Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-02-14 / 1202. szám
8 oidai BÉRMUNKÁS 1942 február 14. LENINIZMUS Leninnek és híveinek (főként Bucharin, Trockij, Zinovjev és Rjasszanov) irodalmi munkássága a proletárdiktatúra elméleti igazolására és alátámasztására. (A leninizmus tehát a proletariátus diktatúrájának az elmélete.) Abból indul ki, hogy a proletariátus magához ragadja a hatalmat, forradalom révén és egy aktiv kjsebbség vezetése mellett megfosztja a burzsoáziát összes jogaitól. Fölfogása szerint, az aktiv kisebbség ,a nyers hatalomra támaszkodik, elveti a demokráciának minden eszközét, a jogok egyenlőségét és az alapvető szabadságjogok: az egyesülési jog, gyülekezési jog, sajtó szabadság csak az uralomra jutott munkásosztályt illeti meg, de csak olyan mértékben alkalmazhatja és csak úgy élhet vele, ahogy ezt az aktiv kisebbség a diktatúra fön- tartásának és biztosításának érdekében valónak látja. A leninizmus elmélete szerint az aktiv kisebbség megteremti az ipari és mezőgazdasági munkások szövetségét, igazgatási szervekül megalkotja a szovjeteket, amelyek egyesitik az alkotmányozó és végrehajtó hatalmat. A községi szovjetek fölött állanak a járási, kerületi szovjetek ,a kerületek fölött az egyes tartományok, országok s végül ezek fölött a tanácskongresszus s e fölött a központi végrehajtó bizottság, amely a népbiztosok kormányzótanácsát választja meg. Az igy kialakult végrehajtó- és alkotmányozó hatalom gyakorolja a proletárdiktatúrát. Ennek a biztosítására állandó hadsereget tart fönn. A politikai rendőrséget és az állami igazgatás minden szervét a proletárdiktatúra szolgálatába állítja. Köztulajdonná teszi a földet, a bányákat és általában a termelőeszközöket, de a köztulajdonnak voltaképpen államtulajdoni formáját valósítja meg s annak gyakorlati alkalmazásában az adott kényszerűségekhez szabja elméleti tételeit. A föld a parasztoké el- idegenithetetlenül, a gyárak állami tulajdonban vannak és az ipar és kereskedelem is államomegtagadja, akkor is kizárható. Sorra vehetném igy a javaslatok minden pontjának tarthatatlanságát. Ez ellen a javaslatok ellen küzdeni kell és követelnünk, hogy az Intéző Bizottság adjon helyett az összetartásban az ellenvéleménynek is. Az Összetartásból arról értesülök, hogy ezeket az alapszabály módosító j a vasiatokat, ügyvéd készítette elő. Ez a finom jóvasalt nadrágu ur nem a vaskohó vagy a bánya méhében szerzi meg a mindennapi kenyerét, hanem világos, szép elegáns irodában. Itten kapja rendeléseit az acélbáróktól és a Munkás Betegsegélyző Szövetségtől. Mi a különbség neki? Hol van az ipari demokrácia? erről szeretnék fuvalokat kapni. De a pénzéhes ördög van az Intéző Bizottság képmásán és a népjólét szent törekvése elvész. Soraim közlését kérve, va gyök munkástársi tisztelettel a 61. oszt. egy tagja Hollywood, Cal. sittatott. Utóbb gyakorlati kényszerűségek folytán a kiskereskedelem szabaddá vált, de az állami kereskedelmet monopóliumok és koncessziók kiadásával enyhítik. Az ipari termelés terén a teljes állami termelést ugyancsak koncessziók és monopóliumok adásával keveri. Fölfogása szerint a diktatúrának a szellemi, gazdasági és politikai téren való alkalmazásával az aktiv kisebbség meg tudja szüntetni az osztályuralmat azzal, hogy az uralkodóosztályt megsemmisíti; megszünteti az osztályellentéteket és az osz^- tálynélküli társadalom útját nyitja meg. Az a fölfogás, hogy az aktiv kisebbség harcával, amely az államhatalom minden erejét és eszközét igénybe veheti, sikerül megteremtenie az osztálynélküli társadalom előfeltételeit és az eljövendő szocializmus megvalósítását lehetővé tenni, amikor is megszűnik az aktiv kisebbség uralmának létjogosultsága és a diktatúra alkalmazása. A leninizmus azt vallja, hogy a kisebbség uralmát a nagy többség fölött a proletárdiktatúra alkalmazásával a társadalom minden viszonylatában, tekintet nélkül annak fejlettségi fokára alkalmazni lehet. A tanulságok azonban azt igazolják, hogy az iparilag fejlett, diferen- ciált és magas képzettségű államokban és társadalmakban a leninizmus nem vihető keresztül. A leninizmus gyakorlati keresztülvitele eddig csak keletkezésének színhelyén, Oroszországban vált lehetségessé, ahol a kedvező körülményeknek egy egész láncolata biztosítja a leninizmus gyakorlati megvalósítását. Ez a gyakorlat éppen Lenin egyik tétele szerint “semmi elmélettel törődni nem szabad és csak a valóság nagy tényeit szabad figyelembe venni.” Ez alapon a diktatúra alkalmazásában, a politika, gazdasági és szellemi élet megnyilvánulásaiban s az életnek a kialakulásában olyan formákat ölt, amilyeneket az adott viszonyok megengednek és lehetővé tesznek, így a legprimitívebb társadalmi, gazdasági és szellemi életformák megnyilvánulása a legmagasabb életformák megnyilvánulásával egyidejűleg válik lehetségessé. Igaz, hogy Oroszország óriási területe, 160 milliónyi népének különböző kulturális foka, irtózatos területi elszigeteltsége, városai, síkságai és hómezői, a legfejlettebb ipari nagyüzemei és a legprimitívebb nomád életet élő népei kényszerítik rá, hogy egyidejűleg különböző ellentétes fokú életmegnyilvánulást egyazon diktatúra elméletével és gyakorlati alkalmazásával tartós abroncsként összefogjon. A leninizmusnak külön magyarázata van a fejlettebb kapitalizmussal biró országok számára. Eszerint a kartellek, trösztök és monopóliumok formájában kifejlődött imperializmus a civilizált világot a civilizálatlan népek kizsákmányoló- jává változtatja. A civilizált népek burzsoáziája a civilizálatlan és kizsákmányolt népek terhére a saját proletariátusának aránylag magosabb jólétet nyújt. Ez a jólét addig biztosítható, amig az ellentétek nem éleződnek ki a tőke és a munka között. A civilizálatlan népek kizsákmányolása ellentétekbe ütközik, melyeket a kapitalizmus teremtett meg. Viszont a profitért való harc élesebb formákat ölt és miután a szabad • versenyt kartelek és trösztök a termelésből kikapcsolták, a magasabb profit csak a termelés fokozottabb tökéletesítésével érhető el. A leninizmus szerint a kapitalizmusból kisarjadzott imperializmus elkerülhetetlenné teszi a munka nagyfokú t'á rsadalmositását, amely azonban — a leninizmus szerint — az aktív kisebbség diktatúrája nélkül .nem valósítható meg, mert szerinte a fi- nanckapitalizmus diktatúráját csak a proletariátus diktatúrája tudja megtörni. A leninizmus az ilyen iparilag fejlett államokban megint csak a gyakorlati viszonyokhoz alkalmazkodik és a kommunista pártok megalakulásával bevonul a községi, városi és állami igazgatásba, résztvesz a parlamentek tevékenységében, vállalja a választásokat és az adott parlamentáris demokrácia igénybevételével hirdeti az aktiv kisebbség diktatúrájának a jogosultságát s az erőszakra támaszkodó uralom szükségét. A leninizmus tétele szerint csak két diktatúra van: a burzsoázia diktatúrája, vagy a proletariátus diktatúrája. Közbeeső ut nincs. A leninizmus a fiatalkori és Marx—1875-iki a gót- hai program kritikájában Írott — levelének egyetlen passzusára építi föl a diktatúra elméletét. Marx szerint a kapitalista és kommunista társadalom közé az egyiknek a másikba való forradalmi átalakulás korszaka esik. Ennek felel meg a politikai átmentő idő, amikor az állam nem lehet egyébb, mint a proletárság forradalmi diktatúrája. Ezen az egyetlen mondaton épült föl a leninizmus egész épülete. Noha éppen Marx fejtette ki, hogy “társadalmi alakulat sohasem pusztul el, amig ki nem fejlődött minden benne megférő termelőerő és uj, ma- gasabbrendü termelési viszonyok sem lépnek helyébe, mielőtt a régi társadalomban magában nem nőttek ki létezésük anyagi előfeltételei.” “A szocializmus sem lehetséges tehát mielőtt gazdasági, materiális létföltételei még a kapitalista társadalomban magában ki nem fejlődtek.” És — fűzi tovább Szabó Ervin — ne higyjük tehát, hogy bármiféle jogi, politikai vagy intellektuális akció a jövő társadalom gazdasági föltételeinek kifejlődését helyettesíthetné! Még kevésbbé, hogy puszta politikai hatalommal uj társadalmat lehetne teremteni. A szocializmust semmiféle hatalom meg nem csinálja, az államszocializmus sem, amely csak annyiban különbözne a kapitalista társadalomtól, hogy az értéktöbbletet nem több osztály, hanem csak egy osztály: az uj bürokrácia foglalná le. S az államszocializmus — Szabó Ervin szerint — a munkásosztályok elnyomatását talán enyhítené, de a termelőerők fejlődését bizonyára lassítaná. A társadalom fejlődéséről kiaA Z 0 K az olvasóink, akikhez lapkezelők nem kerülnek 45 centet küldjenek, lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio lakúit ismereteink világában még mindig kevéssé méltányolt igazságnak tartjuk Marxnak azt a tételét, hogy az uj termelőviszonyok alapjainak mindenkor még a régi társadalom méhében kell kialakulniok. Ezeket az ellnevetéseket a leninizmus hazája egymásután igazolta, amikor a gyakorlati alkalmazásában kénytelen önmagát korrigálni. A bolseviz- mus belső harcai, (Stalin-Troc- kij) a jobb és baloldali ellenzékei mind azokból az ellenmondásokból támadnak, amelyeket az aktiv kisebbség által alkalmazott erőszakos uralom hivott életre a termelés, a fogyasztás és az egész gazdaság területén. Minden probléma abból származik, hogy a diktatúra nem alkalmas állandó kormányzási eszköznek és a problémákat nem oldja meg, hanem megsza- poritja, amit Stalin rettenetes vérengzése is bizonyít. Stalinnal nem foglalkozunk bővebben. A jövő történet írójának lesz feladata megírni ezt az időszakot és azt a csalódást, amit a világ proletáriátusának kellett elszenvedni miatta. Egy nemzet a keresztfán. Raczynski lengyel külügyminiszter Londonban nyilatkozatokat tett, amelyben rámutat, hogy a Mártir-Európa népei közül a lengyelek szenvedtek legsúlyosabban. Az agyonlőttek számát 80,000-re becsüli, a koncentrációs táborokban tízezrével haltak el lengyelek, százezrek pusztultak el éhségtől és lengyelek millióit űzték ki otthonaikból. El fog jönni az óra, — mondotta — amikor számot kell adni bűneikért azoknak, akik ezt elkövették. az építő gardaba BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield........ 6.00 J. Kollár, Cleveland.....!... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland..... 2.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago........ 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron......... 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn...... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00
