Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-01-17 / 1198. szám
1942 január 17. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL . ,CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI EGYSÉGET! Amerikának a háborúba való belépése, amit a japán gang- szterek orvtámadása siettetett, egycsapásra elhallgatatta azokat a csoportokat, amelyek az ideig osztályérdekből, vagy kerge pacifizmusból a nácizmussal való megegyezést, vagy mint az utóbbiak a nácizmus elleni harcban való semlegességet prédikálták. Bármily indokolással is hirdették a pacifizmusukat, tudva, vagy tudatlanul a nácizmusnak tettek szolgálatot. Most az America First hangadói a Wheelerek, a Nye- ek a háború végsőkig való küzdelmét hirdetik, sőt a führer jelölt Lindbergh még katonai szolgálatra is jelentkezett, de miután a Hitlertől kapott érdemrendet (amit már jól megszolgált) még ma sem küldte vissza, maguk a katonák tiltakoznak az ellen, hogy Lindbergh ur közéjük kerüljön. Éppen ilyen viszakozást csináltak a proletár izolaciónisták is, akik ma csak halandzsáinak, össze-vissza beszélnek, hogy elfelejtessék az eddigi abszurd álláspontjukat. Ami nagy vonalban áll az amerikai sajtóra és szervezetekre, az áll az amerikai magyar szervezetekre is. A kimondottan náci lapok, most egységet kiabálnak, hogy feledtessék a gyalázatos náci múltat, ugyan csak egység után kiabálnak a Magyar Szövetség urai is, akik egész merészen azt hirdetik, hogy ők képviselik az amerikai magyarságot. Ennek a szervezetnek a tevékenysége abban merül ki, hogy jobb- ra-balra táviratokat küldenek, amelyekkel alibijüket akarják igazolni. Az ultra-hazafi kommunisták is egységet akarnak, még pedig minden áron a Magyar Szövetséggel való egységet, “hogy a magyarság egységesen álljon szemben a Hitler- izmussal” ez a jelszó mindegyik csoportnál, ezen a címen akar mindegyik csoport a magyarság zsebébe nyúlni. Nekünk nem kellett semmit vissza szívni, nem kellett köpenyeget változtatni. Mi évek óta hirdettük a nácizmus elleni harcot és miután a nácizmus fegyverrel igázta le a népeket, tisztában voltunk azzal, hogy a nácizmust nem határozati javaslatokkal és sürgönyökkel lehet megverni. Éppen ezért helyeseltük azt, hogy Amerika szerszámot adjon a nácizmus ellen harcolók kezeibe, de a logikus világnézetünkön vizsgálva a tényeket, tudatában voltunk annak is, hogy Amerika semmi körülmények között nem térhet ki a fegyveres beavatkozás alól. Mi Pearl Harbor után is azt irtuk, mint annak előtte: “harc minden eszközzel a nácizmus ellen” és főleg ez a harc folyjon a gyárakban, hogy a katonaság, amely a frontokon van kellő mennyiségű repülőgépet, tankot. muníciót kapjon, mert a mai háború a gyárakban dől el, mert minden a fronton levő katona mögött 15 embernek kell lennie a gyárakban. Hirdettük a nácizmus elleni harcosok egységét de nem együtt a nácikkal, a Himler-féle félfascistákkal, az Ha ezen összeget csupa tiz dolláros bankjegyekben adnák oda valakinek, hogy olvassa meg, akkor az illető, feltéve, hogy napi 10 órát számolná és a hét minden napján szüntelenül dolgozna, akkor 600 év alatt érne a végére. Vagy tegyük fel, hogy ezen halmaz tizdollárost Adolf Hitler, mint szakértő papirozó, egy tiz láb magas fal bevonására használná fel, akkor 5600 mile hosszú falat tudna bepapirozni vele. Ha pedig ezüst dollárosokból vernék ki és aztán egy nyolc láb széles utat köveznének (illetve ezüstöznének) ki vele, akkor az elég lenne 3746 milera, vagyis elérne innen Berlinbe. (Hogy mi tartaná a tengeren, azt nem árulják el.) Ez az összeg több mint kétszeresse annak, amit az Egyesült Államok az első világháborúra költött. Nem tesz ki ekkora összeget mindaz, amit az Egyesült Államok kormánya az első 140 évben, vagyis 1776-tól — 1916-ig költött. Ez az 59 billió rekordtörő egyévi költségvetés az egész világon. Az első világháború legnagyobb egyévi költségvetése $18,297,555,224 volt. Azt a háborút megelőzőleg az Egyesült Államok csak egyszer hozott billiós költségvetést, 1865-ben, a polgárháború befejezésére. Ha az Egyesült Államok évi teljes nemzeti jövedelmét 110 billióra becsülik, akkor ez a költségvetés annak mintegy felét teszi ki. Statisztikusok szerint az Egyesült Államok összes vagyona, — a föld, a gyárak, bányák, épületek, arany, stb. stb., vagyis minden ingó és ingatlan vagyon összessége, — 320 billió dollárt tesz ki. így ez a költségvetés mintegy egyhatoda a teljes nemzeti vagyonnak. Ebből az 59 billióból minden németnek, olasznak és japánnak (beleértve az asszonyokat és a gyermekeket is) fejenként 400 dollárt lehetne adni, hogy hagyják abba a háborút. De mert talán nem fogadnák el, igy a tengelyellenes hatalmak más formákban rakják le a tengelyekre, remélve, hogy a nagy súly alatt darabokra esnek. Ez az összeg körülbelül kétszeresse a német, — és mintegy kilencszeresse a japán teljes nemzeti jövedelemnek. Egyébként a költségvetés ilyenformán oszlik meg: , Teljes összeg: $59,027,992,300. Hadseregre: $18,618,615,000. Tengerészeti bizottság: $1,675,300,000. Lend-Lease Aid: $7,500,000,000. Más háborús célok: $18,142,912,000. Más, nem háborús kiadásokra: $6,141,806,300. Otto ért rajongó fascista papokkal, vagy a magyar gentry uralmat menteni akaró Eckhardtal. De semmi kedvünk nincs ahhoz sem, hogy az agyon kompromi- tált, mindenből üzletet csináló kommunistákkal e g y s égfron- . tozzunk. Az amerikai magyar- , ság túlnyomó többsége (nem a : vezérek) feltétlen náciellenes és . aki nem az, azt az államhata- , lom hallgattassa el. Tehát ame- . rikai vonatkozásban a magyar- . Ságnak, külön egységfrontra . szüksége nincs. De akcióra van szükség a magyar nép, a mi munkás és paraszt testvéreink szempontjából. Ez az, amiről Himlerék mélységesen hallgatnak. Még ma sem hajlandók arra, hogy nyíltan kijöjjenek Horthyék ellen, hogy megmondják azt, hogy nem csak a porosz junkerek, de a magyar gentry is halálos ellensége minden szabad megmozdulásnak és az emberiség jövője érdekében a nácizmussal együtt pusztulnia kell a magyar félfeudális uralomnak is, amelynek a tipikus képviselői nemcsak Horthyék, de Eck- hardték is. így nekünk, akiknek faji és nemzetközi szolidaritás alapján a szivünkhöz közel áll a magyar nép, a nácizmus elleni harccal együttesen a legkíméletlenebb harcot kell folytatnunk a Horthyizmus és annak Amerikai reprezentánsai ellen is. Miután rajtunk kívül a nácizmus elleni harcnak ezt a formáját, becsületesen, őszintén csak a Károlyi-Vámbéry-Jászi csoport végzi, igy a magyar nép jövője érdekében a legnagyobb szimpátiával nézzük az ő mozr í dulásaikat és csak sajnálatosnak tartjuk azt, hogy még a liberális elemek közt is vannak olyanok, akik nem áltatják magukat, hogy velük és velünk szemben Eckhardtékk;\l mennek együtt. Ezzel árulójává! válnak a magyar nép felszabadulási küzdelmének, amelyet semmiféle “j ó a k a r a t” nem menthet. MEGVADULTAK Csak az lehet a magyarázata annak, hogy az A Munkás tartalmának egy harmadába, teljes 8 hasábon keresztül ellenünk és az akroni volt SLP tagok ellen, mint a veszett kutyák marnak belénk. A hat kilépett‘SLP tag nyilatkozata és e rovat ostorhegyre vevése, amelyek tökéletes ■■képet adtak erről a lezüllött, hazug politikusokról. Nagyon érzékenyen érintete a leleplezés a főbürokrata Kudlikot, hogy segítségül hívta a szerencsétlen barátját, Vaszily-t és vele együtt' próbál felfalni bennünket. Természetesen a tudományuk csak a mocskolódásig terjed. A lapunk szorgalmas olvasása nekik arra jó, hogy plagizálják az értelmes szavainkat, de arra már képtelenek, hogy a lényeget is megértsék. Kudlik tagadni a sztrájktörést nem is próbálja ma már, csak dadog, amikor azt mondja, hogy az elvtársa, a ronda szkeb, addig a picket vonalon volt, amig “azt szükségesnek találta.” Persze azt nem írja meg, hogy akkor nem találta azt már szükségesnek, amikor j 1 a gyáros kihirdette, hogy ren- j dóri védelemmel megnyitja a gyárat a dolgozni akaróknak és Kudlik - Petersen protezsáltja “akart” vagy 30 másik ronda \ patkánnyal dolgozni. Ha ez nem j sztrájktörés, úgy Kudlik egy tisztességes forradalmár. Vaszily (akiről csak azért nincs az SLP tagoknak olyan véleményük, mint Danleyről, mert még nem került olyan helyzet elé) meg főleg nekem ront. A fő érve az, hogy én egy csúnya fiú vagyok, ki ha Wash- ongtonba menne elsötétítenék a várost. Hát én soha sem hittem azt, hogy én egy Clark Gable vagyok, de ezt legkevésb- bé Vaszily vetheti a szememre, mert az bizonyos, hogy öt nem egy iparművész tervezte, akire még a mamája sem mondhatta azt, hogy “csecse baba”, de ettől eltekintve még akkor értelmes ember lehetne, de nem az. Egészen kétségtelen, hogy ahol az értelmet osztogatták, ott ő nem volt jelen, amellett union szempőntból is jellemtelen. Tudom, hogy unalmas már ezeknek a szájhősöknek a lapunkban való szerepeltetése, de kénytelenek voltunk az adott esetben ezt a jellem sorozatot bemutatni róluk, hogy minden olvasó tisztában legyen azzal, hogy aki áruló, denunciáns a munkásmozgalomban, annak a szemében a sztrájktörés nem bűn, hanem kötelesség. OTTO A new yorki Szent István templomban a múlt héten egy féltucat legitimista kotholikus pap szent misét tartott Károly király megkoronázásának 25 éves évfordulója a 1 k a 1 mából, amely eseményről nagy cikkekben számoltak be az amerikai magyar lapok, köztük a Szabadság is. Két hasábon keresztül áradozik az öreg napilap is a szimpatikus Otto “a magyar korona jogos várományossa”- ról. A papok is, a Szabadság is a Magyar Szövetség szószólói, amelynek Eckhardtal együtt az a be nem vallott célja, hogy ezt a munkanélküli ifjút juttassák a magyar nép nyakára. Hát én nem hiszem, hogy a magyar nép, bármennyire is utálja Horthyékat, ha egyszer módjában lesz azoktól megszabadulni, hogy akkor újra Habsburgokat begyen a nyakába, mert ez a legnagyobb akadálya volna a szomszéd népekkel való megbékélésnek is, akik nem kérnek a Habsburg monarchia vissza állításából. De nagyon rosszul nézne ki az a demokrácia, amelyet ez az ifjú Mussolinitól és Francotól tanult. Még jól emlékszünk arra, hogy a spanyol polgárháború idején, amikor Mussolini segítségével remélt vissza kerülni a magyar trónra — tanulmány utón volt Franco főhadiszállásán és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a spanyol nép gyilkassá- ról és a rendszeréről. Meg vagyok győződve arról, hogy ez az ifjú egész életét az emigrációban tölti, mert a magyar nép Horthy után nem királyt fog választani. Nem fog eben gubát cserélni. HAGYJÁK MÁR ABBA A magyar lapok, amelyek Himler befolyása alatt állanak, most újra elővették a vörös he- ringet és rémitgetik a magyarokat, hogy milyen veszélynek
