Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)
1943-01-02 / 1248. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1943 JAN. 2 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM NUMBER 1248 SZÁM Füstretették az AFL és A pápa karácsonyi üzenete CIO egyesítését XII. PIUS PÁPA HAJLANDÓ KOOPERÁLNI A NÁCIK UJ RENDJÉVEL IS. — A PÁPA ÉS A KATHOLIKUS EGYHÁZ BŰNÖS SZEREPE A NÉPJOGOK LETÖRÉSÉBEN. Már hetekkel ezelőtt biztosra lehetett vennünk azon híradást mely az AFL és CIO egyesítését jelentette. Az AFL konvencióján határozottan kimondotta, hogy semmi akadályát nem látja annak, hogy az egyesítést nem lehetne sürgősen végrehajtani, hogy a sok hatásköri szervezési jog fölötti veszekedések véget érjenek. A CIO részéről a fővezérek szintén hasonló értelemben nyilatkoztak és valóban ugylátszott, hogy a két hatalmas szakszervezet egyesítése csak rövid idő kérdése. Annak idején mi határozott tényekkl mutattuk ki, hogy a két szervezet egyesítésének csak vezérkedési akadályai lehetnek, mert szervezeti formájában és összetételében mindkettő egyforma csak elnevezésben különbözik egymástól. Kimutattuk, hogy mennyire bevannak csapva azok a munkások, akik azon hiszemben csatlakoztak a CIO-hoz, hogy egy ipari szervezetbe lépnek be az AFL-al szemben. A CIO semmi egyéb mint egy teljesen hasonszőrű szakszervezeti mása az AFL-nek azzal a különbséggel, hogy a tagsági dijakat egy másik vezérkari hatalom szedi el a jóhiszemű tagságtól. Még csak vezéri minőségben sincs valami számottevő különbség a két szervezet között, mert a CIO vezérkara ha valamivel alacsonyabb minőségben is, de vezérkar volt az AFL-ben is. A CIO nagyrészben csak azért szakadt ki az AFL-ból, hogy azoknak a nagyvezéri alakoknak is legyen kényelmes bársonyszékük, akik az AFL bársonyszéki hivatalába már nem fértek be. És amikor azt hangoztatjuk, hogy bársonyszék ez egyáltalán nem túlzás, mert az évi 20 ezer dolláros fizetéseket huzó hivatalnok urakra bátran mondhatjuk, hogy a bársonyszékben helyezkedtek el. Az egyesítési híradásban arról is volt jelentés, hogy a vezérkedési elosztásban megegyezés jött létre a vezérek között, ezért még inkább biztosra vehettük, hogy rövidesen végrehajtják az egyesülést. Ezen feltevésünket azonban a CIO nemrégen tartott konvenciója és később a Washingtonban ülésezni akaró egyesítési bizottság jelentése ugylátszik, hogy ismét egy jó időre eloszlatta. A 13-as kinevezett bizottság úgymint 6-an az AFL és 6-an a CIO részéről, 1 pedig a kormány által megbízott már az első tanácskozásuk kezdetén kijelentették, hogy a bizottság egyelőre beszünteti további gyűléseit .ameddig az ellentétek áthidalása lehetővé válik. Szóval ismét a polcra került a két szakszervezet egyesítése csak kizárólag azért mert a vezérek között ismét felszínre kerültek az elsimítani látszott ellentétek. És ahogyan nem a tagság érdekét zolgálja a szak- szervezet, hanem elsősorban a vezérkarét, ugyanúgy az egyesülés is csak akkor jöhet majd létre, ha a vezérkar saját igényeinek megfelelőleg elintézést nyerhet. Ameddig ez nem látszik biztosnak a füstre van téve az egyesülés bármennyire is a tagság égető szükségét szolgálná. így most tovább tart a szak- szervezeti játszma és a tagság zöme továbbra is mint figurák maradnak a vezérek kezében, tehetetlenek a vezérek parancsaival szemben. Az ipari munkásság a saját erőtlenségének az áldozata, mert ahogyan munkaereje fölött a kapitalista osztály rendelkezik, szakszervezeti erejét a vezérek kezébe helyezte el. Az ipari unioniz- mus tanítására csak kevesen figyeltek fel és igy lehettetlen- né vált olyan ipari szervezet felépítése, ahol a szervezeti erővel, amit a szakszervezetek építésére és fenntartására pazaroltak el, egy hatalmas ipari szervezetet építhettek volna fel, mellyel más formát alkothattak úgy a mai, mint a jövő világ rendszerének. (f.) A VESZEDELMES VITAMIN. STOCKHOLM, dec. (ONA) — A német munkásságnak hogy munkateljesítésüket fokozzák, piroxin néven ismert izgatószert adagoltak. A munkásokkal azzal etették a méreg-tablettákat, hogy az “vitamin”. A teljesítmény eleinte csakugyan hat százalékkal fel- emelkedett, de ma már mutatkozik az izgató méreg idegromboló hatása. Az üzemi balesetek, különösen ujj és kézsérülések 30 százalékkal emelkedtek a szer adagolása folytán, azonkívül a szer mohó farkasétvágyat is okoz, amit a mai élelmezési állapotok közepette a munkás nem tud csillapitani. Akik a folyó eseményeket kritikai szemmel nézik és a felszínre dobott jelszavakat félredobva a lényeget veszik figyelembe, évek óta látják és mutatnak rá a katholikus egyháznak népellenes, reakciós magatartására és cselekedeteire. Ez a fekete reakció azonban soha nem volt aktívabb és erősebb, mint a jelenlegi pápa trónralé- pése óta. A katholikus egyháznak fondorkodásai nagymértékben segítették elő a mai nagy emberpusztitást és ezt a bűnt sem imával, sem böjtöléssel lemosni nem lehet. A katholikus egyház feje már évek óta XII. Pius pápa, akinek reakciós nézetei döntő- leg hatottak még mielőtt a pápai trónt elnyerte, mert mint pápai államtitkár ő irányította az egyház ügyeit már elődjének hosszas betegsége alatt is. A reakciónak és kétszínűségének bizonyságát adta a mostani karácsonyi üdvözletében, amit a “világ népeihez” intézett. A gondosan kicirkalmazott politikai és nem egyházi beszédének lényegét két mondatban találjuk meg. Az egyik mondat szerint “igazságos békét” követel. Igazság alatt természetesen az egyház hatalmának ki- terjesztését, az egyházi vágyónak növelését érti. Hogy mi az igazság és mi az igazságtalanság, azt ő akarja meghatározni. A másik mondat szerint “hajlandók vagyunk kooperálni mnden uj renddel, amely igazságos békét hoz”. Vagyis a pápa majd megmondja, hogy mi az “igazság” és hajlandó támogatni a nácikat vagy a fasiztákat is, ha az ő igazságát juttatják érvényre. Még egyszerűbben mondva, ha vele megegyeznek. Valójában ez a kijelentés a Hitlerrel való kacérkodást jelenti. A világsajtó sem tudta ezt megmásítani, legfeljebb elhallgatták, avagy mentegetni igyekeztek a pápát. A New York Times zsidó tulajdonosa, Arthur Hays Sulzberger sietett leggyorsabban a pápa védelmére. Végre is az amerikai nagytőke védelmezője nem hagyhatja cserben a tőkés uralom legszívósabb védelmezőjét, a katholicizmust. Sulzberger szerint “XII. Pius pápa, aki a háború övezte kicsike szigeten van (Vatican állam) jelenlegi helyzetében nem mondhatott mást”. Vagyis azt akarja elhitetni a világgal, hogy a római pápa most éppen olyan fogoly, mint például a belga király, vagy a dánok királya, akinek tehát azt kell mondani, amit rájuk parancsolnak. Pedig valójában a pápát inkább csak Horthyhoz kellene hasonlítani, mert mint Horthy, úgy ő is készségesen támogatta a fasizmust mindjárt első perctől kezdve. Sőt ma már mindenki elismeri, hogy a fasizmus vereséget szenvedett volna és talán a mai világháború is elmarad ha annak idején a pápa és a katholikus egyház minden erejével nem támogatja a spanyol reakció forradalmát. A pápa befolyásának tudható be, hogy Franco olyan nagy segítséget kapott a mai tengelyhatalmaktól ós ugyanakkor a Nemzetek Ligáját tétlenségre kényszeritették. A világtörténelem nem mutat fel még egy olyan esetet, ahol olyan tisztán látható volt, mint a spanyolok szabadság- harcában, hogy az uralomra törekvő kisebbség miként igyekszik megfosztani egy népet a szabadságától. És mégis azt láttuk, hogy ebben a spanyol nép elleni gaz merényletben XII. Pius pápa, aki akkor pápai államtitkár volt, vezető szerepet vitt. És aki ilyesmire képes volt, az akarja most megszabni, hogy az igazság, amely a jövendő békét irányítsa. XII. Pius pápa befolyása természetesen döntőleg hat a katholikus egyházra ,amely világszerte a legsötétebb reakció karjaiba vetette magát. Láthatjuk, hogy itt, Amerikában is a katholikus sajtó mennyire fasizta érzelmű volt egészen az utóbbi időkig. Ennek tudható be, hogy a pápa soha le nem intette Coughlin atyát, az amerikai fasizta vezért és náci ügynököt. Végre is az államnak kellett közbelépni és tiltotta be Coughlin atya újságját, ami egyben figyelmeztetés is volt számára. így kényszeritették nyílt fasizta propagandája abbahagyására. Az amerikai magyar katholikus papok mindenben híven követték Coughlin ocsmány ha- zudozását, sőt igen sok tekintetben még messzebb is mentek, tekintettel arra, hogy csak
