Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-06-13 / 1219. szám
1942 junius 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------A NAGY SZABADSÁG Mai mondanivalómat egy kis történettel kezdem, aminek ugyan semmi köze sincs a mon- dókámhoz, de én már most, jó előre látom, hogy azzal csattanósan be lehet majd fejezni a mai rovatot. Nos, ime a kis mese. Móricka nagyon rendetlen gyerek volt. Amikor az iskolából hazajött elhányta a könyveit és egyéb dolgait, a lefek vésnél pedig a ruháit oly mó dón rakta el, illetve tüntette el, hogy minden reggel elkésett az iskolából, mert nem találta meg a ruháit és az iskola felszerelését idejére. Emiatt természetesen sokat kikapott. Végre is a papája ráparancsolt, hogy ezentúl írja fel egy cédulára, hová teszi cók-mókját, de különösen a ruháit, mikor az ágyba megy. Reggel aztán csak előveszi a listát és alulról kezdve fölfelé olvasva sorjába megtalál mindent, idejében felöl- tözködhetik és nem fog elkésni az iskolából. Móricka megfogadta a tanácsot. Sorjában felirta tehát a papírra, hogy az olvasókönyvet a konyhában hagyta, az irkát az előszobában, stb. Á levetkő- zésnél pedig sorra került a nadrág a széken, a harisnya az ágy alatt, a sapka az asztal alatt, az alsó ing a szék alatt. És végre, amikor már készen volt a lefekvésre, hát odaírta: Móricka az ágyban. Másnap reggel nagy bőgés verte fel- a házat. “Mi bajod, már megint nem találsz valamit?” — ripakodott rá az apja. “Mert nem jó a felírás”, — bő- i gött Móricka keservesen. “Már hogyne volna, hát mit nem találsz megint?” — kérdezte a papa. “Nem jó mindjárt az első sornál,” — bőgött Móricka, — “Itt van, hogy Móricka az ágyban, hát, nézd meg az ágy egészen üres, már tizszer is átvizsgáltam.” • A SOK IGAZOLVÁNY Mikor arról hallottunk, hogy Európában ha az ember csak az egyik városból a másikba ment, már mindenféle pakszussal kellett igazolni magát, meg hogy mi járatban van, stb., olyankor büszkén gondoltunk arra, hogy itt, Amerikában a szabadság hazájában, odamegyünk, ahová akarunk, senki nem törődik velünk. Mint a madár, olyan szabadok vagyunk; — nyomtalanul eltűnünk, ha nekünk úgy tetszik, vagy nagy reklámot csapunk, ha ahoz van gusztusunk. Igen ez igy volt, de a háborúval ez is alaposan megváltozott. Ma már mi is mindenféle igazolványokat hordunk magunkkal. De mi az, hogy hordunk? Hiszen egy egész csomó ilyen írást egyenesen a törvény kényszerít ránk, másokat meg az ész-szerüség javasol, hogy mindig a zsebünkben legyen. Nekem, már annyi ilyen irás van a zsebemben, hogy tegnap előtt mikor a villanyosra felszálltam, már nem találtam a heti jegyemet a sok kártya között és le kellett szúrnom egy dájmot, olyan formán adtam oda, mintha a fogamat húzták volna. Ekkor eszembe jutott Móricka. Igen, én is fel fogok jegyezni minden Írást, hogy melyik zsebembe teszem és amikor valamelyikre szükségem lesz, csak előrántom a lisztát_Nem fizetek többet duplán a villanyoson ! Tegnap az öltözködésnél magam elé tettem egy papirt és feljegyeztem: regisztráló kártya — bal mellényzseb. Ez iga zol ja, hogy jelentkeztem hadi- í szolgálatra a “nagypapák” hadosztályába. A törvény értelmében, mindenki köteles magánál hordani. Indentification card — jobb mellény zseb. Arcképes igazolvány a gyárból, amit kívánatra mindig elő kell mutatni. Ez a szabotörök elriasztására való. (Már mint a kártya és nem az én arcképem.) leg hallgatásra lesznek Ítélve, de szabadon folytathatják a munkájukat a magyarság mérgezésére azok, akik még tegnap is Horthyt mentették, vagy a nácizmust szolgálták. A kimondottan náci Csongrádi, Ladányi Szécskay, Szegedy, stb és a Horthy dicsőítő Himler, Darago, Borshy Kerekes, a külügyminisztériumban Horthy ügynökként regisztrált Deák, azok tovább írhatnak, azok megbízhatók, azok tovább szervezkedhetnek Horthyék megmentésére, mi meg esetleg a fentiek nagy örömére, talán hallgatásra leszünk Ítélve. Ha ez igy lenne, ha a nácizmus ellen hosszú évek óta harcoló külföldieket meggátolnák abban, hogy ezt a harcukat folytassák, akkor azzal csak meg- könnyitenék azoknak a munká- ’ját, akik alattomban most is Horthyékat védik és Amerika magyar származású polgárait arra akarják meg nyerni, hogy a háború után Europa leggyalázatosabb kormányrendszerének a horthyizmusnak védelmezője legyen. A Horthy banditái és ügynökei, a nácizmus hívei nem tudtak elhallgattatni, talán csak nem teszi meg nekik ezt a szi- vességet a nekik hadat izent kormányzat, hogy. az hallgattasson el bennünket, a nácizmusnak, a horthyizmusnak a halálos ellenségeit. K. E. Villamos jegy, (1 dollár és 25 cent egy hétre) — bal felső kabát zseb. Ezzel a jeggyel órákig lehet várakozni a legközelebbi villamosra. Miután nem tudjuk biztosan, hogy mikor jön, hát a jegyet minden eshetőségre számitva állandóan magunkkal hordjuk. A következő irás az általános “személyre vonatkozó adatok”, bal hátsó nadrágzsebbe kerül. Erre azért van szükség, hogy ha az én szabadságom egy automobil szabadságával összeütközik, akkor a helyszíni szemlét tartó rendőr ebből a kártyából tudja meg, hogy az összeütközésből származó nagy “sérelemről” kit kell értesíteni. Mindjárt mellé helyezem a kórházi kártyámat is, amiért havi 75 centet fognak le a fizetésemből. Erre azért van szükség, hogy az előbb említett nagy “sérelem” esetén a rendőr mindjárt azt is megtudja, hová szállítson a “sérelem” ki- reperálására. JUT MINDEN ZSEBBE VALAMI Azonkívül itt van az auto- hajtási engedélyem is. Mostanában ugyan nem hajtok, de aki évekig hajtott, hát rosszul érezrté magát, ha nem volna a zsebében ilyen hajtó engedély. (Sokkal régebbi a születési bizonyítvány és ha azt kéznél kell tartam, miért ne hordanám az autóhajtási engedélyt?) Nohát tegyük ezt a jobb hátsó nadrág zsebbe. A gyárba természetesen nem lehet bemenni a “badge” jelvény nélkül. Ezt feltüzöm a nadrágszijat tartó baloldali első zsinórra. Persze az union könyvet is magammal kell hordani, mert azt is kérik néha. És mert én most két unionba is tartozom, az egyikhöz muszájból, a másikhoz meg elvi hűségből, hát a zsebembe hordom mind a két union könyvet. Az egyiket beteszem a bal kabátzsebbe, a másikat meg a jobboldaliba, nehogy összeveszekedjenek. A gyárba persze ki kell tűzni az »union gombot is, azt a kabát hajtókára tesszük. A mai világban persze nagyon ajánlatos, ha az embernél van polgárpapir, vagy ha itt született, akkor születési bizonyítvány. So se tudtam eddig, hogy az embernek ilyen komolyan kell bizonyítani, hogy született. Ha igy haladunk, még majd a halotti bizonyítványt is magunkkal kell hordanunk. így la, most már fel vagyok szerelve. Csak még a cukor részesedő kártyámat teszem a kabátom belső zsebébe és készen állok A SZABADSÁGOMAT IGAZOLÓ teljes felszereléssel. Most már biztosan nem lesz semmi baj. Utóirat: Igen, én is úgy jártam, mint Móricka, mert a teremtésit neki, azt meg elfelejtettem, hogy melyik zsebembe : tettem a lisztát! (Sebaj, a nyájas olvasó ezt a jegyzéket a telefonja alatt fogja őrizni, készen a segítésre, — hogy megmentse a rovatvezető fogait.— Szedő.)’ Háborús üzenet Magyarországnak AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HÁBORÚT ÜZENT ROMÁNIÁNAK, BULGÁRIÁNAK ÉS MAGYARORSZÁGNAK. — SZÁZHARMINCEZER ELLENSÉGES MAGYAR. WASHINGTON, junius hó: — Az Egyesült Államok kongresszusa kimondotta, hogy az ország hadiállapotban áll Románia, Magyarország és Éul- gáriával. Ez a hadüzenet tulajdonképpen csak válasz az említett országok hadüzenetére, amelyet nem sokkal a német hadüzenet után tettek. A hadüzenet a hadműveletek terén nem sokat jelent, mert az Egyesült Államok már úgyis tényleges háborúban állt a három kis országgal, amelyek teljésen a Hitler uralma alá kerültek. Egyébiránt maga Roosevelt elnök is kihangsúlyozta a kongresszushoz küldött üzenetében, amelyben a hadiállapot kimondását kérte, hogy ezen országok kormányai csak Hitler bábjai, akik Hitler rendeletéit hajtják végre. Az • amerikai magyarságra nézve azonban mégis nagyjelentőségű ez a hadüzenet, mert a még mindig 130 ezren felüli nem polgárosodott magyar bevándorlót, most ellenséges idegenekké nyilvánítják, ami szá| mukra sok megszorítást jelent. Az amerikai nép között általános a vélemény, hogy ezen három kis ország népe nem osztja kormányaik Hitler melletti j politikáját és várják az alkalmat, hogy a német uralom alól felszabaduljanak. A Magyarországnak szóló hadüzenetet leginkább azon magyar bevándorlók fogják meg- sinyleni, akiket a mindenkori magyar kormányhoz hü amerikai magyar sajtó és magyar egyleti vezérek, a hazai hazug honszeretet ápolásával visszatartottak a polgárosodástól. Nekik köszönheti a magyarság, hogy az amerikai magyarok nem léphettek fel egyöntetűen a Horthy kormány elítélésére. Védték azt a kormányt, amely a nácik feltűnése után legelőször sietett Hitler támogatására. Ha akkor és attól kezdve az amerikai magyarok egyöntetűen elitélték volna a Horthy terror uralmat, ma más szemmel nézőiének a magyarokra, még a nempolgárokra is. (Folytatás a 4-ik oldalon) IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
