Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)

1942-04-11 / 1210. szám

8 oidai BÉRMUNKÁS 1942, április 11. KÉRDÉSEK - FELELETEK Tavaly azt mondották nekem, hogy csak akkor folyamodha­tok második papiromért, ami­kor 21. életévemet betöltöttem, ezzel szemben mostanában úgy értesültem, hogy azonnal folya­modhatok a második^ papírom­ért annak dacára, hogy csak 20 éves vagyok. Szeretném tudni most már, hogy melyik taná­csot kövessem ? Eddigelé a Honosítási Hi­vatal azt az álláspontot kö­vette, hogy egy idegenben . született egyén csak akkor folyamodhat második papír­ért, ha 21. évét betöltötte. Ma más a helyzet. Az idegenszü- letéjsü bevándorló, már 20 éves korában folyamodhat a polgárleveléért, feltéve, hogy már két éve birtokában van az első papírja. Ezzel szem­ben első papírért csak 18 éves kora betöltése után folya­modhat az ember; mint ed­digelé. Én idegenben születtem, de kisgyermek koromban hoztak át a szüleim és egész életemben az Egyesült Államokban éltem. Most 16 éves vagyok. Apám 1938-ban nyerte el polgárpapir- ját. Szeretném tudni, hogy pol­gára vagyok-e az Egyesült Ál­lamoknak, vagy sem. S ha igen, miként igazolhatnám ezt? ön az Egyesült Államok polgára. Amikor édesapja 1938-ban elnyerte állampol­gárságát ön is polgár lett — automatikusan. Ha állampol­gársága igazolására van szűk sége, szerezzen be egy úgy nevezett “certificate of deri­vative citizenship”-néven is­mert okmányt, ami tulajdon­képpen az ön “polgárlevele.” Azelőtt csak 21 éves korában folyamodhatott az ember az ilyen állampapírért; az 1940- ben bevezetett Nationalitiy Act óta ezt a fajta polgárle­velet korra való tekintett nélkül beszerezhetik. Mivel azonban ön még nem töltötte be a 18. évet, édesapjának kell ezt az ön számára besze­rezni és neki kell a kérvényt aláírni és felesküdni. Ez azért van, mert 18 éven aluliak hi­vatalos esküje nem bir ér­vénnyel a törvény előtt. Férjem itt született polgár; 1892-ben született és tudomá­som szerint én most mindjárt második papírért folyamodha­tok, tehát az első papirt nem kell kiváltanom, mert férjem állampolgár. Férjemnek nincs meg a születési bizonyítványa, sem más okmánya, mely igazol­ná, hogy az Egyesült Államok­ban született. Mi a teendő? A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek az 1942—43-ik évre: Mrs. A. Alakszay, Akron 1.00 Mrs. J. Bischoff, Akron 1.00 Mrs. J. Deák, Akron....... 1.00 Mrs. L. Decsi, Akron__ 1.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 1.00 Mrs. Wm. Fay, Akron.... 1.00 Mrs. P. Kern, Akron....... 1.00 Mrs. G. Rauch, Akron.... 1.00 Mrs. J. Vizi, Akron....... 1.00 Mrs. J. Fodor, C. Falls 1.00 Mrs. Mary Mayer, Phila 1.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 1.00 Ha férje ismer, illetve ösz- szeköttetésben áll régi bará­tokkal vagy rokonokkal, akik tudják, hogy hol és mikor született, úgy kérje meg az illetőket, hogy erre vonatko­zó affidavitot Írjanak alá. Vagy írjon az U. S. Census Bureau-hoz, Washington, D. C.-be. A Census Bureau bizo­nyos adatokat fog kérni fér­jétől és küldeni fog neki kér­dőívet kitöltés véget. Mivel a férje 1892-ben született, az 1900-as, vagy az 1910-es nép- számlálás jegyzékében bi­zonnyal benne foglaltatik és jelezni fogja, hogy hol szüle­tett. Be kellene szereznem születé­si bizonyítványomat, de azt most az Óhazából a háború mi­att képtelen vagyok megkapni. Tudomásom szerint a kormány- hivatalban van egy születési bizonyitvány-másolat, mert mi­kor 1931-ben bejöttem az Egye­sült Államokba az amerikai kon zulnak bekellett azt nyújtanom. Szeretnénk tudni, lehetséges lenne-e a kormánytól egy ilyen születési bizonyítvány másod­latot megkapni? Igen, lehetséges. Az Im­migration and Naturalization Service Certifications Branch hez kell folyamodnia és kérni kell őket, hogy készítsenek az őn részére egy “photosta- tic copy”-t a születési bizo­nyítványáról. Az emlitett hi­vatal cime;: Washington, D. C. A jelzett hivatalban őrzik minden 1924 julius elseje óta érkezett bevándorló okmá­nyait, erkölcsi bizonyítványt és más olyan papírokat, ame­lyekre a vizűm megszerzése­kor szükség volt s amelyeket annak idején a konzulnak be kellett nyújtani. Az eféle ok­mányok bármelyikéről lehet copiát Tíészittetni a hivatal utján. A másolat dija ötven cent, ez a minimális ár, de ezenkívül kell még egy dol­lárt fizetni az okmány hite­lesítése fejében. NEM CSAK LEWIS, DE A HADNAGYAI IS A BÁNYA­BÁRÓKAT SZOLGÁLJÁK Számtalanszor meg irtuk la­punkban, hogy a nagy bányász unió tisztviselői nem a munká­sokat, de a bányatársulatokat szolgálják. Ennek a szomorú igazságnak ,adták bizonyítékát akkor is, amikor a Bethlehem Steel Co. captive bányájában dolgozó munkások azzal a pa­nasszal járultak a kerületi tisztviselőkhöz, hogy amióta ezeket a telepeket is unionizál- ták, a bányabószok úgy érezte­tik velük bosszujokat, hogy le­engedik őket a bányába és ami­kor vagy másfél mérföldes gya­logolással elérik a munkahelyet akkor adják tudtukra, hogy ma nem dolgozhatnak. Az union tisztviselők ezt a súlyos panaszt figyelembe sem vették, mire közel ezer bányász a sztrájk fegyveréjhez nyúlt, amely öt nap alatt megtörte nem csak a tisztviselőket, de magát a bánya bársulatot is. ígéretük van a munkásoknak*, hogy ilyesmi a jövőben nem fog megtörténni. YA J J O N KÖNNYÍTHET-E LEWIS LELKIISMERETÉN, hogy a Progresszív harcosok utolsója is kikerült a börtönből? Az amerikai munkásmozga­lom egyik fekete lapját képezi az a vérbe fulladó erőszakos harc, amelyet félrevezetett bá­nyamunkások vívtak meg évti­zedekkel ezelőtt Illinois bánya- területeinek a birtoklásáért, il­letve a szervezkedés jogáért. A fiatal, radikális Progresz- sziv union maradt alul a harc­ban az United Mine Workers gazdag pénztárával szemben. Számos Progresszív munkás ke­rült e harcokból kifolyólag rö: videbb hosszabb időre a bör­tönbe. Az utolsó két bányász a napokban hagyta el a börtönt, ami általános örömet keltett mindazokban, akik tanúi és résztvevői voltak e bányász csoport igazságos megmojzdu- lásának. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK 1942 április 4-ig: Wm. Fay, Akron........... 3.00 Ch. Ruttkay, Phila-......... 3.00 IWW cs. New York....... 25.00 Anna Kovách, Detroit— 3.00 Clev. Kér. Értekezlet..... 24.06 E. May, Cleveland........ 1.00 M. Toldi, Detroit............. 5.00 AKRON, O. — A magyar nyel­vű IWW-isták a hónap el­ső vasárnapján, délelőtt tartják havigyülésüket a Thornton St.-en levő Ma­gyar Házban. Miként az Egyesült Államo­kat, a Latin Amerika-i orszá­gokat is az Európából egyre tömegesebben érkező bevándor­lók keze és szellemi munkája építették fel. Az indián lakos­ság, amely az összlakosság mint egy ötven százalékát képezi, még mindig nem asszimiláló­dott. Faji szempontból, öt ameri­kai állam népe — Mexico, Gut- temala, Ecuador, Peru és Bo­livia — túlsúlyban indián. Ezek az indiánok ősi szokásaikat és nyelvüket megőrizték és gya­korolják. Ennek dacára a Latin Amerika-i országokban — Bra­ziliát kivéve — spanyol a hiva­talos nyelv, ép úgy, mint ná­lunk az angol. Brazíliában por­tugálul beszélnek, mig Haitiban franciául. A bevándorlók legnagyobb tömegeit Argentinia és Brazí­lia szívták fel. Ez Dél-Amerika két legnagyobb és leggazda­gabb állama. 1857 és 1938 kö­zött 4 millió bevándorló telepe­dett le Argentiniaban, mig Bra­zíliában 1820 és 1937 között 4 millió 600 ezer ember talált ma­gának otthont. Különös dolog, hogy Brazília az anyaországból Portugáliából csak 1,200,000 bevándorlót nyert, mig Olasz­országból 1,400,000 ember ke­rült oda. Ugyanez történt Ar­gentiniában is, ahol a Spanyol- országból való bevándorlók szá­ma 2 millió s ezzel szemben az olasz bevándorlók száma két millió hatszázezer volt. A németek Dél Amerikában FIGYELEM CHICAGO! Az IWW minden barátját ezúttal is meghívjuk az ÁPRILIS 11-én, MOST szom­baton este 8 órai kezdettel tartandó . TAVASZI TÁNCMULATSÁGRA, amely 333 West North Ave­nue alatt lesz megtartva. Kitűnő ételek és hűsítők. Tisztelettel a Rendezőség. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—-42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield......, 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York...... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00 főként Brazíliában, Argentini­ában és Chilében telepedtek le. A német bevándorlók száma alig haladja meg a 400 ezret. Az utóbbi évszázad folyamán mint egy 230 ezer francia telepedett le Argentiniában. 1820 óta kö­rülbelül 215 ezer orosz, lengyel litván és jugoszláv telepedett le Argentiniában, mig az osztrá­kok és- magyarok száma alig 100 ezer. 1884 és 1933 között 150 ezer szláv eredetű beván­dorló szállt partra Brazíliában. Nem érdektelen más nemzeti­ségű bevándorlók statisztikai adatait áttekinteni. — így 180 ezer japán polgár él Brazíliában és Argentinia “ottomán” gyűj­tő név alá foglal 157 ezer törö­köt, sziriát és örményt. A fentiekből látjuk tehát, hogy a testvér-köztársaságok­ban, — ha kisebb mértékben is — ép úgy a bevándorlókon múlt az országok kifejlődése, mint az Egyesült Államokban. Mégis bizonyos külömbséget észlelhetünk. Az Egyesült Álla­mok hatalmas gazdasági lehe­tőségeket tárt fel, ezzel szem­ben Dél Amerika még ma is csak az Ígéret földje. Az indián munkások tömegei olcsó pénz­ért hajlandók dolgozni s ez sú­lyosan érinti a magasabb lét- nivóhoz szokott európai mun­kást, aki ily módon nehezebben tud gyökeret ereszteni. A Latin-Amerika-i országok aránylag kis mértékben fejlőd­tek iparilag. A legtöbb ország gazdaságában a földmivelés, -'ál­lattenyésztés és bányászat ját- szák a legfontosabb szerepet. Huszonnégy amerikai köztársaság (Folytatás) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom