Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)

1942-09-12 / 1232. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 szeptember 12. A szocializmus előfeltételei A szocializmus első föltétele a béke és demokratikus jogi ál­lapotok, amelynek a kihaszná­lásával feltudjuk építeni azon intézményeket amelyekben ké­pesek leszünk azon erőket gyűj­teni melyek szükségesek, elő­ször az előfeltételeket és később magát a szocialista társadalom megteremtésére. Amint az Írá­som bekezdésnél mondon, elő­ször békére van szükség, mert amig a háború folyik nem in­tézkedhetünk és nem cseleked­hetünk. Egy kicsit furcsán hangzik, de úgy van. Hogy a háború után milyenek lesznek a jogi állapotok arról majd ak­kor. Most csak arról, hogy a jelen és adott körülmények kö­zött mit cselekedhetünk. Ami a jövőt illeti legyünk elkészül­ve, mondjuk a legjobbra. Tehát, hogy teremthessünk békét mi munkások, mikor még annyi erővel sem rendelkeztünk a háború kitörésekor nemzet­közi értelemben, hogy a hábo­rút meg tudtuk volna kadályoz- ni? így tehát a munkások ré­széről béke megteremtése szó­ba sem jöhet, sem pedig az elő­feltételek kikényszerítése. Té­ves az az elgondolás is, hogy a háború szülte nyomor a szoci­alizmus előfeltétele és az, hogy elégséges a szocializmus meg­teremtéséhez. A háború vagy munkanélküliség okozta nyo­mor, csak szükségessé teszi, de nem előfeltétele a szocializmus­nak. Van egy másik társadalmi je­lenség amelynek a munkásság részéről való kisajátítása révén sokan a szocializmust vélik megvalósítani. Ez az, hogy az imperialista háborút átalakíta­ni polgárháborúvá. A háború nem szüli meg a szocializmus előfeltételeit. Szülhet lázadást, polgárháborút és még nagyobb szenvedést, de nem szocializ­must. Milyen előfeltételekre van te­hát szükség, hogy a nagy tár­sadalmi alakítást tervszerűen és céltudatosan a nép összesége érdekében és a termelés meg­zavarása nélkül lehessen vég­rehajtani ? Most, mielőtt a szocializmus építéséhez hozzá fognánk, kell tisztáznunk ne hogy tévedések­be essünk az előfeltételek meg- birálásában. Mert a szociális termelés bevezetése az előfelté­telek minőségétől függ, hogy védelme mert amit Pegler an­golba jelent, azt jelenti ez a Hinder magyarban, csak idő kérdése az, hogy a magyar tö­megek is meglássák az ő aljas­ságát és éppen olyan felhábo­rodva tiltakozzanak a mocsko- lódásai ellen, mint az amerikai testvéreik teszik. Szobrot Peglernek, kiálltja Himler ur, mi már meg is ter­veztük a szobrot; egy kövér nagy tőkés és Pegler a fő ala­kok, ahol a tőkés átnyújtja a fizettséget Peglernek a szolgá­lataiért, a mellék alak Himler volna, amint hasoncsuszva a talpát nyalja a nagytőkének és félszemmel azt lesve, hogy mikor hullik le neki is egy kis morzsa a pénzeszsákból. mennyire igen és mennyire nem lehet a szocializmust meg­valósítani. Kétszer is meg kell gondolnunk mielőtt a szocia­lizmus kiépítéséhez hozzá fog­nánk, mert ne gondoljuk, hogy minden előfeltétel a szocializ­mus előfeltétele. Vannak mély­reható társadalmi reformok, amelyeknek szinte meg vannak a maga előfeltételei. Ilyenek a termelő eszközök fejlettsége a tőke összpontosulása, egy nagy­mérvű munkanélküliség és több amire hivatkozás történt több alkalommal. Az eddigiek mind kilettek próbálva a múltban ksebb nagyobb mértékben. Szo­morú emlék, drága tapasztalat. Itt kell nekünk szocialistáknak figyelmeseknek lenni, hogy a több féle előfeltételek közül megtudjuk külömböztetni a he­lyeset. A tévedések elkerülése végett az IWW-nak van egy ajálata, még pedig az oly sok­szor hangoztatott szervezés, ne­velés. Mert tudva azt, hogy semmit, de semmit ami közér­dekű nem lehet csak úgy, mon­dással vagy mivel úgy szeret­nénk, megteremteni. A most a társadalom méhében dúló har­cok, amelyeket a tőkés rend­szer elavultsága idézett elő és változtatja meg a társadalom építményét, sokak szerint szo­cializmus előfeltételei. Még pe­dig avval a megindokolással, hogy a politikai machináció, az iparok felett ellenőrzést kezd gyakorolni azaz felcsapott gaz­dasági intézkedő prókátornak. A kormánynak ezen cselekvé­se, az ipari demokrácia, vagyis a szocializmus közelségében he­lyez, de nem valósítja meg. Ez még a szocializmus előfeltéte­lének is csak úgy volna nevez­hető, ha a munkásság szerve­zett erővel és harccal kénysze- ritette volna a kormányt erre a cselekvésre. Bármilyen változások tör­ténjenek úgy társadalmi mint gazdasági életünkben, ha nem harccal kényszeritette ki a vál­tozást a munkásság, nem ne­vezhető szocializmus előfelté­telének. Az eddig tárgyalt és megemlített előfeltételek a munkásság szervezetlens égé sülyesztették a jellegtelenség­be. így hát ha történelmi hiva­tásunknak eleget akarunk ten- ti, ami a szocializmus megvaló­sítása és nem akarjuk megvár­ni mig a fejlődés reánk kény­szeríti azt, hozzá kell, hogy fog­junk a szervezetünk felépítésé­hez. Nem egy havidijat kollektáló ügynökséget, mint a CIO vagy AFL, hanem ipari szervezetet, ipari tartalommal. És oly for­radalmi nevelést, mely a szo­cializmus iránti érzés és óhaj kitermelését eredményezné. A háborús állapotok megnehezí­tik a szervező tevékenységét, de ha csak annyit is teszünk amit az adott körülmények megengednek a szervezés terén gyűjthetünk annyi erőt, hogy a béke eljövetele nem fog készü­letlenül találni. Ha a munkásság a béketár­gyalás megkezdésénél rendel­kezni fog annyi erővel és tár­sadalmi ismeretekkel, forradal­mi elszántsággal és szocialista akarattal, csak akkor és nem máskép lesz képes a béketár­gyalást hatalmába keríteni. Ne felejtsük el, minden úgy törté­nik és minden csak azért törté­nik mert mi munkások úgy akarjuk. Vagy tudatosan adjuk a hozzájárulásunkat, vagy pe­dig közömbösségünkkel járu­lunk hozzá. A szocialimussal is igy vagyunk, csak akkor lesz ha mi akarjuk. Az IWW hiv, gyertek a kere­te oly tágas, hogy minden mun­kást befogad bármilyen munkát végez a társadalomban, de oly szűk is, hogy egy élősdinek sincs ott helye. Bischof Az országos sorsolásban az alábbiak számai lettek a nyer­tesek: az 504-es számmal $30.00-t Spolyár, Chicago; a 2012-es számmal $20.00-t J. Bank, Akron; $10-10 dollárt az 5434-es számmal Anna Haasz, Flushing és a 7400-es számmal M. Zajacz, Cleveland nyerlek. A hat darab öt dolláros dijakat nyerték: St. Gecső Garfield az 13255; R. Kurkovszky Copeland a 98993 számmal: a Coraopo- lisi Magyar Otthon a 6793. számmal ;J. Sike Dearborn az 1106. számmal; G. Stengeri, Dearborn az 14357. számmal és Mrs. Haas, Flushing a 16801. számmal. CHICAGO — MILLW AUKEE KERÜLETI SAJTÓ ÜNNEPÉLYT rendeznek az IWW Chicago és Millwaukee kerületben levő csoportjai a Finn és Magyar propaganda csoportokkal egye­temben 1942 szept. 13-án vasárnap egész nap a TWIN CITY PARKBAN (Mozina Park) 1120 Elmwood Avenue, North Chicago, Hl. Waukegan közelé­ben. A kerthelyiség megválasztá­sánál a rendezőség figyelem­mel volt arra, hogy az úgy Chi­cagóból, mint millwaukeeból könnyen megközelíthető legyen mig a közben eső Racine, Wau­kegan és Kenosha szomszéd­ságában van és igy a legmeg­felelőbb. A helyiség minden időben alkalmas. Szép idő ese­tén a kerthelyiség, esős vagy hűvös idő esetén pedig tágas fedett helyiségekben szórakoz­hatnak a vendégek. A sajtóünnepély a szezon ki­magasló eseménye lesz. Műsor, tánc, különféle társasjátékok, ízletes ennivalók és hűsítők. Az ünnepély jövedelme az IWW sajtó, úgymint: “IN­DUSTRIALIST!” finn napilap; “INDUSTRIAL WORKER” an­gol heti és a “BÉRMUNKÁS” magyar hetilapok anyagi tá­mogatását szolgálja. Kössük össze a hasznosat a kellemessel és tömegesen je­lenjünk meg ezen SAJTÓ ÜN­NEPÉLYEN. Már most felszó­lítjuk lapunk olvasóit, hogy je­gyezzék elő e napot és szólít­sák fel ismerőseiket is. Útirány: A 41-es utón (Skokie High­way) az Illinois 120-ig, ott ke­letre fordul Waukegan felé. Waukeganbe vegye a Jackson Streetet délre a Tenth Street- ig; a Tenth Streeten nyugatra az Elmwood Ave.-ig, ahonnan a Park egy block délre. A 42-es utón (Sheridan Road) North Chicagóba, ott vegye a Tenth Streetet nyugat­ra az Elmwood Ave.-ig. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron 5.00 Mrs. J. Deák, Akron 5.00 Mrs. L. Decsi, Akron ..... 5.00 Mrs.özv.I. Farkas, Akron 5.00 Mrs.Ifj. J. Farkas, Akron 5.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .... 5.00 Mrs. P. Kern ,Akron ..... 5.00 Mrs. G. Rauch, Akron .... 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 5.00 Mrs. J. Vizi, Akron ___ 5.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls.. 8.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 5.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 5.00 Mrs. J. Kollár, Cleveland 5.00 Mrs. S. Visi, Lincoln Prk. 5.00 Mrs. A. Molnár, Cleveland 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 4.00 Mrs. E. Kovách, Clev...... 4.00 Mrs. Török, Atl. City 5.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 4.00 Mrs. M. Danka, Cleveland 2.00 Mrs. L. Gánch, Carolina 12.00 Kath. Estergall, Clev ...... 1.00 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő' hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmi-nek tekinti. E jmaradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell _szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretem belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom