Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-07-25 / 1225. szám
1942 julius 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÍÍL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI-BEVÁLTANI! Hét hete, hogy Molotov Londonban és Washingtonban járt, ahol szerződést kötött, amely szerződésnek a lényege az volt, hogy közös erővel támadnak a Jközös ellenségre. Megnyissák a második frontot, hogy legyőz-’' ve a fasiszmust ,egyesült erővel építsenek fel egy szebb és jobb világot. Nem" sokkal később Churchill járt Washingtonban, ahol újból leszögezték a második front megnyitását. Hopkins, Mr. Roosevelt nevében egy new yorki gyűlésen újra megerősitette ezt. Az elnök maga is kijelentette,- hogy ha a német nyomás erősödne a szovjetre, akkor Anglia és Amerika nem csak hadi anyaggal, de a harctéren is a szovjet segítségére fog sietni. Közben minden hivatalos és nem hivatalos személy csodálatát és tiszteletét fejezi ki az orosz hősiesség felett és biztosítják az oroszokat minden segítségről.-Ha mindenki hitelt is adott ezeknek az ígéreteknek, egy bizonyos, hogy Hitler nem hitt benne, mert minden katonai és gépi erejét az oroszfront- ra* koncentrálta. Minden képzeletet felülmúló erővel, a tankok «és repülőgépek ezreinek aránylag kis területen való harcba- vetésével, sikerült megtörni a vörös hadsereg hősies ellenállását és a frontot több helyen áttörve, az orosz hadsereget nagy mértékben hátra nyomták. 1 Ma veszélyben van az orosz olajtermelésnek több mint a fele, veszélyben van Stalingrád, az orosz Detroit, de veszélyben van maga Moszkva is. Ez a hátraszoritás nem olyan alapban történt, ipint a Lengyel, vagy a Francia hadsereg széttörése, amelyet 3, illetve 4 hét alatt gázolt le Hitler ármádiája. A hosszú hetek óta folyó támadások ugyan hátra szorították a vörös hadsereget, d_e harcképessége nem csökkent. A hódítás minden incsét súlyosan meg kell fizetnie' a Hitler banditáinak. De ha a harci eszközöket újabb és újabb területi veszteség miatt nem tudja pótolni, akkor valószínűleg csak az Uralnál lesz képes a nácikat megállítani. Gyors segítségre van szükség, még v pedig olyan arányú segítségre, amely rövidesen érezteti a hatását az orosz fronton. Katonailag csak két mód van erre; az egyik a kétségtelenül nagy áldozatokkal járó második front megnyitása, a másik ami pillanatnyi lélekzet- hez és utána ellentámadáshoz juttatná a vörös hadsereget az az volna, ha a repülőgépek ezreivel való szisztematikus támadásokkal szétrombolnák a náci közlekedési vonalakat, főleg a vasutakat, hidakat, amely megakadályozná az( utánpótlást, ami ha sikeresen hajtódna végre, katasztrofálissá válhatna a náci támadókra. Nem akarunk kávéházi tábornokok lenni, de egy kétségtelen, hogy ha az Egyesült Nemzetek úgyszólván összetett kezekkel nézik azt, hogy a legerősebb, legharciasabb szövetségest magára hagyják, nem csak hogy katonailag nem segítik, hanem még azt is lehetővé teszik, hogy a Murmanszky utat is, amelyen eddig nagyarányú amerikai és angol hadi anyag érkezett a szovjetbe, Hitlerék elzárják, akkor az úgynevezett ‘háborús morál” nagyon le fog esni és ez minden vonalon, a hadseregben és a termelésben .is éreztetni fogja a hatását. A náci nyomás a lehető legnagyobb. A segítség sürgős. Itt az ideje, hogy az Ígéretek, amelyet az illetékesek tettek beváltsák, mert az orosz hadsereg kiütése — amiben nem hiszek — katasztrofális lenne az emberiségre és ezt a borzalmas öldöklést hosszú évekkel hosszabbítaná meg. Sürgős és kiadós segítség meg nem adása, az ünnepélyes ígéreteknek a be nem váltása, nagyon leszállítaná, sőt megsemmisítené a háború utánra tett ígéretek értékét is. “Az ígéret szép szó, ha betartják csak úgy jó.” job-fagyasztáS Sok mindent “fagyasztto|tt” be a kormány a háborús helyzetre való tekintettel. A bószok és az íródeákjaik már hónapok óta követelik a munkabérek be fagyasztását. így nem csoda, hogy ezt a kifejezést nagyon, sokszor használják, de ami legutóbb feltűnt, az a Fordék jelentése, akik nincsennek meg elégedve az unióval. Nagyon sok panaszuk van, de a legfi- ,gyelemre méltóbb az, hogy arról panaszkodnak, hogy a zárt műhely rendszer megölte “az egyéni törekvést.” A munkások most már a munkájuk biztosításáért nem igyekeznek többet termelni, mert az unió által keresztül vitt szenoriti rendszer“ befagyasztotta a munkás részére a munka helyet.” Azaz nem lehet a munkást a végsőkig hajszolni. A szervezettség ereje 'gátat vett a Ford féle embertelen hajszának, a munkás biztosítva érzi magát. Tudja, hogy nem dobhatják ki, igy nem köteles szó nélkül tűrni a bószok durvaságait, nem kell hízelegni, nem kell a job-ját megvenni és a megtartásáért állandóan fizetni, ami Fordéknál rendszer volt. Hát ami érthetően nem tetszik a Fordéknak az az, ami nagyon tetszik nekünk és bármilyen rossz és helytelen utakon haladnak is ezek az uniók, mégis ezerszer jobbak, mint a szervezetlenség. A munkás bátorságra kap, felismeri az egyesülés erejét. Látja azt, hogy egyesülten, szervezetten, emberségesebb munkafeltételeket tud magának biztosítani és a munka helyén is ember lehet. Az ilyen munkás hamarabb megérti azt, hogy szervezett erővel, ha azt helyesen alkalmazzák, akkor nemcsak egy nagyobb részt kaphat a termelt javakból, hanem a munkájának az egész értékét maga és munkástársai élvezhetik. Nagyon gyakori az ma már, amikor a munkás szembe száll a szak- szervezeti boncokkal is és a saját érdekei szempontjából vívja meg a harcait. Reméljük azt, hogy Fordéknak és társainak a jövőben mindtöbb okuk lesz arra, hogy a munkások szervezett erejére panaszkodjanak. Nem csak reméljük, de minden erőnkkel ebben az irányban is dolgozunk. EGYET ÉRTÜNK Ritkán, nagyon ritkán történik meg az, hogy mi egyet értsünk Hinder Márton lapjaival és félek, hogy az olvasó dühbe jön még annak a gondolatára is, hogy öntudatos munkás egy véleményen lehessen Himler Mártonnal. Kérem tessék csak nyugodtan végig olvasni és utána elcsodálkozni az idők változásán, amely előidézte azt, hogy Himler lapjaiban is “börtönt és akasztófát” ígérjen a magyar Horthy legényeknek, ha a magyar nép felszabadul a náci járom alól. Elmondja a cikk, hogy Magyarország legkiválóbb tudósait és Íróit kiüldözték. Azt írja, hogy a magyar nép a múltban az elnyomóival szemben nagyon türelmes volt, “de még egyszer nem lesz olyan türelmes és elnéző” — majd igy folytatja: “Megtanulhatták huszonöt keserves esztenlő alatt, hogy ugyanazok hajlandók a nemzetet és az országot az egyik vevőnek eladni, akik felkínálták vagy eladták a másiknak. S ha nem akarnak újabb szerencsétlenséget, akkor ezeket a gonosztevőket meg kell büntetni. S ha sokan lesznek, ha nem lesz elég börtön vagy akasztófa a számukra, akkor azokat vegyék elsőnek, akik a német neyeiket_oly buzgón húzták elő az elfelejtett múlt jukból, hogy közelebb hízelegjék magukat Hitlerhez. Hogy a nazivezetők közül Gauleitereknek őket válaszszák, mikor majd — ahogy hitték — véglegesen bekebelezi a német diktatúra Magyarországot. Ez a munka és ez a hivatás vár azokra, akiket ezek a bitang árulók világgá üldöztek s akik a győzelem után visszatérnek a felszabaduló országba.” Először is lekivánjuk szegezni azt, hogy a cikkíró sem Hitlertől datálja a magyar bitang világot, hanem “keserves huszonöt esz!tendő”-től, tehát a Horthy bitangok uralomra jutásától. Biztos vagyok benne, hogy a cikkíró óhaja teljesítve lesz és megnyugtatom, hogy nem kell félnie attól, hogy nem lesz elég akasztófa —igaz, hogy rengetek azoknak a száma, akik “igény jogosultak” az akasztófára — mert a magyar nép még nem felejtette el Siófokot, Orgoványt és a többi működési területeit Horthy tisztleinek és nem fog ragaszkodni ahhoz, hogy az elnyomói feltétlen egy testhez álló akasztófán végezzék be az életüket. Nagyon meg fognak felelni a magyar akácSTEIDEL PISTA és nótás rádió zenekara fogja a zenét szolgáltatni a bedfordi KALO farmon AUGUSZTUS 9-én tartandó PIKNIKEN, amely találkozója lesz Akron és Cleveland Bérmunkás olvasóinak. A szabad tűzön készített gulyás, hamburger, kolbász és az elmaradhatatlan wieners föl- szolgálásával fogják asszonyaink az éheseket kielégíteni. A bárén is hütve lesz, amit csak kíván. Már három piknikünket majd nem eláztatta az eső, reméljük hogy ezúttal az idő is kedvezni fog és olvasóink, valamint lapunk barátjai ott lesznek augusztus 9-én a Kalo Farmon. ÚTIRÁNY: a rout 8, a bedfordi Forbes Roadig, ott balra hajtani. Táblák jelzik a Kalo Farmot. Akiknek nincs kocsijuk azok nevében felkértük olvasóinkat, hogy a Buckeye Road és 130- ik utcánál figyeljék az ott várakozókat és ha van helyük, egy Bérmunkás felmutatásával jelezzék, hogy felveszik őket. De a bizottság is intézkedett, hogy 11 és 12 órák között autók lesznek, amelyek felverik az ott váraitokat. ___________L_________________ fák és lámpa vasak is erre a célra. Hogy ez igy lesz, arra bizonyíték az, hogy most az első magyar forradalmi megmozdulás Dózsa György nevét vette fel. “Dózsa Légió”, ez megy ma mint egy reményt keltő jelszó a magyar falvak és gyárak népe közt. A magyar nép tanulmányozni fogja a; Dózsa-féle paraszt forradalom történetét, mint ahogy Horthyék meg tanulták a Zápolyák és Verbőczy- ek történetét, amely a kíméletlen, irgalmat nem ismerő elnyomatás. A közelgő magyar forradalom reménytkeltő Ígérete az, hogy Dózsa neyét vették fel a magyar lázadók. Dózsa szellemében való tisztitó munka Ígéret arra! “hogy most nem lesznek elnézőek”, mert Dózsáék azt meg kell hagyni értettek az alapos fosztogatáshoz. Valami azonban nem stimmel. Himler még nincs annyira kutyaszorítóban, hogy igy megváltozzon. Amint a lapból látom ő most szabadságon van és az “öreg mesemondó” szerkeszti a lapot', aki most 50 éves, saját bevallása szerint selejtes, értéktelen irodalmi munkássága után, most itt és-ott elírja magát. Mint egy vezeklésül, úgy ir. ahogy írnia kellene minden igaz iróembernek. De le telik Márton szabadsága és én attól félek, hogy Gondos Sándornak helyre fogja billenteni a megmozdult lelkiismeretét és ismét az 50 éves lélek mérgezést fogja folytatni, de ez nem fogja meggátolni a mi közös óhajunkat a magyar forradalmat, a magyar akácfákon bokkázó magyar elnyomókkal. MIÉRT NYELTÉK LE A BÉKÁT? Nagy elégtétel nekünk, kik egy pillanatig sem szünetelő harcot vívtunk az Eckhardt Tibor féle alakulatok ellen itt
