Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-05-09 / 1214. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1942 május 9. Még egy erkölcsi bizonyítvány A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG FŐTISZTVISELŐI RÉSZÉRE — A HIMLER FAMÍLIA CSALÁDI BETEGSÉGE — dő arra, hogy a szovjet meg kapja azt a segítséget, amelyet az óriási áldozatával meg érdemelt. Ma már mindenki elismeri azt, hogy a szövetségeseket a szovjetek hősies önfeláldozása mentette meg a katasztrófától és ma úgy itt, mint Angliában a közvélemény hathatósabb segítséget, a nyugati front megnyitását . követeli, hogy Hitler kénytelen legyen az erejét megosztani a két front között, amely esetben Hitler nagy hangon hirdetett tavaszi offenzivája nem csak elmaradna, hanem kétségtelen, hogy a meg gyengített keleti front nem volna képes ellent állni a hatalmas orosz nyomásnak. Kénytelen volna a keleti frontról a régi német határra vissza vonulni. Ha ehhez vesszük a szerb, norvég, görög partizánoknak a segítségét, a francia, belga lázadásokat, amelyet egy nyugati offenziva kirobbantana, valószínű az, hogy a náci fasiszta front még ebben az évben ösz- sze omlana. Az amerikai lapok, — kivéve a Hearst lapokat, a Chicago yTribune-t, és még egy pár szélsőségesen reakciós újságot, — mind a második front megnyitását követelik, hogy mentesítsék a szovjeteket és siettessék a háború befejezését. Amerika gyárai öntik a repülőgépeket, a tankokat, az ágyukat. Ma már elég erős a felszerelés és biztosítva van az utánpótlás. Addig kell a támadásnak meg kezdődnie, amig a kezdeményezés a vörös hadsereg kezében van. Itt kell megemlékezni arról, hogy már Himler is ezt sürgeti, természetesen olyan Himler módon. “Minden jel azt mutatja, hogy az oroszok legalább egy ideig képesek állni a küzdelmet, ésszerű volna, hogy Hitlert más oldalról addig támadják, mig az orosz front össze nem omlik.” Ma, amikor az orosz* hadsereg erősebb mint valaha, amikor hónapok óta támadásban van, úgy Írni róla, mint amely rövidesen összeomlik, a legalattomosabb náci propaganda. Ez nyilvánul meg, amikor a finn híradásra hivatkozva kijelenti, hogy az orosz győzelemről szóló jeléntés hazug, mert “orosz győzlemekről szó sincs.” Ez a fajta orosz “segítés” nem más, mint olyan színbe beállítani a szovjetet, mint amely mar összeomlás előtt áll, tehát rajta segíteni már nem is lehet. Himler csak következetes maradt önmagához, illetve a Goebels propaganda módhoz, mert a múlt évben számtalanszor megírta, hogy a vörös hadsereg, amelyet “ostoba mészáros legények” vezetnek, tönkre van verve, Hitlernek csak fel kell őket moppázni. Azóta özek a mészáros legények beigazolták, hogy külömb stratégák, mint a hires német hadvezérek és nem csak megállították, de meg is verték a náci hadsereget. De le még nem verték. A második fronti segítséggel azonban ki irtják a náci dögvészt, amellyel vele pusztulnak a Mussolini, Pétain, Overescu és a Horthy féle fasiszta rendszerek is és ez az amitől rettegnek az itteni Horthy cselédek, akik abba szívesen bele nyugodnának, hogy Hitler elpusztuljon, ele remegve félnek, hogy vele pusztul a mai gyalázatos I magyar rendszer is. 1 Csak nem rég adtunk hirt arról, hogy a Munkás Betegse- gélyző Szövetség közelgő konvenciója előtt lapjában megszólalt Himler Márton, valóságos erkölcsi bizonyítványt állítva ki a főtisztviselők “hozzáértő” munkájáról. Ugyanakkor mérlegre tettük a bizonyítvány kiállítóját és az eredmény, hogy: könnyűnek találtatott. Néhány nappal a konvenció előtt a “Szabadság” napilap hasábjain Fay Fisher Andor, a família egy másik tagja igyekszik újabb bizonyítványt kiállítani a Munkás Betegsegélyző Szövetség főtisztviselőinek. Fay Fisher ur nem ismeri sem a Munkás Betegsegélyző Szövetséget, sem a főtisztviselőket és ezért “tanulmánynak” készült írásához az adatokat a Statistics Fraternal Societies szakkönyvekből irta ki. Ha ezek a számok, amelyek a Szövetség négyesztendős működéséről adnak kimutatást csak olyan alapossággal bírnak, mint ahogyan a cikkíró a Munkás Betegsegélyző Szövetségben dúló belső harcokról teszen említést, úgy maga Fay Fishér ur rontotta le önmaga azt a jóakaratot, hogy számcsoportjainak alaposságát elismerjük, annak dacára, hogy a Bérmunkás hasábjain a főtitkárság jelentéseiből állapítottuk meg mi is, hogy az elmúlt négy esztendőben az ifjúsági taglétszám csökkent; a felnőttek taglétszámkimutatásában több százan olyanok szerepelnek, akik évek óta és soha többé nem fizetnek a pénztárba egy centet sem, ellenben, mint teher, követelésük van a Szövetség pénztárától és hogy a gazdálkodás az elmúlt négy esztendőben oda vezetett, hogy a körülbelül 6000 dolláros kon- venciós kiadásra nincs a pénztárban kettő száz dollár sem. A Munkás B e tegsegélyző Szövetségben dúló belső viszály ismeretét ugylátszik, hogy a Himler lapok nyújtották Fay Fisher urnák, mert azt Írja, hogy egy new yorki csoport, mert titkárj elöltj ük az 1938-as konvención kisebbségben maradt és az IWW lapja, jnert elesett az állandó anyagi támogatástól, indítottak harcot a főtisztviselők ellen. Bár nem tudjuk, hogy Fay Fisher ur mennyiben reagál az igazságra és hány százalékos demokrata a kisebbségek jogainak a megbecsülésében, ide írunk egy kis történetet, amelyből a Munkás- Betegsegélyző Szövetség főtisztviselőire ráfog ismerni, ha balszerencséje valamikor, esetleg a konvenció alkalmával, összehozza velük. Nem 1938-ban, de három esztendővel előbb, 1935-ben történt, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetségben levő öntudatos kisebbség meggyőzte a konvenciót arról, hogy a már 26 esztendeje állásában levő titkár a Szövetség vagyonával magán üzleteket bonyolít le és amikor ez már közszájon forgott — a kisebbség beszélt róla — olyan lépéseket tett, hogy a Szövetséget elszakítsa MUNKÁS jellegétől, amellyel és amiért annak idején alakítva lett. A? 1935-ös konvención a kisebbségnek sikerült az intézményt megszabadítani a 26 esztendeje az állásában levő titkártól és helyébe tenni a ma. tisztviselőket. Ugyanez a konvenció már védekezni is kívánt attól, hogy a jövőben a tisztviselők rája nőjenek, ezért az alapszabályba vette azt, hogy a titkárok, akik konvenciótól konvencióig vannak megvá lasztva csak KÉT TERMINUST lehetnek hivatalukban. Rövid del a konvenció után a kisebbség arról vett tudomást, hogy a két titkár szoi'galmasan dolgozik azon, hogy az alapszabályból töröltessék a fenti paragrafus, ami az 1938-as konvención a titkárságnak sikerült is. Ez indította el és ez tartja ma is a harcot a Munkás Betegsegélyző Szövetségben. Az IWW lapjától nem vonták meg a támogatást, — amint azt Fay Fisher ur tudja — de a konvenció munkásellenes határozatai nyomán a Bérmunkás részéről lemondtak a támogatás elfogadásáról. Ennek a konvenciónak a határozataiért a Bérmunkás a főtisztviselőket tette felelőssé és érdemük szerint támadta, mire azok kizárták a Szövetségből a Bérmunkás 1 a pbizottságának négy tagját. Ezeknek a védelmére állt a New Yorki osztály, amiért annak két tisztviselőjét is kizárta a főtitkárság. Amennyiben a Szövetség intéző bizottsága sem a Clevelan- dort, sem a New Yorkban kizárt tagoknak nem nyújtott módot tiltakozásuknak, mindkét helyen kénytelenek voltak az állami biztositó hivatalhoz fordulni. Ohio állam kötelezte az intéző bizottságot a kizárt tagok visszahelyezésére, New York állam biztositó hivatala azt találta, hogy ott a Munkás Betegsegélyző Szövetség nincs bejegyezve és igy a panaszosok érdekében nem tehetet semmit. De mérlegelve egy Fraternal intézmény tisztviselőinek ilyen arányú roszakaratu cselekedetét, betiltotta egész New York állam területén a Munkás Betegsegélyző Szövetség működését. Ez az igazság és ezt fontos tudni annak, aki “tanulmány” Írásához fog. MAGYAR FORUM MAGYAR FORUM címmel egy uj politikai, tudományos, irodalmi és művészeti folyóirat jelent meg. Kiadói a Vámbérv- Jászi köré csoportosult azon régebbi és újabb emingrás magyar irók, művészek, szociológusok, stb., akiket a magyar haza kiüldözött az otthoni kul- turvilágból, akik azonban nagy értékei, díszei voltak annak a világnak és igy természetesen értékes mondanivalójuk van itt is, bárha szerény keretek között teszik is azt. A Magyar Forum főszerkesztője Vámbéry Rusztem, akinek I úgy a Huszadik Század, mint i az azt követő Századunk cimü folyóiratait a Bérmunkás számos olvasója értékelte annak idején. Mellette, mint szerkesztő Dr. Terebessy János szerepel. A munkatársak névsora valóban impozáns. Ott látjuk Károlyi Mihály és Jászi Oszkáron kívül a következő ismert neveket: Barta Lajos (London), Faludy György, Fényes László, Halasi Béla, Halász Miklós, Hollós József, Ignotus, Kéri Pál, Lorsy Ernő, Schultz Ignátz, Szenes Piroska és Vince Sándor, valamint másokat angliából és a dél-amerikai államokból. A folyóirat szerkesztése és kiadása, a bejelentés szerint “munkaközösségi alapon” történik és a pártolóktól havi egy dollár, vagy évi 10 dolláros támogatást kérnek. A folyóirat első száma közli Károlyi Mihály nyilt levelét, amelyet lapunkban is leközlünk. A Magyar Forum cime: 325 E. 80th St.. New York, N. Y. Egyes szám ára 25c. (gb) IO MILLIÓ A REGISZTRÁLTAK SZÁMA U. S.-BEN WASHINGTON, május hó.— A most megejtett sorozásr regisztrálás alkalmával az egész országban 13 millió ember jelentkezett 45 és 64 év között. Ezzel körülbelül 40 millióra emelkedett a katonai szolgálatra eddig regisztrált összes férfiak száma 21 és 64 év között. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1942 május 3-ig: A. Severa, Berwyn............ 1 Eugene Biró, Des Planes.... 1 St. Varró, Chicago.............. 1 F. Szüch, So. Bend.............. 1 L. Földi, Chicago................... 1 B. Farkas, Cleveland........... 1 St. Nagy, Cleveland........... 1 E. Vince, New York.......... 1 A. Kucher, Pittsburgh___ 5 L. Lefkoyits, Cleveland....... 2 A. Molnár, Cleveland—........ 1 E. Kovách, Cleveland........... 1 J. Deák, Akron.................. 1 J. Vizi, Akron....................... 1 J. Feczkó, New York........... 2 L. Fishbein, New York....... 1 St. Sütő, Chicago................... 2 J. Zára, Chicago................... 1 St. Yeddy, So. Norwalk...... 1 S. Gafrick, Chicago......... 1 J. Szász, Detroit................... 1 A. Pelei Trenton................. 2 L. Rost, Philadelphia........... 1 F. Pusztay, Cleveland........... 1 Mrs. J. Bischoff, Akron....... 3 A. ökrös, Cleveland............ 1 G. Bakos, Los Angeles....... 2 OLVASÓINKHOZ! A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más kisebb plézekre. A nagyobb városokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉRMUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. címre. A Lapbizottság
