Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-12-13 / 1193. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 december 13. A "Bérmunkás" elődje — Irta: PAÁL MÁTÉ — Most amikor az amerikai magyar telepeken össze jönnek az öntudatos magyar munkások, hogy megemlékezzenek a harmincadik évébe lépő lapjukról, a Bérmunkásról, mint a tiszta osztályharcnak az egyetlen magyar nyelvű orgánumáról, két kézzel kínálkozik az alkalom, hogy valamit mondjak egy másik magyar újságról, amely egy pár évvel meg előzte a Bérmunkást. Ez Magyarországon történt és ha még nem is látta a proletariátus felszabadulásának a tiszta útját úgy mint azt az IWW megalakitói látták ezelőtt 35 évvel, de az akkori Magyar- ország fejletlen ipari viszonyoknak megfelelően. Mégis az abban az időben Budapesten megjelenő “Társadalmi Forradalom” joggal elődjének nevezhető a később megjelenő amerikai “Bérmunkásnak”. Az 1905-Ös orosz forradalmi mozgalmakkal egyidőben nagy feltűnést keltett Magyarország egyik leggazdagabb mágnásának, gróf Batthyány Ervinnek a munkásmozgalomban való aktiv szereplése. Birtokainak tekintélyes része Vas megyében volt, ő maga a Vas megyei Bogotán lakott és ott adta ki a “Testvériség” cimü lapot, mely a Vas megyei szociáldemokrata pái’t hivatalos lapja ként jelent meg. Nagyszerű harcot vívott a sötét vasmegyei reakcióval, különösen a ■ papok és a földbirtokosok gyűlöletét hívta ki maga ellen. Az előbbiek az általa alakított modern "iskola miatt dühöngtek, mig az utóbbiak az általa fizetett magas munkabérekért és főleg pedig azért, mert a birtokainak a megmunkálását kollektiv alapon tervezte. A nagymüveltségü fiatal mágnásra, aki több nyelvet beszélt, nagy hatással kezdtek lenni a francia és spanyol szin- dikalisták, nem különben az akkor Londonban élő Kropatkin herceg anarchista eszméi. Ez a hatás rövidesen jelentkezett a lapjában is. Magyarországon még teljesen uj hangként jelentkezett az antiparlamentáris meggyőződés, amely erős ellentétben volt a Szociál Demokrata Párt nagy harcával a választói jogért. Nem különben uj volt a lap hadserek ellenes propagandája és a szakszervezetek politikájának a kritikája. Ezek az akciók két irányú reakciót váltottak ki. Egyrészt az ügyészség egész csomó sajtó port akasztott Batthyány nyakába, másrészt a szociáldemokrata párt is élesen kezdte támadni, ugyannyira, hogy a névleg a párt tulajdonát képező lapot kivette a kezéből és egy jó nevelésű szociál demokrata lappá alakította át. Ugyan abban az időben a család is — az anyja kivételével, aki teljesen egyetértett Ervinnel — akcióba lépett, gondnokság alá akarták őt és anyját helyezni, félve, hogy a földbirtokait a terve szerint valamilyen formában a jogos tulajdonosainak, a parasztok és az uradalmi cselédek kezébe juttatja. Ez a három irányú akció, arra kénysze- ritette Batthyány Ervint, hogy Londonba költözködjön, de ezt megelőzőleg megalakította Budapesten a ‘Társadalmi Forradalom” cimü lapot. A lap, mint a forradalmi szocialisták lapja volt jegyezve, amely köré azonban nagyon vegyes gondolko- zásu munkások sorakoztak fel. így szindikalisták, anti militaristák, anarcho szindikalisták, anarchisták, ellenzéki szociáldemokraták. 99 százalékban munkások. A lap irányvonala főleg a szindikalizmus eszméjét hirdette. Támadta a parla- mentárizmust és erős harcot vívott az akkor virágjában levő militarizmus ellen. Rövidesen Pesten a nyomdászoknál, könyvkötőknél, a szabóknál alakultak aktiv csoportok, de ugyan igy jelentkeztek a vidék ipari városaiban is aktiv csoportok, mig Halason és Békéscsabán és más alföldi városokban földműves csoportok is alakultak. A Szociál Demokrata Párt erős harcra kényszerült a rendkívül aktiv szindikalisták ellen, akik mindenütt ott voltak. Weltnert, Pfeifert, Bokányit és Csizmadiát vonultatták fel ellenük, de a képzett fiszakaszában érkezett jelentős mennyiségű hadianyag, aminek fejében Csang-Káj-Sek bizonyos engedményeket tett Szov- jet-Oroszországnak. Az utóbbi időkben azonban ennek az útnak csökkent a forgalma, mig az újabb események itt bizonytalanná, ha nem lehetetlenné teá^ik a kínai utánpótlást. A második útvonal, Honkong irányából, bár még mindig járható, a japán szárazföldi és tengerzárlat következtében egyre bizonytalanabbá válik. Anglia ugyan célzott rá, hogy a hon- kongi utat is megnyitja a kínai utánpótlás biztosítására, azonban Kina maga sem bízik eléggé a honkongi ut használhatóságában. Ilyen körülmények között aztán rendkívüli fontosságúvá vált a harmadik, az úgynevezett burmai ut, amelyen keresztül az utánpótlás lebonyolítható. Az anyagok Burma (angol gyarmat) legnagyobb kikötőjébe, Rangoonba érkeznek. Innen vasúton szállítják Lasion keresztül Museba, a Burma-Kina határra. Musetol évezredes ka- ravánut vezet Csungking főváros felé. Ez a karaván ut, természetesen csatlakozik az India felé vezető karavánutakhoz is, úgyhogy nemcsak Rangoon, de India belső részei felől a Himalája lába mentén is szállítható itt az anyag. A burmai ut ilyen körülmények között a legbiztosabb zálog, igen fontos abban a tekintetben, hogy a kínai ellenállás Japán irányában tovább fenntartható legyen. Japán akciója Francia-Indokinán keresztül éppen ezért a burmai ut kettésze- lésére irányul. Ez a japán terv azonban USA érdekeket érint és igy a burmai ut kérdése nagy jelentőségű világpolitikai kérdéssé alakulhat, amelynek kirobbanása Washington szerint is minden pillanatban várható. atal szindikalisták eredményesen vették fel a harcot a szpc. dem. nagy ágyúival , szemben. A lapot Batthyanyn kívül az öreg Krausz bácsi, Migray József, Weisz Jenő és e sorok Írója írták, de voltak más munkatársai is, kiknek a neveire már nem emlékszem és nagyon gyak ran jelentek meg cikkei Szabó Ervinnek, később Bolgár Eleknek is, amellett, hogy a nemzetközi szindikalista és anarchista lapokból is jelentek meg fordítások. A hatósági üldözések sem maradtak el. Átlag minden második lapszámot elkoboztatott az ügyészség — de ezek a lapok akkor már az olvasók előtt voltak —- és egyik sajtó port a másik követte, amelyeken a hírhedt Zsitvay Leo biró elnökölt aki egymás után osztotta ki a 6 hónaptól két évig terjedő büntetéseket, ugyannyira, hogy pár év alatt már fülünk se látszott ki a sajtó pörökből és a már meghozott ítéletekből, ugyany- nyira, hogy a lapiróinak jó része vagy államfogházban, vagy külföldön volt. Egy időben egyszerre négyen is ültünk Vácon. Kronfeld nevű könyvkötő 8 hónapos, Hausz nevű asztalos 6, Cserey 14, mig e sorok Írója 24 hónapos büntetését ülte, mely hez még 500—2000 koronáig terjedő pénzbüntetés is járult, amit 10 koronánként, egy-egy napi fogházzal lehetett megváltani . Az üldözés és a háború okozta a “Társadalmi Forradalom” korai megszűnését, de amely, mély nyompkat hagyott a magyar munkásmozgalomban. A régi harcosokból kerültek ki a későbbi Budapesten megjelenő Bérmunkás olvasói és aktiv harcosai. Amerikába, tudomásom szerint hárman vagyunk, kik ma is az IWW aktiv harcosai vagyunk. Az akroni Bischoff és az akkor katonai szolgálatot teljesítő ....g ....1 buffaloi munkástársam. Még vissza emlékszem arra is, hogy a clevelandi és a los angelesi Bakos munkástársak és Uhrin és Farkas női szabók Californiából voltak a “Társadalmi Forradalom” olvasói. Rajtuk kívül még számtalan olvasónk volt itt ameriká- ban, de a nevükre már nem emlékszem vissza. Meg kell még jegyeznem, hogy a “Társadalmi Forradalmat” jóval megelőzőleg, egy másik magyar lap is jelent meg. Ez a Dr. Smidth Jenő szerkesztésében megjelenő “ÁJlamnél- kül” cimü lap volt, amelynek az iránya a Tolsztoj féle ideális anarchizmus volt. Ez a magas nívójú lap is sok jó harcost nevelt a magyar munkásmozgalomnak. Az amerikai magyarkák (U.S.) Most, hogy látom lapunkban a Bérmunkásban az amerikai magyarkák uj utakra való tévelygéseit, nevezetesen a történelem és vele Kossuth nevének a meghurcolását, beszennyezését: hujjá, táncra, dá- ridóra való készülődéseit — ma. ebben az átkozott, vérzivataros veszett időben; meg nem állhatom, hogy mint magyar, hozzá ne szóljak, idétlen terveikhez. Nagy arcátlanság és rosszakarat kell ilyesminek a kitervezéséhez, de a papok, mit nem tudnak ezek kitervezni ?! Kerekes, neked testvér nemcsak egy, de igen sok kerék hiányzik. Nem papnak, de cipőtisztítónak való vagy — a te képességeddel és ott sokkal hasznosabb tagja lennél társadalmunknak mint a papitalárt még jobban beszennyezni, meghurcolni a sárban. Eördögh, aki az ördögökkel cimborái, s igy tettei is ördögiek, sőt annál hatványozottab- bul roszabbak. Főpap, tehát nem csoda, ha millió ördög lakik benne. Jézust is a főpapok ítélték kereszthalálra, pedig ő az isten fia volt. Akkor hát hogyne bánnának 'bolygónk népeivel arcátlanul, kegyetlenül, mindig a falnak állitván bennünket és baleknak nézve minket. Szegény, szerencsétlen magyar nép, kedves véreim. Most téged készülnek keresztre feszíteni, eme csuhások, az arisztokratákkal . karöltve, Horthy vezérlete alatt. Először leöletik a magyar nép színe-javát, a fiatalságot, ott az orosz hómezőkön, Oroszország csataterein. Azután a megmaradtakat oda rúgja Horthy Hitler cesari lábai alá: hogy had tapossa szét a maradványt. Mikor Budapesten a lánchidat megépítették Széchenyi azt mondotta: Magyarország nem volt, hanem lesz! Most Horthy nem beszél sokat, de annál többet tesz. Az ő mottója: Magyarország volt, de nem lesz!! A fő, hogy ő a budai fényes palotában maradhasson és bősz legyen akármilyen kisszámú rabszolgán. . A sokszögű, kereketlen Kerekes tiszteletlen ur tervei és cécói nem újak. Ijesféléket csináltak már ő előtte negyven évvel ezelőtt is. 1901-ben Bridgeport, Conn., laktam, ott láthattam hasonló szörnyűségeket: Az év nyarán hozták ide át a Magyarországon létező “Magyarszövetség” által adományozott magyar zászlót az amerikai magyaroknak, azzal a céllal, hogy hü maradlanak édes hazájukhoz és a keservesen keresett dollárjaikat szorgalmasan küldjék haza a telhetetlen papzsákba, s a here arisztokratáknak ; had mulassanak rajta egyet. Ott hallottam, amikor a zászlót átvették és megköszönték s hűséget esküdtek az “édeshazának”, aszongya oszt a végén a szónok: hogy mondják meg otthon, hogy mindenünk van, itt, de nincs hazánk! x Hát ennek a szerencsétlen népnek, nagyon hiányzott a zsandár, rendőr, kisbiró, szol- gabiró és más mihaszna and- rás, akik bele-bele rúgtak és vitték a kóterbe (börtön) Itt azt nem kapta meg olyan egykettőre, hat ez fájt az ilyen magyar káknak. Ugyanazon év őszén az aradi vértanuk kivégzésének napját úgy harangozták be, hogy nagy bál és tánc lesz a Cigiár Hallban, ahol minden szórakozásról gondoskodva van. Hát miféle kommentárt fűzzünk az ilyesmikhez ? Szegény
