Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-08-01 / 1226. szám
1942 augusztus 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------a telekspekulációval. De hasznosabban-e? Nézzük csak. Megjegyzem, hogy ha a barátom csak egyedül gondolkodna ilyen formán, akkor nem lett volna érdemes vele ezt a rovatot kitölteni, noha ebben a meleg időben minden témáért hálásak vagyunk. Nem, a barátom nem különlegesség. Ellenkezőleg, tipikus képviselője egy egész osztálynak, éppenazért érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele. Mert ez a barátom semmiféle hasznos munkát sem végzett akkor, midőn a nagy jövedelmet húzta. Sőt a tüzetesebb vizsgálatnál kitűnik, hogy igen sok embert megkárosított. Talán most végez hasznos munkát először életében. És mégis szerencsétlennek tartja magát, hogy közönséges munkássá sü- lyedt le a spekuláns pozíciójáról. A mai rendszerben száz és százezer ember él, méghozzá jól él abból, hogy társadalmilag nem hasznos, hanem káros munkát végez. Gyártanak, hirdetnek és árulnak mindenféle mérgeket. Rászoktatják az embereket mindenféle rossz szokásokra és aztán abból profitot húznak; mindenféle spekulációkkal kicsalják a munkások kereseteit, persze törvényes keretek között és mindezekért nagy jutalmat kapnak. A barátom nagyon durva embernek tart, mert nem sajnálkozom azon, hogy nagyszerű üzletének végeszakadt. SZENVEDŐ ALANY LETTEM A “barátom”, mint vettem észre, nem sokra becsül bennünket. A többes szám alatt itt azokat a munkásokat értem, akikkel együtt dolgozom a gyárban. De ha nem is becsül bennünket, mégis szóbaáll velünk, mert nagyon szeret beszélgetni és igy hallgató közönségre van szüksége. Mondom, nagyon szeret beszélgetni, jobban mondva szeret beszélni és azt akarja, hogy. olyankor valaki hallgassa. így a véletlen folytán aztán engem választott ki szenvedő alanynak. Valójában azzal kellett vol- nar kezdeni a dolgot, hogy jó messzire lakom a gyártól és előbb autóbuszon, majd villamoson folytatva megyek munkába. A villamosra rendesen várni kell és azon az utca sarkon már többen összejövünk, kik mind a mi gyárunkba igyek szenek. Ha személyesen nem is ismerjük egymást, a gyári “badge”, ami a ruhánkra van tűzve, elárulja, hogy egy munkáltatónak a profitját gyarapítjuk. így aztán a várakozás idejét beszélgetéssel ütjük el. A “badge” mutatja, hogy együvé tartozunk, ha mindjárt soha nem láttuk egymást előzőleg. Persze ez az együvé tartozás csak külsőleg mutatkozik. Igaz ugyan, hogy bizonyos kérdésekben megegyezünk, például abban, hogy el kellene egy kis bér javítás, meg a munkaviszonyokon is van még javítani való, stb., dé azért ha jobban megismerjük egymást, akkor látjuk, hogy gondolkodásunk milyen eltérő. Észrevettem ezt a “barátomnál”, aki egy idő ótá állandóan engem mulattatott előadásaival. Olyan kiválasztottja lettem, hogy amikor egy nap elmaradt, hát a többiek hozzámfordultak a kérdéssel: “Hol van a barátod ?” Miután a nevét" nem tudom, hát igy a rovatban én is csak a “barátom” nevet adom neki. A többszöri beszélgetés, illetőleg hallgatás alatt megtudtam, hogy a barátom nem nagyon régen dolgozik ebben az iparban. Azelőtt real-estate ügynökségnél dolgozott, vagy amint kiértem, hát valami részes társ volt. Egyszóval a barátom professzionális telekspekuláns. Ez azután megmagyarázza, hogy miért tud és szeret annyit beszélni. Amikor látta, hogy jó szenvedő alanyra talált bennem, hát neki melegedett. Elmondotta csaknem az egész élettörténetét. Az a realestate kompánia, amelyben valami részesedése volt, telepítéssel foglalkozott. Uj területeket nyitottak meg farmerok számára Nova Scotiában, New Foundlandban és Canada egyéb részein. Szóval olyan helyeken, ahol ha az uj farmer nem is fagyott be, de a pénze egész biztosan elfagyott TELEKSPEKULÁNSOK JÖVEDELME A barátom azzal dicsekszik, hogy ezek a telepítések egy . ideig igen nagy jövedelmet hajtottak neki. Hetenként három, négy, vagy ötszáz dollárt is keresett. Egyébiránt ő maga is canadai születésű, de most már amerikai polgár. Az áldozatokat, — pardon, a prospec- teket, — itt kerítették meg Amerikában hirdetések utján. “Amikor kivittem őket nyáron New Foundlandban a farmokra, hát az ozon dús levegőnek nem tudtak ellenállni,” — mondotta, aztán hozzátette, “ha ugyan tudod, hogy mi is az ozon ?” ' Talán bántott egy kicsit, hogy a barátom csak ennyire becsül, hát megmagyaráztam neki, hogy az ozon három oxigén atomnak az egyesülése olyanformán, hogy a neucley körül a pozitronok egyesülnek, a neutronok egy része pedig felszabadul. Ezen felszabadulást éppen a levegő villamos tartalma okozza, különösen a villamos kisülések (villámlás) alkalmával és éppenazért a levegőben sok az ozon a viharok után. Legalább is ilyen forma a legutóbbi magyarázat. Ebből a kis magyarázatból aztán látta a barátom, hogy megértő szívre talált. Most már meg kellett hallgatnom, hogy micsoda élvezett a St. Laurence folyó vizén motorhajókázva tölteni el egy ilyen meleg nyarat. Igaz, hogy az ilyen haj ókázások elvitték a nagy keresetét, de amíg tartott, hát kiélvezte magát. Egyszerre aztán vége szakadt a nagy keresetnek, kitört a háború. Valahogy ide került és a mi gyárunkban/ kapott munkát. Nem lévén szakember, csak az assembly vonalon a csavarokat adja kézhez. Éppen azért a hivatalos neve “nut man”, — ami féleszüt is jelent. Elmondotta már egy párszor, hogy a munkája csak abból áll, hogy nagy ládákból kiszedi a csavarokat és az összeállításon dolgozók között kiossza a kívánalmak szerint. És ezt az ő nagy tudományához viszonyítva lealázó munkának tartja. Ajtajában lealázó munka mindaz, amit mi végzünk, amit ezzel fejez ki. “I only waste' my time here”. Itt tehát csak elfecsérli az idejét, amit hasznosabban értékesített! Texas állam, ahonnan csak is demokrata képviselőt és szenátort küldenek a törvény- hozásba, az alábbi statisztikát állította össze, McCullogh dallasi direktor of Public Welfare. “Ámbár Texas egy birodalom gazdagságával rendelkezik, mi éppen annyit küldtünk fejenként a mezőgazdasági állatok egészségének a fentartá- sára, mint az emberek egészségének a megóvására, azaz 3 és fél centet fejenként és évente, 1938-ban 230 megyéből 101 egyén halt meg az éhségtől Texasban.” “Decemberben, 1940. év utolján 93 ezer volt a WPA alkalmazva ezek mellett még 60 eíer volt a WPA munkára előjegyezve, de nem juthattak rá, csak a ‘Surpluse commoditie’-n mely sokkal kevesebbet fizet mint a walfere. Ezeken kivül még van 13 ezer család melyeknek a WPA-re sem helyezhető tagjaik vannak és csak a food stamp rendszer szerint élnek. Ezeken felül még van 122 ezer segélyre szoruló öreg, akiknek fejenként és havonta 13.61 centet fizetnek ki. Meg kell jegyeznünk, hogy Texas agrár állam és a hadiszerek gyártása semmi javító hatással nincs az államra. így a nyomor, a nélkülözés nem enyhült, csak amilyen mértékben az államot elhagyják --- menekülnek—a munkások, már Hitler rettentő munkás hiánynak néz elébe és jelenlegi munkásai ellenségesen s csak a kényszer hatása alatt dolgoznak immel-ámmal. Jugoszláviában 16 éves fiukat soroznak be a német hadseregbe, minden orvosi vizsgálat nélkül. Belgiumban gestapó ügynökök 15— 17 éves fiukat fogdosnak össze katonai szolgálatra. Norvég gyermekeket 15 évestől feljebb kényszermunkára viszik Németországba. A Baltic államokból mintegy 3000 gyermek nyomorog a német gyárakban. akiknek van elég anyagi lehetősége, hogy egy ócska autót vegyen, vagy jegyet valahová, mert Texasban a vonatokon ingyen utazást több évi kényszer munkára való elitéléssel büntetik. Az összes állami utakat az ilyen rabokkal csináltatják. Ez a helyzet áll a legtöbb déli államokra is. És Texasból kaptuk Diest a vörösfalót, Sumnerst a sztráj- kolóknak villanyszéket ígérőt. Texas az, ahol a szavazásra jogos népességnek csák 10 százaléka szavaz, mert nem képesek a szavazásra képesítő adót megfizetni. Ezt a demokráciát védik a Dies-ek, a Sumnersek. MEGVÁLTOZOTT A SZÜLETÉSI BIZONYÍTVÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉS AZ IPARTELEPEKEN Titkos, vagy bizalmas természetű munkát végző ipartelepeken ezentúl nem fogják megkövetelni a munkástól,hogy születési bizonyítvány felmutatásával igazolja amerikai állampolgárságát, — jelentik Washingtonból. Utasították a haditengerészet számára dolgozó telepeket és alvállalkozókat, hogy a munkás jelöltnek elegendő a gyártelep katonai vagy tengerészeti megbízottja jelenlétében egy nyilatkozatot aláírni, mely szerint az illető amerikai állampolgár és hogy az aláíró tisztában van a hamis állítással járó büntetésekkel. Hogy az uj rendelkezést mindenütt simán bevezethessék, az Egyesült Államok Employment irodái úgy a munkaadókat, mint munkásokat a szükséges információkkal ellátják. Az Employment irodákból eredő információk alapján megállapították, hogy az ország minden részében rengetek értékes ember munka és idő pocsékolódott el, mivel sokan csak a legnagyobb nehézségek árán tudják beszerezni a születési bizonyítványokat. "MINTA DEMOKRÁCIA" IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
