Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-05-09 / 1214. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 * ' '

VOL. XXX. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1942 MAY 9,

NUMBER 1214. SZÁM.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség konvenciójához

Május 9-én ülnek össze a Munkás Betegsegélyző Szövetség delegátusai konvencióra az east pittsburghi Magyar Házban. Ennek a régi munkás múlttal rendelkező,! egyesületnek nem kell szégyelnie a múltját, de annál inkább kell szégyelnie a jelenét, azt a helyzetet, melyet a jelenlegi vezetőségük idézett elő Somló Lipót főtitkárral az 'élén. Az utóbbi négy év történetéből néhány kérdéssel járulunk a konvenció elé és bár tudjuk azt, hogy ott nem lehet lesz tárgyalni mást, mint kizárólag a bürokratikus inté- zőség érdekeit szolgáló ajánlatokat, Viszont tudjuk azt is, hogy a munkás értelmiséggel biró kisebbség alkalmat fog találni arra, hogy az igazság riadója eljusson a nemtörődő delegátusok füleihez is.

Elsősorban szeretnénk tudni, hogy hol van az eredménye a “nemzetközi” szó kitörlésének az alapszabályokból. Most különösen jó volna tudni és látni az eredményt, vagy csak nem gondolják, hogy a hitleri árja nemzeti felfogás miatt volt olyan tolongás a tagfelvételnél az elmúlt négy évben? Ha igen, úgy szeretnénk látni mindazokat, akik a “nemzetközi” szó kitörlése okán bátorkodtak belépni “Munkás” egyesületükbe.

Az 1938-as konvención arról szónokoltak az intézőség nagyhangú szónokai, hogy az össz- tagság pénzének megtakaritása végett nem szabad tovább adni a Bérmunkásnak anyagi támogatást. Habár a Bérmunkás már előbb lemondott a munkás- gyűlölő vezetőség ellen való tiltakozásképp az előbbeni támogatásról, a főszónok, mégis arról prédikált, hogy ez négy év alatt háromezer dollár megtakarítást fog jelenteni az általános alapon levő pénztárba. Most aztán azt látjuk, hogy dacára a nagy takarékoskodásnak a pénztárban CSAK 170 DOLLÁR van. Szabadna nekünk is tudni, hogy hová csúszott el a Bérmunkástól elvont háromezer dollár? Ennél a kérdésnél nem lehet elvi vita! Itt csak a pénz beszél! Takarékoskodó vezetőségi urak! Hová takarták el a Bérmunkástól elvont HÁROMEZER DOLLÁRT?!

Ennek a kérdésnek a tárgyalásánál a fő ütőkártya a főtitkár ur részéről az a kijelentés volt, hogy a Bérmunkás a támogatás megvonása után 3—4 hónap alatt meg fog szűnni. Most, négy évvel később a Bérmunkás

itt van számos delegátus kezében, sokkal erősebben mint valaha, mint az igazságnak bátor szószólója. Tehát a főtitkár urat most itt a konvención fü- löncsipjük és hozzá hasonlóan igyekszünk költői nyelvezetet használni, amikor azt mondjuk, hogy HAZUDOTT! Csak nem ilyen tulajdonságot használt a főtitkár ur a pénztári jelentés “költői” elkészítésénél is?

Amikor megkezdték a kizárásokat, mint kizárási szakértőt vitték be az intézőségi gyűlésre Zeiger ügyvéd urat, aki Somló Lipót "unszolására tanácsolta, hogy mindenkit ki lehet zárni, akinek az arcképi berendezése az intézőségnek nem tetszik. A rossz tanács nehéz ezresekbe került az össztagságnak, hogy mennyibe, azt csak a benfentes elemek tudják, de azt mindenki tudja, hogy néhány száz tagveszteséget idézett elő. A rossz tanácsadót azonnal kivágták hivatalából, de Somló Lipót ott maradt. A magyarázat ennél a kérdésnél eddig az, hogy Somló Lipót volt a kivágó. Csak nem fogják megengedni a delegátusok, hogy a titkárválasztásnál is ő legyen a választó?

A New York állami szégyen- teljes kizárás óta, állandóan arról siránkoznak, hogy “feljelentették” a Szövetséget, azért bántak el velük olyan csúfosan. A valóság pedig az, hogy ők kizárták a new yorki tagokat, akik éppúgy, mint a clevelandi visszahelyezett tagok az Insurance Departmenthoz mentek orvoslásért. A Jkizárási betegségnek a főorvosa az Insurance Department, de a betegséget előidéző bacillusok a központi tisztviselők voltak. Most azután még fertőzöttebb kizárási folyamatot akarnak az uj alapszabállyal. Ha elfogadják, jönnek majd a többi ügyek az Insurance Deparmentok előtt.

A Szövetég régi tagjai jól tudják, hogy a legrosszabb időben is volt néhány ezer dollár a konvenciós alapon a pénztárban. Még soha nem fordult az elő, hogy egy országos egyesület 170 dolláros alappal kezdjen konvenciót. Perske az évi zárlatnál nem merték elvenni a szükséges pénz a haláleseti alapból, mert igy is egy év alatt 5 százalékkal csökkent a haláleseti erősségük. Ha most, vagy azóta elvették onnan a pénzt, úgy már alacsonyabb a százalékarány. De azért fizetés emelési javaslattal jönnek a konvenció elé. Jó lesz, ha a konvenMAC-LEISH ÁRULÓNAK BÉLYEGZETT KÉT NAGY UJSÁG- TULAJDONOST. — A MUNKÁS HÍREKET IS MEGHAMISÍTVA KÖZLIK — A RÁDIÓ IS KÖVETI A LAPOKAT \

WASHINGTON, május hó.— Az amerikai sajtó legnagyobb része elhallgatta Archibald MacLeish, az “Office of Facts and Figures” iroda igazgatójának azon nyilatkozatát, hogy azok között, akik a közvéle ményt irányítják és a közszellemet befolyásolják, árulók is vannak.

MacLeish akkor nem nevezte meg az árulókat. Most azonban már neveket is említett. Kijelentette, hogy az egyik újság tulajdonos, titkos katonai okmányokat hozott nyilvánosságra. Tetézte még az árulást az is, hogy ez az újság tulajdonos, aki ethika ellenes módon jutott a titkos írásokhoz, katonai ranggal dicsekszik. A neve: Colonel Robert R. McCormick, a Chicago Tribune tulajdonosa. A titkos dolgokat leközölte a Tribune társtulajdonosa, Captain Joseph Medil Patterson, a New York Daily News tulajdonosa is. Tehát mindkét “áruló” katonai ranggal dicsekszik.

Ez a két ujságtulajdonos nagyon jól tudta, hogy mii csinál,

ció delegátusai alapos pénzügyi vizsgálatot követelnek .más szakértők által. Mert az bizonyos, hogy a New York állami Insurance Departmentnek is vannak olyan szakértői, mint a pittsburghi szakértők. Már pedig New York államban a Szövetségnek rossz anyagi helyzete miatt nem adnak engedélyt a működésre.

A konvenció delegátusai ne engedjék, hogy továbbra is a nevetség tárgyát képezze egyesületük, csak azért, mert néhány rémségesen dzsáb-éhes alak, piócaként vetemedett rájuk, akik további garázdálkodásukra akarják ráüttetni a kosvenció pecsétjét.

Amilyen testvéri szolidaritást várhatnak az amerikai magyar munkásságtól mindazok, akik segítik a Munkás Betegsegélyző Szövetségben megmenteni az össztagságnak amit még menteni lehet, ugyanúgy csak megvetést érdemelnek ki mindazok, akik most, a 12-ik órában, ahelyett, hogy a valóságra ébrednének, továbbra is a jelenlegi romboló hiéna társaságnak maradnak a bábjai.

Igen, harcot, kíméletlen harcot a munkásbiztositás érdekében, a kizárási bandita uralmat űző, vagyont tékozló vezetőség ellen.

amikor a szóbanforgó dokumentumokat leközölték. Még ha nem lenne katonai rangjuk, akkor is túdniok kellene, hogy az ilyen Írások közzétételével az ellenségnek tesznek szolgálatot. És valóban tudták is ezt, Mac Leish azért nevezte őket árulóknak. Egyébiránt MacLeish állítása szerint McCormick ezt a kijelentést tette lapjának bel- munkatársai e'lőtt. “Szándékom az árulást (a publikálással) * a n n y ira megközelíteni, amennyire csak merem.”

MacLeishnek ezen nyilatkozatát csaknem „az összes nagy lapok elhallgatták és Stimson hadügyminiszter sem indított ellenük eljárást. A kormány még mindig csak a kis halakat fogdossa, de ugylátszik, hogy a McCormick meg Patterson félékhez nem mer hozzányúlni.

HAMIS HÍREK A MUNKÁSOKRÓL

A nagy lapok hétről-hórtre feltálalnak valami hamis hirt a munkás szervezetekről. A munkás sajtó hiába cáfolja az ily híreket, sőt még az érdekelt szervezetek cáfoló nyilatkozatainak sem adnak helyet. Tipikus példát nyújtott erre az a hamis hir, amit Harry F. Byrd szenátor hozott forgalomba. Ez a virginiai szenátor újabban intenzív munkásellenes tevékenységet fejt ki a szenátusban. Legutóbb azzal a váddal állt elő, hogy a Curtiss-Wright röpülő gyár munkásai munka meglassitásba (slowdown) mentek. Ezt a hirt az összes lapok nagyon prominensen, nagy címsorokkal hozták. Az Auto Workers Union 365-ös számú local- ja, amelynek tagjai dolgoznak az1 említett gyárban, azonnal megcáfolta a hirt.

De ugyanakkor kimutatták azt is, hogy Byrd a hirt Ralph Bard, tengerészetügyi miniszter asszistensétől kapta. Ez a Bard tagja a “Crusaders” nevű hírhedt fasiszta szervezetnek, amely szervezetet a DuPonts milliomos család pénzügyileg támogatott. Mindez nyilvánosságra került a Liberty League reakciós szervezet vizsgálatánál.

Az union táviratozott a lapoknak, hogy a Byrd-Bard hírből egy szó sem igaz és nem egyéb durva rágalomnál. A lapok, a New York Times-al 9z élükön, nem adtak helyet a cáWashingtoni Tükör