokszor légitámadásokban elpusztult, elhagyott romok, vagy erdő mélye rejtegeti a felkelőknek szánt fegyvereket. A németek attól tartanak, hogy ha szövetséges támadás következik Európa partján, ezek az elrejtett fegyverek mind ellenük fognak fordulni, de nem bírnak a fegyvergyüj- tés ellen tenni semmit, mert az országokban mindenki titkon támogatja a fegyvergyüjtést. MEGKOSZORÚZTÁK MARX KÁROLY SÍRJÁT LONDON, március — A tudományos szociálizmus “atyjának” Marx Károlynak High- gate temetőben lévő sírjára koszorúkat helyeztek halálának hatvanadik évfordulója alkalmából. A sir koszorúzásnál számos szakszervezet és szociálista társulat képviseltette magát. A szónokok nagy változásokat jósoltak a háború utáni időkre, I amiket mint Marx Károly munkája eredményét ismertették. Az egyik szónok a 84 éves Will Thorne volt, aki az angol parlament legidősebb tagja. ÉLEMISZERT KÜLDENEK A MAGYAR KÉNYSZER- MUNKÁSOKNAK WASHINGTON — A nácik mostanában “Munkásoknak sze- retetcsomagot’ ’ akciót kezdtek, hogy ne nekik kelljen ellátniok a Németországban dolgozó idegen munkásokat. Felszólították a megszállt és a szolga-országokból való munkások családjait, küldjenek a fiaiknak élelmiszer csomagokat Németországba. A náci ’’Donau” rádió mostanában Magyarországhoz fordult ezzel a kéréssel és értesítette a németeknél kényszer- munkán lévő magyarok családjait, hogy a nácik havonként egy kilogrammos csomagokat engedélyeznek a kényszermunkások számára. E csomagokban lehet gyümölcs, főzelék, bor és halnemü. A kényszer- munkások már eddig is kapnak hivatalból rendszeres élelem pótlékot hazulról, a szűkösen mért náci adagokon kívül. E családi küldemények azonban e pótlékon kívül engedélyeztetnek. Az egész élelmiszerküldő akciót a nácik ellenőrizte budapesti Munkaügyi Hivatal bonyolítja le.
