Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-07-19 / 1172. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1941 julius 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 ^ne Year .......................$2.00 Félévre ..................1........ 100 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ..................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Kd., Cleveland, O. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD •*^*>42 írás a falon... Majdnem érthetetlen, hogy akadjanak emberek az “isko­lázottak” között is, akik a világégés megszüntetésére a Hitlerrel való kiegyezést proponálják a demokráciáknak. Nem állítjuk, hogy ezek valamennyije a véreskezü Führer kitüntetéseinek a viselésére óhajtozik állásfoglalásával, ellenben a napnál is vi­lágosabb, hogy ezek nem látják meg azt, hogy a nácizmust ter­jesztő Hitler, Csehszlovákiától Oroszországig, akikkel barátsági és megnemtámadási szerződései voltak MINDENKIT BECSA­POTT és alkalmas időben — félre dobva a saját keze Írását, az adott szavát — megtámadott és leigázott. Csak beteges agy nem látja meg, hogy az igy kijátszott és becsapott országok népei, csak a legrettentőbb terror alkal­mazásában tűrik maguk felett Hitler zsoldosait, akiket magukról lerázni, minden álmuk titkos gondolata. Hitler és náci organi­zációja lehet a társadalom söpredéke, de az emberiség egész egyeteme nem veszthette el minden megfontolási érzékét, hogy beleilleszkedni akarna egy olyan “rendbe”, melynek tulajdonkép­peni alapját a rendellenesség, a jogtiprás, a hazugság képezik. Csak a sötétlelküség ajánlhatja és kívánhatja, hogy egy fejlődésre képes emberiség megtűrje a korát megszégyenítő és lezüllesztő nácizmmust. A törvényes “rákét” Washingtonból eredő hírek szerint a múlt évben újból igen nagy összegeket kaptak a nagy biztositó társulatok és az agrár kölcsönökkel foglalkozó, úgynevezett Land Bank pénzintézetek azon sok száz millió dollárból, amelyet a kongresszus minden évben megszavaz a SZEGÉNY FARMEROK TÁMOGATÁSÁRA. A most kiadott ilyen “szegény farmerok” a következő se­gélyezésben részesültek: Prudential Insurance Company 131,191 dollár; Metropolitan Life Insurance Company 96,332 dollár; Federal Land Bank, Omaha 92,963 dollár; Federal Land Bank, St. Paul 78,532 dollár; Union Central Life Insurance Company, Cincinnati 77,577-dol- lár; North Western Mutual Life, Milwaukee 76,007 dollár; Mutual Benefit Insurance Company, Newark 75,836 dollár; John Hancock Life Insurance Company, Boston 88,512 dollár; Equitable Life Insurance Company, New York 65,784 dollárt. És igy tovább egy olyan hosszú liszta, amelynek lehozá- sárra ez az egész oldal kevés volna. A földmivelésügyi miniszté­rium hivatalos jelentése szerint 5,756,240 kérelmező között ki­osztottak 500 millió dollárt a termés kontrol cim alatt, mig a talaj megóvására 212 millió dollárt adtak. Ezen óriási összeg­ből 4,073,931 farmer HÚSZ DOLLÁRON ALULI ÖSSZEGET KAPOTT. Meg tudjuk még a jelentésből azt is, hogy a kérelmezők­nek kevesebb mint egy százaléka kapott 1000 dolláron felüli segélyt. Vagyis, több mint 500 millió DOLLÁRT NEM A SZE­GÉNY FARMEROK, HANEM A GAZDAG BANKÁROK ZSE­BELTEK BE. Maga az a tény, hogy a szegény farmerok segélyezésére kiutalt összegeket a gazdag bankárok zsebelik be, hihetetlenül hangzik. Azonban ha meggondoljuk, hogy az ilyen összegeket a kongresszus szavazza meg s a legtöbb kongressman, szenátor és az őket iránjyitő politikai bószok személyesen érdekelve vannak a biztositó társulatokban és a nagy agrár bankokban, akkor megértjük a dolgot. De nemcsk megértjük, hanem láthatjuk, hogy ez Ame­rikának a legnagyobb szabású “raketje.” De mert “törvényes formák” között folyik, a résztvevői még dicséretet követelnek maguknak. (g—b) Jól megy az üzlet A new yorki tőzsde jelentése szerint az amerikai ipari részvények Igen nagy osztalékot fizetnek. A 357 nagyobb részvénytársaság, amelynek jelentéseit számon tartják, a folyó év első negyedére 19 százalékkal nagyobb osztalékot fizetett, mint az előző évben. A jelentés nem mondja, hogy mennyit fizettek az előző évben, csupán azt jegyzi meg, hogy már az is jobb volt, mint ugyanezen időszak 1939-ben. Más szóval, a há­ború megindulása óta a nagy részvénytársaságok egyre nagyobb osztalékokat adnak, noha ugyanakkor a gyárak nagyobbitására óriási összegeket fektetnek be. Az amerikai tőkésekre tehát elérkezett az aratás ideje. És miután azt tartják, hogy addig üsd a vasat, mig meleg, kap­zsiságukban elzárkóznak a munkabérek emelésétől és terrorral igyekszenek munkába kényszeríteni a sztrájkhoz folyamodó munkásokat. (g—b) A nagy hivatal ára A CIO szervezethez tartozó National Maritime Union (hajósok országos szervezete) Cleveland városban tartott kon­venciója egyhangúlag elfogadott határozatban tiltakozott az ellen, hogy a szervezett munkások által kivivőit előnyöket Sidney Hillman és a többi munkásvezér, akik most kormány hivatalt kaptak, feladják. A konvenció kimondotta, hogy Hillman és a többi állami hivatalt viselő munkásvezér rendeltetése a munkásjogok fel­adása. Azért kapták a tisztségüket és erre a célra választották ki őket. Ezek olyan megállapítások, amiket mi már régen hirde­tünk. Az IWW negyed százada hirdeti, hogy a miniszteri szé­kekbe, vagy egyéb magas állami hivatalokba ültetett munkás­vezérek a munkásság harci kedvének lelohasztását szolgálják. A clevelafndi határozattal kapcsolatban azonban érdekes megjegyezni, hogy Sidney Hillman, aki ellen a határozat szólt, nemcsak tagja ugyanannak a CIO szervezetnek, de egyik meg­alapítója és igen negybefolyásu vezére. (g—b) MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI A Bérmunkás lapom lejárt, de a sztrájk miatt csak most küldhetem az évi előfizetést, ugyancsak küldök 50 centet a kis füzetért, amelyből 25 cent a bátyámnak Joffre, tessék el­könyvelni, mig a másik 25 cent a nekem küldött füzetért. St. Kóta, Triadelphia A kis füzetért itt küldök 25 centet. Éppen időben lett elta­lálva annak kiadása. Nagyon helyesen van ebben a kis könyvben megállapítva, hogy sem Hitler, sem Sztálin, ugyan­csak György királysága sem változtat a dolgozók helyzetén. Ez a feladat a munkásságra há­rul. Ha a vérengzésektől és a folytonos bizonytalanságtól sza­badulni akar, szervezkednie kell az IWW tanítása szerint. M. Kalapos, San Fernando Mellékelve küldök a lapra 2.00 dollárt, öt naptárért 1.75 és a kis füzetért 25 centet. Ch. Udvarnoky, Flint A clevelandi kerületi piknik­re utólagosan a jegyeiket meg­váltották: F. Pekárovits 75, M. Pilcsuk 1.00, L. Fosztó 25, K. Pintér 75, M. Bakos 75, E. Kovách 1.00 összegben. ELVÍNYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kel) folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. \ Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetőve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik. hogy bérharc eseten egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom r*arir"it’ip f éioitiűlf a réíri társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom