Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-02-14 / 1202. szám

8 oidai BÉRMUNKÁS 1942 február 14. LENINIZMUS Leninnek és híveinek (főként Bucharin, Trockij, Zinovjev és Rjasszanov) irodalmi munkás­sága a proletárdiktatúra elmé­leti igazolására és alátámasz­tására. (A leninizmus tehát a proletariátus diktatúrájának az elmélete.) Abból indul ki, hogy a proletariátus magához ragad­ja a hatalmat, forradalom révén és egy aktiv kjsebbség vezetése mellett megfosztja a burzsoá­ziát összes jogaitól. Fölfogása szerint, az aktiv kisebbség ,a nyers hatalomra támaszkodik, elveti a demokráciának minden eszközét, a jogok egyenlőségét és az alapvető szabadságjogok: az egyesülési jog, gyülekezési jog, sajtó szabadság csak az uralomra jutott munkásosztályt illeti meg, de csak olyan mér­tékben alkalmazhatja és csak úgy élhet vele, ahogy ezt az ak­tiv kisebbség a diktatúra fön- tartásának és biztosításának ér­dekében valónak látja. A leninizmus elmélete sze­rint az aktiv kisebbség megte­remti az ipari és mezőgazdasá­gi munkások szövetségét, igaz­gatási szervekül megalkotja a szovjeteket, amelyek egyesitik az alkotmányozó és végrehajtó hatalmat. A községi szovjetek fölött állanak a járási, kerületi szovjetek ,a kerületek fölött az egyes tartományok, országok s végül ezek fölött a tanácskon­gresszus s e fölött a központi végrehajtó bizottság, amely a népbiztosok kormányzótanácsát választja meg. Az igy kialakult végrehajtó- és alkotmányozó hatalom gyakorolja a proletár­diktatúrát. Ennek a biztosításá­ra állandó hadsereget tart fönn. A politikai rendőrséget és az állami igazgatás minden szer­vét a proletárdiktatúra szolgá­latába állítja. Köztulajdonná te­szi a földet, a bányákat és álta­lában a termelőeszközöket, de a köztulajdonnak voltaképpen államtulajdoni formáját való­sítja meg s annak gyakorlati alkalmazásában az adott kény­szerűségekhez szabja elméleti tételeit. A föld a parasztoké el- idegenithetetlenül, a gyárak ál­lami tulajdonban vannak és az ipar és kereskedelem is államo­megtagadja, akkor is kizárható. Sorra vehetném igy a javasla­tok minden pontjának tartha­tatlanságát. Ez ellen a javasla­tok ellen küzdeni kell és köve­telnünk, hogy az Intéző Bizott­ság adjon helyett az összetar­tásban az ellenvéleménynek is. Az Összetartásból arról érte­sülök, hogy ezeket az alapsza­bály módosító j a vasiatokat, ügyvéd készítette elő. Ez a fi­nom jóvasalt nadrágu ur nem a vaskohó vagy a bánya méhében szerzi meg a mindennapi ke­nyerét, hanem világos, szép elegáns irodában. Itten kapja rendeléseit az acélbáróktól és a Munkás Betegsegélyző Szövet­ségtől. Mi a különbség neki? Hol van az ipari demokrácia? erről szeretnék fuvalokat kapni. De a pénzéhes ördög van az In­téző Bizottság képmásán és a népjólét szent törekvése elvész. Soraim közlését kérve, va gyök munkástársi tisztelettel a 61. oszt. egy tagja Hollywood, Cal. sittatott. Utóbb gyakorlati kényszerűségek folytán a kis­kereskedelem szabaddá vált, de az állami kereskedelmet mono­póliumok és koncessziók kiadá­sával enyhítik. Az ipari terme­lés terén a teljes állami terme­lést ugyancsak koncessziók és monopóliumok adásával keveri. Fölfogása szerint a diktatúrá­nak a szellemi, gazdasági és po­litikai téren való alkalmazásá­val az aktiv kisebbség meg tud­ja szüntetni az osztályuralmat azzal, hogy az uralkodóosztályt megsemmisíti; megszünteti az osztályellentéteket és az osz^- tálynélküli társadalom útját nyitja meg. Az a fölfogás, hogy az aktiv kisebbség harcával, amely az államhatalom minden erejét és eszközét igénybe vehe­ti, sikerül megteremtenie az osztálynélküli társadalom elő­feltételeit és az eljövendő szo­cializmus megvalósítását lehe­tővé tenni, amikor is megszű­nik az aktiv kisebbség uralmá­nak létjogosultsága és a dikta­túra alkalmazása. A leninizmus azt vallja, hogy a kisebbség uralmát a nagy többség fölött a proletárdikta­túra alkalmazásával a társada­lom minden viszonylatában, te­kintet nélkül annak fejlettségi fokára alkalmazni lehet. A ta­nulságok azonban azt igazolják, hogy az iparilag fejlett, diferen- ciált és magas képzettségű álla­mokban és társadalmakban a leninizmus nem vihető keresz­tül. A leninizmus gyakorlati ke­resztülvitele eddig csak kelet­kezésének színhelyén, Oroszor­szágban vált lehetségessé, ahol a kedvező körülményeknek egy egész láncolata biztosítja a le­ninizmus gyakorlati megvalósí­tását. Ez a gyakorlat éppen Le­nin egyik tétele szerint “semmi elmélettel törődni nem szabad és csak a valóság nagy tényeit szabad figyelembe venni.” Ez alapon a diktatúra alkalmazá­sában, a politika, gazdasági és szellemi élet megnyilvánulásai­ban s az életnek a kialakulásá­ban olyan formákat ölt, amilye­neket az adott viszonyok meg­engednek és lehetővé tesznek, így a legprimitívebb társadal­mi, gazdasági és szellemi élet­formák megnyilvánulása a leg­magasabb életformák megnyil­vánulásával egyidejűleg válik lehetségessé. Igaz, hogy Orosz­ország óriási területe, 160 mil­liónyi népének különböző kultu­rális foka, irtózatos területi el­szigeteltsége, városai, síkságai és hómezői, a legfejlettebb ipari nagyüzemei és a legprimitívebb nomád életet élő népei kénysze­rítik rá, hogy egyidejűleg kü­lönböző ellentétes fokú életmeg­nyilvánulást egyazon diktatúra elméletével és gyakorlati alkal­mazásával tartós abroncsként összefogjon. A leninizmusnak külön ma­gyarázata van a fejlettebb ka­pitalizmussal biró országok szá­mára. Eszerint a kartellek, trösztök és monopóliumok for­májában kifejlődött imperializ­mus a civilizált világot a civi­lizálatlan népek kizsákmányoló- jává változtatja. A civilizált né­pek burzsoáziája a civilizálat­lan és kizsákmányolt népek ter­hére a saját proletariátusának aránylag magosabb jólétet nyújt. Ez a jólét addig biztosít­ható, amig az ellentétek nem éleződnek ki a tőke és a munka között. A civilizálatlan népek kizsákmányolása ellentétekbe ütközik, melyeket a kapitaliz­mus teremtett meg. Viszont a profitért való harc élesebb formákat ölt és miután a szabad • versenyt kartelek és trösztök a termelésből kikap­csolták, a magasabb profit csak a termelés fokozottabb tökéle­tesítésével érhető el. A leniniz­mus szerint a kapitalizmusból kisarjadzott imperializmus el­kerülhetetlenné teszi a munka nagyfokú t'á rsadalmositását, amely azonban — a leninizmus szerint — az aktív kisebbség diktatúrája nélkül .nem valósít­ható meg, mert szerinte a fi- nanckapitalizmus diktatúráját csak a proletariátus diktatúrá­ja tudja megtörni. A leninizmus az ilyen iparilag fejlett álla­mokban megint csak a gyakor­lati viszonyokhoz alkalmazko­dik és a kommunista pártok megalakulásával bevonul a köz­ségi, városi és állami igazgatás­ba, résztvesz a parlamentek te­vékenységében, vállalja a vá­lasztásokat és az adott parla­mentáris demokrácia igénybe­vételével hirdeti az aktiv ki­sebbség diktatúrájának a jogo­sultságát s az erőszakra tá­maszkodó uralom szükségét. A leninizmus tétele szerint csak két diktatúra van: a bur­zsoázia diktatúrája, vagy a pro­letariátus diktatúrája. Közbe­eső ut nincs. A leninizmus a fia­talkori és Marx—1875-iki a gót- hai program kritikájában Írott — levelének egyetlen passzusá­ra építi föl a diktatúra elméle­tét. Marx szerint a kapitalista és kommunista társadalom kö­zé az egyiknek a másikba való forradalmi átalakulás korszaka esik. Ennek felel meg a politi­kai átmentő idő, amikor az ál­lam nem lehet egyébb, mint a proletárság forradalmi diktatú­rája. Ezen az egyetlen monda­ton épült föl a leninizmus egész épülete. Noha éppen Marx fej­tette ki, hogy “társadalmi ala­kulat sohasem pusztul el, amig ki nem fejlődött minden benne megférő termelőerő és uj, ma- gasabbrendü termelési viszo­nyok sem lépnek helyébe, mie­lőtt a régi társadalomban ma­gában nem nőttek ki létezésük anyagi előfeltételei.” “A szocia­lizmus sem lehetséges tehát mi­előtt gazdasági, materiális lét­föltételei még a kapitalista tár­sadalomban magában ki nem fejlődtek.” És — fűzi tovább Szabó Ervin — ne higyjük te­hát, hogy bármiféle jogi, poli­tikai vagy intellektuális akció a jövő társadalom gazdasági föltételeinek kifejlődését he­lyettesíthetné! Még kevésbbé, hogy puszta politikai hatalom­mal uj társadalmat lehetne te­remteni. A szocializmust sem­miféle hatalom meg nem csi­nálja, az államszocializmus sem, amely csak annyiban különböz­ne a kapitalista társadalomtól, hogy az értéktöbbletet nem több osztály, hanem csak egy osz­tály: az uj bürokrácia foglalná le. S az államszocializmus — Szabó Ervin szerint — a mun­kásosztályok elnyomatását ta­lán enyhítené, de a termelőerők fejlődését bizonyára lassítaná. A társadalom fejlődéséről kia­A Z 0 K az olvasóink, akikhez lapke­zelők nem kerülnek 45 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és meg­küldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio lakúit ismereteink világában még mindig kevéssé méltányolt igazságnak tartjuk Marxnak azt a tételét, hogy az uj terme­lőviszonyok alapjainak minden­kor még a régi társadalom mé­hében kell kialakulniok. Ezeket az ellnevetéseket a le­ninizmus hazája egymásután igazolta, amikor a gyakorlati alkalmazásában kénytelen ön­magát korrigálni. A bolseviz- mus belső harcai, (Stalin-Troc- kij) a jobb és baloldali ellen­zékei mind azokból az ellenmon­dásokból támadnak, amelyeket az aktiv kisebbség által alkal­mazott erőszakos uralom hivott életre a termelés, a fogyasztás és az egész gazdaság területén. Minden probléma abból szárma­zik, hogy a diktatúra nem al­kalmas állandó kormányzási eszköznek és a problémákat nem oldja meg, hanem megsza- poritja, amit Stalin rettenetes vérengzése is bizonyít. Stalinnal nem foglalkozunk bővebben. A jövő történet írójának lesz fel­adata megírni ezt az időszakot és azt a csalódást, amit a világ proletáriátusának kellett elszen­vedni miatta. Egy nemzet a keresztfán. Ra­czynski lengyel külügyminisz­ter Londonban nyilatkozatokat tett, amelyben rámutat, hogy a Mártir-Európa népei közül a lengyelek szenvedtek legsúlyo­sabban. Az agyonlőttek számát 80,000-re becsüli, a koncentrá­ciós táborokban tízezrével hal­tak el lengyelek, százezrek pusz­tultak el éhségtől és lengyelek millióit űzték ki otthonaikból. El fog jönni az óra, — mondot­ta — amikor számot kell adni bűneikért azoknak, akik ezt el­követték. az építő gardaba BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield........ 6.00 J. Kollár, Cleveland.....!... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland..... 2.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago........ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn...... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom