Bérmunkás, 1942. január-június (30. évfolyam, 1196-1221. szám)
1942-03-28 / 1208. szám
6 oiGai BÉRMUNKÁS 1942 március 28. MUNKA KÖZBEN----------------------------(gb) ROVATA--------------------------PATKÁNYRA AKADTAM Talán fel is tűnt a nyájas olvasónak, hogy e rovatban már régen nem olvasott benső, hogy úgy mondjam intimebb dolgokat a “mi” műhelyünkről. így nem tudják, hogy mint vannak és mit csinálnak Joe, Jack, Ray, Eddy, meg a többiek akiket már bemutattam és számos Ízben Írtam is róluk. Nos, be kell vallanom, hogy most én sem tudom, mit csinálnak, mert.... De mielőtt elmondom, hogy mi történt, eszembe jutott egyik ismerősöm esete, aki nagy örömmel újságolta nekem: “Ott hagytam a munkámat.” Aztán mikor kérdeztem, hogy miért, hát kivágta: “Azért, mert elküldték!” Hát szó sincs róla, ez elég fontos ok a munka ottha- gyására. Nos, hát én is otthagytam a munkát, azért mert nem adtak munkát. De amig a barátom esetében ez csak tréfa volt, nálam egészen komoly, noha tréfában hangzik. Mint már többször Írtam a műhelyt meg akarták szervezni és természetesen én is segítséget nyújtottam. Próbáltam rábeszélni a munkásokat, hogy lépjenek be az unionba. Kiosztottam idevonatkozó irodalmat, — szóval agitáltam. Közben aztán PATKÁNYRA akadtam, aki besúgott a general foremannak és letettek a munkából. Nem küldtek el, mert az törvényellenes lenne, hanem csak letettek, azt állítva, hogy nincs elég mun- káj uk. Biztattak, hogy csak várjak, ha akarok, pár hónap múlva esetleg lesz egy kis munka, de helyesebben teszem, ha másutt nézek munkát. Szóval igy játszanak ki a törvénnyel. így történt, hogy otthagytam a munkát, mert nem adtak munkát. A dolog természetesen nem ment olyan simán, mint itt leírtam, mert a munkások keresik a patkányt. És ha megcsípik, nem igen szeretnék a bőri- ben lenni. De azt hiszem, hogy még a legszelídebb lelkű olvasó is megegyezik velem abban, hogy az ilyen patkányt el kell taposni, akármilyen undort is okoz a féreg irtás. A dolognak természetesen folytatása is lesz és a törvényeket kijátszó, mun- kásnyuzó bandáról megadtuk a felvilágositást a megfelelő «fórumoknak. A SZERVEZETT MŰHELY Maga a munkaelvesztés nekem egyénileg semmi kárt nem jelentett. Egy kis pihenés után, — amire igazán nagy szükségem volt, újból munkát vállaltam, ezúttal egy szervezett, vagyis union műhelyben. Innen tehát már nem igen fognak kidobni szervezkedési munkáért. Vagy talán jó lesz nyugtával dicsérni a napot?! Most, hogy el kezdtem dolgozni ebben a szervezett műhelyben, önkénytelenül összehasonlítom a másikkal, amit otthagytam, vagy amiből kidobtak, — már amint vesszük. Amikor ott kezdtem dolgozni, feltűnt a nyomott atmoszféra. Jó pár napig a foremanon kívül egyik munkás sem szólt hozzám, sőt úgy tetszett, hogy némelyik ellenségesen pillant felém, mintha féltené tőlem a dzsábját. Jó pár hétbe tartott, amig valamennyire megbarátkoztam velük. A szervezett műhelyben a hangulat egészen más, barátságos, megnyerő. Alig dolgoztam pár órát, már jöttek hozzám a szomszédok bemutatkozni és biztatni, hogy ha nem tudok valamit, csak szóljak, szívesen kisegítenek. A kezdő munkásnak az ilyesmi igazán jól esik. A szervezetlen műhelyben a munkások az egyik szemükkel mindig arra figyelnek, hogy a foreman vagy valamelyik bósz nem-e jön és akkor szétrebbennek, ha esetleg beszélgettek, vagy gyorsabb ütemben dolgoznak, mint előbb. Amerre a bósz elmegy, mindig halk pisszegés előzi meg, amivel a munkások egymást figyelmeztetik, hogy “jön a bósz”.Egészen úgy hangzik, mint amikor a kis gyermeknek mondjuk, hogy jön a mumus. És sok esetben az ilyen bósz rosszabb a képzeletbeli mumusnál is. Mind ennek semmi nyoma a szervezett műhelyben. De azért a munka folyik serényen. És habár a munka itt sem nyújt valami fölséges élvezetet, de azért a munkások vidámabb hangulatban dolgoznak. Amig a másik műhelyben aligv láttam mosolygó arcokat, itt a nevetés egyáltalán nem ritka dolog. Lehet ’ugyan ezt a jobb hangulatot más okkal is magyarázni. A napi 11 órai munka kiöli az emberből a mosolygásra való hajlamot. A szervezett műhelyekben rövidebb a munkaidő. Az uj munkahelyemen például három shifta dolgozik, igy mindegyikre csak 8 óra jut naponként. Én úgy látom, hogy a jó hangulat meg a mosoly abban a pihenő három órában születik és marad belőle valami az egész napra is. Természetesen végeredményében ez is a szervezet érdemének könyvelhető el. Az előző műhelyhez hasonlítva most igen nagy gyárban dolgozom, amely több ezer embert foglalkoztat. A munkások nem az IWW-ban vannak szervezve, de én azt tartom, hogy minden szervezet jobb, mint a semmi szervezet, noha mindegyik függ attól, hogy a tagság mennyire törődik az union ügyeivel. Természetesen osztálytudatos munkás az oly szervezet felépítését sürgeti, amely, mint az IWW nemcsak pillanatnyi előnyökért küzd, de végcéljául tűzte ki, hogy a munkások ve- gyéá át az iparok irányítását. Azonban ami a mühelyviszo- nyoket illeti, az union csak akkor hatásos, ha a tagság törődik a szervezet ügyeivel és serkenti, de egyben ellenőrzi is a tisztviselők működését. BRIDGEPORT, Conn.-ban a Horváth gyógyszertár -ujság- standjén a BÉRMUNKÁS is kapható. Nálunk a Bérmunkásban a Vince Sándor által irt nagyon érdekes arcképcsarnok vetette fel a kérdést, amelyről remélem érdekes és tanulságos vita fog lefolyni, ha az abban a mederben marad, amely a lapbizottság célja volt. Mert a kérdés nem az, hogy kell-e vezér, vagy nem, mert ez csak akadémikus vita volna, mert akár akarjuk, akár nem, nagy arányú események, mindig kitermelnek magasan k i váló egyéneket, mint azt a történelem folyamata igazolja. És az adott esetben, mindegy, hogy egy Kossuthot, Lincolnt, Lenint, vagy mást vezérnek hivunk-e, vagy más nevet adunk neki. A lényeg az, hogy a tömeg ne birkanyáj legyen, amely arra megy, amely irányból a kolompot rázzák. De én is elballagok jobbra— balra, pedig a sorok papírra vetésére az késztetett, hogy a “testvér” lapunkban az “A i Munkás”-ban, a jó képű -Va- szily barátunk felveti a vezérkérdést egy pittsburghi polgárilap nyomán és mélységesen elitéli az olyan elgondolást, amely Roosevelt elnököt vezérnek teszi meg, amelynek minden parancsát és akaratát abszolút követendőnek tart. Felhasználja az alkalmat arra is, hogy neki rugaszkodjon Göndörnek, aki szerinte minden kritika nélküli vezérének ismeri el Rooseveltet. Ezt bálván y imádásnak nevezi. Eszemágá- ban sincs, hogy vitatkozzak az SLP második számú tudósával, csak ráakarok mutatni arra, hogy mennyire meg állja a helyét az a közmondás, hogy “bagoly mondja a verébnek, hog. nagyfejü”, mert az “A Munkásak azok, akik legutoljára szólalhatnak meg ebben a kérdésben, mert ha van valahol vezér imádat, úgy az SLP-nél van, amely több mint á bálvány imádás, mert ők DeLeont csal- hatatlansággal ruházták fel. akinek az Írásaiban minden benne van, mint a bibliában és éppen annyira elévülhetetlen mint Mr. Mózes öt könyve. Miként a sadarogai qsoda- rabbi, minden kérdésre, politikára, üzletre, szerelemre, bűnre a talmudból adja meg a választ, éppen úgy a kisebb-na- gyobb Kudlikok is DeLeont veszik elő. őt idézik, 40—50 éves írásait húzzák rá a ma problémájára és azt mint abszolút igazságot fogadják el a ma megváltozott kérdéseire, amelynek ugyan meg van az az előnye, hogy felelősség nélkül lehet írni és a ma kérdéseit meg kerülni. Mert ez az SLP-éknél megy, — mert a jelszó náluk is az, mint a hívőknél, hogy a bibliát hinni kell és nem magyarázni. Szerintük is DeLeont minden időben, minden kérdésben, mint abszolút igazságot kell elfogadni, már pedig ez — bármilyen kiváló ember is voll DeLeon — már válvány imádás. amiért az SLP igazán nem szólhat meg másokat. A vezér kérdés ott válik a munkásosztályra veszedelmessé amikor DeLeon vagy Sztálin mintájára abszolút, megfelle- bezhetetlen és csalhatatlan prófétává válnak. Az ilyen vezérek természetszerűig személyes sér-' tésnek veszik azt, ha a tömegnek más véleménye mer lenni, mint neki és akkor bekövetkezik a szakítás, a tömegek cser- benhagyása, amely minden esetben demoralizálólag hat a harcban levő tömegekre. Ezért a vezér tüntető eltávozása harc esetén elárulása a tömegeknek, de a gyakorlatban mégis a harc sikere szempontjából ez a jobbik eset, mert meg szűnik a vezér fékező képessége és lehetetlenné válik a megalkuvás felé való törekvése. Kétségtelen, hogy Visi munkástárs megállapítása; ha a cseh, német, osztrák munkásság vezérei is elhagyták volna a tömegeket 1918—19-ben most más képe volna egész Európának, — helyes, mert a vezérek voltak azok, akik nem csak meggátolták azt, hogy az európai munkásság szolidaritást vállaljon a magyar munkássággal, hanem azt is jóvá hagyták, hogy a kormányaik hátba támadják azt, mint ezt megtette a cseh és román kormány, melyben bent ültek a szocialista vezérek. Hogy van-e joga a tömegnek a vezér akaratával szemben akcióba lépni, az nem is lehet kétséges. Vita tárgyát köztünk nem is képezheti, hisz a szervezet munkásság nem birkanyáj, amely köteles a vezérürü ko- lompja után menni Tehát feltétlen joga, sőt kötelessége, hogy ő és nem a vezér állapítsa meg az akció időszerűségét, Ez vonatkozik nem csak a forradalmakra, hanem a kissebb akciókra, mint sztrájkokra is. Ma a vezér szó nagyon komp- romitált. Ma, vezér, a népek akaratnélküli alávetését jelenti a vezér minden kívánalmának. Ezt jelenti nem csak Hitler, vagy Mussolini vezérsége, de Sztáliné is, sőt. a már régen meghalt DeLeoné is. Az öntudatos és az ő ténykedését megbíráló törnek által választott vezető is lehet erősen kimagasló egyén, de soha sem diktátor, mert annak akadálya az őtet megválasztó tömeg. E. Kovách az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. .Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland......... 6.00 Jos. Geréb, Cleveland 12.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2l50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 4.00 M. Stefánkó, New York,... 6.00 J. Vizi, Akron................. 12.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron........... 12.00 E. Szigeti, New York....... 1.00 J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Clevéland....... 12.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga..... 10.00 J. Horváth, Chicago....... 5.00
