Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-01-03 / 1196. szám

1942 január 3. BÉRMUNKÁS 5 oldal Oroszország ismerete dióhéjban magán érdekek szolgálatában van felhalmozva, addig Isten óvja a szegény amerikai polgárokat.” r Vagyis itt is beismerik, hogy amig a magántulajdon rend­szere fenn áll, addig, a szegény amerikai polgárok éppen úgy kivannak zsákmányolva, mint a világ másrészében élők. Vagyis minden érték, a termelési eszközök, a termelt javak, a nyers anyagok, szóval mindennek a közjavára, a köztulajdonba való helyezése az amerikai polgárok és az egész nép érdekében történne és nem az “izgatok” javát szolgálná, amint azt Him- lerék szeretik kihangsúlyozni. A legfelső bíróság helyben­hagyta a munkanélküliek költözködési jogát Az Egyesült Államok Leg­főbb Bírósága egyöntetű hatá­rozattal megsemmisítette 28 ál­lam oly törvényeit, amelyek el­tiltották más állambeli munka- nélküliek letelepedését. A Leg­felső Bíróság utalt az Egyesült Államok alkotmányára, amely teljes polgári szabadságot biz­tosit a népnek és ugyanakkor szembehelyezte az amerikai életformát a diktatórikus euró­pai országok polgári rabszolga­ságával. Ez utóbbi országokban a polgárnak nincs szabad köl­tözködési joga és ha egyik hely­ről egy másikra akar költözni, rendőri, vagy katonai engedély­re szorul. Az Egyesült Államok­ban az egyén ott telepszik le, ahol kénye-kedve kívánja s eb­ben az állami határok nem kor­látozhatják. A Supreme Court határoza­tát egy bizonyos esettel kap­csolatban hozta. Egy californiai lakos Texasba utazott, hogy munkanélküli sógorát a Csen­des Óceán mentére hozzo, ahol alkalma lett volna állást keres­ni. A californiai állami törvé-, nyék szerint egy olyan személy, aki az állam területére hoz, vagy letelepedéshez segít oly egyént, aki teljesen elszegénye­dett, állástalan s aki az ál­lamnak nem lakója — elzárha­tó. így azután, el is zárták Fred F. Edwards, californiai lakost; eljárást indítottak elle­ne hat havi börtönre Ítélték (az ítéletet ugyan f elfüggesztet­ték) . Mindez azért, mivel Ed­wards munkanélküli sógorát Californiába vitte. Emlékezhe­tünk, hogy az u.n. “Okies”-ek távoltartására vezette be Cali­fornia ezt a törvényt. Az “oki- eseket” viszont 1930-as években a középnyugati farmvidékre te­lepedett porfelhők kergették ki otthonaikból és gazdaságaikból, és a közeli államokban kerestek menedéket és kenyeret. Justice James J. Byrnes ha­tározatában kiemlete, hogy a californiai törvény alkotmány- ellenes, mert “egy állam sem szigetelheti el magát a közös bajoktól, oly módon, hogy meg­tiltja személyek és személyi tu­lajdonok szállítását az állami határokon belül.” HELYREIGAZÍTÁS Lapunk december 20-iki szá­mában közölt “Mi történt Pitts- burghban” cikk utolsó előtti bekezdésében a helyes szövege­zés ez: Ma a nagy világnézeti tüntetések s nem a kompro- missziumok ideje .van. Kész­séggel igazítjuk helyre a sze­désnél történt elnézésünket. Justice William 0. Douglas véleménye még erőteljesebben húzta alá a törvény alkotmány­ellenességét és nem kis iróniá­val jegyezte meg, “hogy az al­kotmány sokkal nagyobb védel­met biztosit az egyén jogainak, hogy egyik államból egy másik­ba költözhessen,mint a teherfor galomnak, amely egyik állam­ból a másikba szállítja a mar­hát, a gyümölcsöt és az acélt. A californiai törvény megszegte az alkotmány Tizenegyedik Függelékét, amely megtiltja, hogy egy állam olyan törvényt hozzon, ami a polgárság előjo­gait és általános polgári sza­badságait megnyirbálhatná. Justice Douglas szerint a cali­forniai törvény “osztály” tör­vényhozás jellegét viselte, a szegénységgel szemben és ez veszélyes, amennyiben könnyen az amerikai nép kasztrendszer­be való sorozására vezethetne. Ily módon, — mondotta Doug­las — szegény és tökéletesen vagyontalan embereket, akiket az állam vándorokként kezel, egy alacsonyabb rendű polgár­ságra degradálnunk. Ha a tör­vényt a californiai mintára helybenhagynánk, beteges álla­potot létesítenénk, mert meg­tiltanék a szegény polgárnak, hogy boldogulást találjon más államokban. A nemzeti polgár­jogot ez megsemmisítené. Ugyancsak Douglas főbíró ir­ta határozatában, hogy nem­csak polgároknak, de idegenek­nek is meg van a joguk egyik államból egy másikba vándo­rolni, tekintet nélkül anyagi helyzetükre. “Ez a Bíróság”, — jelentette ki a biró, — “elismeri, hogy az Egyesült Államok’ polgárjoga) magával hozza, hogy egy egyén egyik államból egy másikba utazzon, akár ideiglenes célból, akár végső letelepedés céljából. És hogy egy egyén vagyoni helyzete nem indok arra, hogy egy bizonyos állam az illető ál­lampolgári jogait megnyirbálja. Az alkotmány szempontjából a vagyontalanság tökéi etesen tárgytalan és figyelemre ép úgy nem méltatható, mint az egyének faja, vallása, vagy szí­ne.” A californiai törvény eltörlé­sével, a Legfelsőbb Bíróság 28 más állam hasoncélu törvényét helyezte hatályon kivül. Ily törvényeket vezettek be annak idején : Alabama, Colorado, Connecticut, Florida, Georgia, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Kentucky, Maine, Minnesota, Massachusetts, Michigan, Mis­sissippi, Nebraska, Nevada, New Hampshire, New Jersey, New York, Rhode Island, South Oroszország szocialista szov­jetköztársaságok szövetsége Kelet-Európábán és Észak-Ázsi- ában. Politikailag a következő területekre tagozódik: 1. Orosz szocialista szövetsé­ges szovjetköztársaság. Egyes részei: a) Európai területek, b) Autonom Krim köztársaság, c) Észak-Kaukázus, d) Szibéria, e) Autonom Jakut köztársaság f) Autonom Kozák köztársaság g) Autonom Kirgiz terület, h) Távolkeleti köztársaság, g) Au­tonom Kirgiz terület, h) Tá­volkeleti köztársaság. 2. F ehéro rósz szocialista szovjetköztársaság. 3. Ukrán szocialista köztár­saság. 4. Transzkaukázusi szövetsé­ges szovjetköztársaság. 5. Turkomán szocialista szov­jetköztársaság. 6. üzbek szocialista szovjet­köztársaság. A Szovjet-Unio összes terü­lete 21,837,900 nkm. Összes lakossága kb. 160 millió lélek. Oroszországban egy nkm. te­rületire 6.5 lakos jut. Lakosai közzel 50 nemzetiséghez tartoz­nak, amelyek közül a legna­gyobb számot a 74 milliónyi nagyoroszok, valamint a 24 milliónyi ukránok teszik ki. Oroszország nemzetiségi politi­kája az egyes nemzetiségek csaknem teljes önállóságát biz­tosítja, beleértve az önálló ál- lamalakitás jogát is. Az önálló államok határmegállapitásánál természetesen a gazdaságföld­rajzi szempontokat is figyelem­be veszik. A nemzetiségek kép­viselete az úgynevezett Nemze­tiségek Tanácsa, amely a Szö­vetségi Tanáccsal együttesen a Szovjet-Unio Központi Végre­hajtó Bizottságot a Minden Oroszok Szovjetkongresszusa választja. A kongresszus a leg­felsőbb végrehajtó és törvény­hozó hatalom. A Központi Vég­rehajtó Bizottság a Szovjet­köztársaság “M u n k ásparla- ment”-je, amely évente lega­lább háromszor ülésezik, vá­lasztja meg a Végrehajtó Bi­zottság elnökségét, a Népbiz­tosok tanácsát és az egyes albi- zottságpkat. Az egyes kor­mányzóságoknak, kerületeknek, községeknek ugyancsak meg­van a maga Szovjetkongresz- szusa, valamint az ezáltal vá­lasztott Központi Végrehajtó Bizottsága. Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia hatalmas síkságait Dakota, Vermont, Washington, West Virginia, Wisconsin és Wyoming. Ä költözködési jogok korlá­tozását célzó törvényeket egyes államok évtizedekkel ezelőtt be­vezették; igy a californiai tör­vény ebben az évben volt negy­venegy éves; mégis a legtöbb állam a' fentebb fölsoroltak kö­zül csak a depresszió mély pont­jában vezetett be letelepedés el­len irányuló törvényeket, ami­dőn is munkanélküli családok és egyének ezrével vándoroltak egyik államból a másikba. A legnagyobb küzdelmet a sze­gény munkakeresőkkel szemben California, Colorado és Florida folytatta. Common Council foglalja el, melyeket az Ural hegység két részre, ázsiai és európai Oroszországra oszt. Európai Oroszország hatal­mas síkságát csak itt-ott szak- gatják dombok. E nagy kiter­jedésű területet az egyes részek különböző éghajlati és ennek megfelelően különböző tenyé­szeti viszonyok szerint csopor­tosíthatjuk. Legészakibb része tundrás vidék, ettől délre körül­belül Moszkva magasságáig er­dőségek, majd még délebre ga­bona és ipari növények terme­lésére alkalmas terület. Leg­délibb részén már déligyümölcs is megterem. ÁzsiaiOroszország legnagyobb része Szibéria és hozzátartozik még Turkesztán siksága is. Szibéria legészakibb része ugyancsak tundrás vidék, amelytől délfelé hatalmas erdő­öv húzódik, még délebbre szán­tókat és legelőket találunk. A Szovjet Unió a világhatal­mak között területre a második, a lakosság számát illetve a har­madik helyet foglalja el. Gaz­dasági lehetőségei kedvezőek, azonban tényleges termelése a hosszú háború, valamint az utá­na következő polgárháborúk következtében a lehetőségeknek alatta áll. A közelmúlt lényeges javulást mutatnak, a termelés nemcsak hogy elérte, de bizo­nyos ágakban túl is haladta a békebeli nívót. Gazdasági éle­tének főproblémája az induszt- rializálás, iparának kifejleszté­se. Lakosságának főfoglalkozá­sa a földmivelés. A vidéki al- kosság 84 százalékát teszi ki az összlakosságnak. Az orosz ipari termelés a bel­ső szükségletet csak nehezen tudja kielégíteni, mivel a terhek nagyrészétől megszabadult pa­rasztság igényei megnöveked­tek. Iparának kifejlesztése szol­gál alapjául gazdasági újjáépí­tésének. Ipari üzemeinek nagy­része állami vezetés alatt áll. A külföldi tőkéseknek nyújtott koncessziók elenyészően kis szerepet ájtszanak. Gazdasági újjáépítésének fontos program­pontja az üzemek elektrifiká- lása. Oroszország külkereskedelme állami monopólium. Kivitelének legjelentősebb cikkei petróleum, fa, bőrök, búza, árpa. len, olaj­pogácsa, stb. A közlekedés problémájának megoldása nagyon lényeges kér­dése az orosz-szovjet hatalom­nak. Vasútvonalainak, útháló­zatának teljes kiépítése fogja még szorosabb egységgé ková­csolni. Vasútvonalainak hossza 80,000 km. Oroszország gazdasági erő­forrásait tekintve, közvetlenül az amerikai világhatalmi cso­port után következik, ha ugyan meg nem előzi azt. Talajkincsei még jórészt ismeretlenek. Pet­róleumtermelését egyedül az Egy. Áll.-ok múlják felül. Fa­készletei az egész világon a leg­hatalmasabbak. Búzatermelés­ben ugyancsak vezetőhelyen áll, dacára annak, hogy termelésé­nek módszereit csak újabban tökéletesíti. Oroszország ipari fejlődésé­hez fontos érdekei fűződnek a béke főn tartásához, mert újjáé­pítésének programját csak igy tudná megvalósítani. Jövő számunkban “Oroszor­szág története” -t ismertetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom