Bérmunkás, 1942. július-december (30. évfolyam, 1222-1247. szám)
1942-11-07 / 1240. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 november 7. Népszámlálási adatok az idegen- születésü lakosságról A Népszámlálási Statisztikai Hivatal adataiból kitűnik, hogy 1930 és 1940 között az Egyesült Államok idegenben született lakossága 18.3 százalékkal csökkent. 1930-ban az idegen- születésüek 13,983,405 lelket számoltak és igy a lakosság 12.7 százalékát alkották; az 1940-es adatok 11,419,138-ra csökkentették és eszerint az összlakosság 9.7 százalékát teszik ki. Az Egyesült Államokban lakó idegenszületésüek létszáma csökkenéséhez néhány ország kivételével, minden csoport hozzájárult. Kivételt képeznek Ausztria, Magyarország és Törökország — az európai országok közül, valamint az ázsiai Törökország. Hogy eme országokból származott amerikaiak száma látszólag gyarapodott, a Statisztikai Hivatal szerint főként annak tulajdonítható be, hogy sokan ezek között tévesen jelezték szülőhelyüket. Az olasz, német ,orosz és Canadá- ból származott lakosság csökkent ugyan az adatok szerint, mindamellett e négy országból elszármazott amerikaiak egyenként több mint egy millió lélekkel gyarapították az ország fehér lakosságát —- az 1940-es statisztika szerint. Olaszország áll közöttük a vezető helyen 1,629,580 lélekkel, ezt követi Németország 1,237,772 egyénnel, Canada 1,044,119 és Oroszország 1,040,884 személlyel szerepel. Az a tény, hogy 1930 és 1940 között az idegenszületésü lakosság 18.3 százalékkal apadt, főként annak tulajdonítható, hogy az utóbbi évtized folyamán a bevándorlást rendkívül megszigorították. Sőt a jelzett időben sokkal többen hagyták el az országot, mint amennyien bevándoroltak. A tiszta veszteség mintegy 47,000 egyénre tehető. Az idegenszületésü lakosság feltűnő csökkenéséhez még az is járul, hogy körükben a halálozási arányszám sokkal magasabb. Az átlagos idegenszületésü sokkal idősebb, mint az átlagos amerikai fehér lakos. 1930-ban ez a két átlag igy aránylott; 44.4 szemben a 23.8 százalék. Bizonyos, hogy az 1940-es adatok még feltűnőbb külömbséget fognak jelezni. A Statisztikai Hivatal rámutat egyébként, hogy ha a bevándorlási kvóta törvényt nem enyhítik (amire sok kilátás nincs) 20-30 év múlva az idegenben született fehér lakosság számbeli fontossága igen csekély lesz. Amint fentebb jeleztük az idegenszületésü lakosság együttesen 18.3 százalékos csökkenést mutat az 1940-es népszámlálási adatokban, de ez a csökkenés a nemzetiségi csoportok között váltakozik. így Európa északnyugati feléből való u. n. “ős bevándorlók” gyorsabban tűntek el, mint a többiek. 1930- ban ezek az idegenszületésü fehér lakosság 26.6 százalékát alkották, 1940-ben már csak 24.7-et. A Középeurópaiaknak az arányszáma körülbelül egyforma maradt: 30.2 1930-ban és 30.5 1940-ben. Dél- és Délkelet Európából való bevándorlók arányszáma viszont 26.9-ről 29.5-re szökött. A MAGYAROKRÓL 1930-ban 274,450 egyén jelentette, hogy Magyarországon született; 1940-ben ezek száma 290,228-ra duzzadt, ami 5.7 százalékos emelkedést jelez. A magyar csoport azon ritka idegenszületésü csoporthoz tartozik, amely az elmúlt évtized folyamán gyarapodást képes kimutatni, holott ugyanakkor az egész idegenszületésü fehér lakosság 18.3 veszteséget szenvedett. Az alábbi táblázatban kimutatjuk, hogy mely tiz államban lakott a legtöbb magyar az 1940-es évben. A sorrend hasonlít az 1930-as sorrendhez, kivételt California képezi, mely a kilencedik sorból a nyolcadikba került és helyet cserélt Indiánéval. 1940-ben 1930-ban New York — 75,254 — 70,621 Ohio — 49,185 — 47,026 Penna. > — 36,046 — 33,790 N. Jersey — 33,816 — 32,332 Illinois — 21,311 — 20,396 Michigan — 20,593 — 19,188 Conn. — 9,993 — 9,836 California — 8,401 — 7,674 Indiana — 7,733 — 7,674 Wisconsin — 6,444 — 6,490 Az anyanyelvi statisztikát is mos bocsátották ki a Census Hivatal adatai szerint. 1940- ben 241,220 idegenszületésü jelentette, hogy anyanyelve magyar és ugyanezt állította 198,600 második generációhoz tartozó egyén, tehát azok, kiknek apja, vagy anyja idegenben született. De még itt sem akad meg azok száma, akik a magyar nyelvet tartják anyanyelvűknek, ugyanis 13,180 oly egyént ölel fel a statisztika, akik Amerikában születtek, sőt szüleik is itt születtek és mégis a magyart jelölték meg, mint anyanyelvűket. Ez ugyancsak meglepő. Common Council A NÁCI KINCSEK GYARA« PITJÁK A NÁCI ARANYFEDEZETET WASHINGTON — Goebbels propaganda miniszter nem egyszer hangoztatta, mi a sorsa a vallásos hívőknek a náci uralomban. Legutóbb nyíltan megmondta a nácivilágba fojtott népeknek: “Választaniok kell Jézus Krisztus és a führer között”. Aki hü marad a Megváltó tanításához és nem hajt fejet bádog-isten Hitlernek, annak persze csak az a szerencséje marad, hogy választhat a kínzótábor és a kivégzés között. 900 lengyel papot végeztek ki vagy kínoztak halálra a hithüségük miatt eddig a ges- tapóék. 3000-nél több lengyel katolikus pap van koncentrációs táborban. Az egyház lengyelországi birtokait mindenfélekép szétszedték. Szent edéVédekezés a malária ellen Nagyon gyakran halljuk a mindennapi életben egyes betegektől, “nagyon maláriás vagyok” és az orvoshoz is sokszor úgy állítanak be akárhá- nyan, “kérek gyógyszert a malária ellen”. Amit az ily betegek malária kifejezéssel jelölnek, legtöbbször egy lázas állapot, mely gyomorbélzavarokból, hülésből, stb. keletkezhetett és melynek az igazi maláriához semmi köze nincs. Amit az orvosok malária elnevezés alatt értenek, az váltólázzal járó betegség, mely a vérben górcsövileg látható elváltozásokat okoz. Egyetlen keletkezési módja ennek a malária csirákat magukban hordó szúnyogok csípése. Évszázadokba tellett, mig ezt az igazságot az orvostudomány megállapította és vele a váltóláz teljes gyógyítását és elkerülését lehetővé tette. Azelőtt a mocsaras vidékek táján oly gyakori lázas állapotokat a talajgázok- nak vagy a mocsárviz ivás következményeinek tulajdonították. Francia és olasz tudósok, Laveran, Celli, Marchiafava mutatták ki 1880-ban, hogy mint sok ragályos betegségnek, a maláriának létrehozói is bizonyos végtelen apró állati élős- diek, az ugyneveztt malária-paraziták. Ezek maláriás egyének vérében élnek és szaporodnak. — Bizonyos szunyogfajták vagy moszkitók, az ily betegeket megszurva, magukba szívják a fertőző anyagot és mikor azután egy egészséges embert szúrnak meg, beleojtják ez a mérget és az illető maláriás lesz. A malária elterjedését egyszerűen meg lehet magyarázni a moszkitók élettulajdonságaiból. A moszkitóknak létezésükhöz szükségük van bizonyos melegségre és nedvességre, petéik csak vízben főleg állóvízben fejlődhetnek. Ezért a meleg éghajlatú országok sikjai csaknem mind malária-fertőzöttek, mig a magasabb hegységek malárimentesek; ezért uralkodik a malária Európában különösen Olaszországban, a Balkán félszigeten, Délfran- ciaországban és Spanyolországban, nálunk otthon a Duna és Tisza mentén, Amerikában Jersey mocsaras vidékén, Floridában, a Panama csatorna mentén. Oly helyeken, ahol a talaj kiszárítása és a folyók szabályozása lehetetlenné tette a moszkitók megélhetését, a malária rövidesen megszűnik. A moszkitóknak a meleg évszakban való fejlődésével függ ösz- sze, hogy a mérsékelt éghajlat alatt miért jelentkezik a malária tömegesen a nyáron és ősszel. A friss megbetegedésekhez a moszkitóknak a fertőző anyagot a már az előbbi nyáron megbetegedett, de elégület- lenül kezelt maláriás betegek szolgáltatják. A forró égöv alatt a malária főleg az esős nyékét és egyházi kincseket elcipeltek, hogy a nácik arany- fedezetét gyarapítsák. Sok nemes régi katolikus templomot garázsnak, raktárnak, istállónak használnak. időszak kezdetén, különösen azonban végén gyakori, mert ekkor van a legtöbb moszkitó. A szúnyogok élettulajdonságai magyaráznak meg más részleteket is. Csak éjjel szúrnak. Közismert dolog, hogy váltólázas vidékeken különösen veszedelmes a szabadban és nyitott ablakok mellett való alvás. A moszkitók nem repülnek magasan a talaj szine felett; ezért veszélytelenebb a magas helyeken, emeleteken való alvás. Tűzrakás elijeszti a szúnyogokat és csökkenti a fertőzés veszélyét. Természetes az, hogy a moszkitók maláriát előidézni csak ott tudnak, ahol maláriás betegek vannak, kik a fertőzés forrásául szolgálhatnak. — A moszkitó testén kívül a malária csirái elpusztulnak. Amint megfelelő gyógykezeléssel meggyógyítják a malária esetek nagy számát, megszűnik az alkalom a malári további fennállására. Valószínűleg evvel a körülménnyel függ össze a malária abbahagyása Európában és ez tette lehetővé a Panama csatorna gyilkos váltóláz éghajlatának megtisztítását. A természetbúvárra rendkívül érdekes tanulmány az a bonyolult folyamat mellyel az emberi vérbe hatolt malária csirák behatolnak a vörös vérsej- tekbe, ott felszaporodva kirajzanak és létrehozzák a maláriás rohamot. Emberi vérben a malária csirák nem hoznak létre újabb alakokat. Ellenben a maláriás emberből vért szívó szúnyog gyomrában a him és nő csirák egyesülnek és újabb malária egyének fejlődnek. A moszkitók testüregébe, innen a nyálkamirigyekbe jutnak i be és a szúráskor kifolyó nyállal ismét az ember vérébe, ahol újból kezdődik a nem nélkül való szaporodás. Mik a maláriás fertőzés tünetei az emberben? A moszki- tószurás után bizonyos 6 és 21 nap között ingadozó lappangá- si időszak következik, mig a maláriacsirák annyira felszaporodnak a vérben, hogy kóros tüneteket tudnak előidézni. Azután egyszerre könnyű rosszul- lét után, többnyire délelőtt vagy délben, erős rázóhideg fogja el a beteget, aki elhalványodik és rosszul érzi magát. A hőmérsék felszáll 104—106 Fahrenheit (40—41 Celsius) fokra, mialatt a bőr felszíne hűvös. A hideg a beteget any- nyira rázza, hogy még az ágy is vele rázkódik. Fél óra vagy egy óra múlva bőr kezd forróvá válni, a beteg arca kipirul, fájlalja fejét és néha hány. Ezután bő izzadás áll be, a hőmérséklet leszáll és 8—12 órával a roham után ismét rendes lesz, a beteg bágyadt, de általában jól érzi magát. Ha a maláriát gyógyszer nem befolyásolja, aszerint mint harmadnapos vagy negyednapos váltólázzal van dolgunk, mintegy 48 órával vagy 72 órával az első roham után egy második roham támad ugyanazon jelenségekkel: rázó hideg, forróság és izzadással. Előfordul, hogy a maláriát okozó élősdiek- nek egyszerre kétféle nemzedé-
