Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-11-15 / 1189. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS A francia Az európai nemzeti művésze­tek között a francia művészet kezdettől fogva döntő jelentő­ségű volt. Minden korban egy­aránt magas virágzási színvo­nalat mutat. Súly és hatás te­kintetében csak az olasz művé­szet fogható hozzá. Az olasz művészet azonban csak a kö­zépkorban és a reneszánsz szá­zadban vitt vezető szerepet az európai művészetben és az uj kor századaiban fejlődésében rohamos gyorsasággal vissza­esett. A francia művészet el­lenben az utóbbi évekig meg­tartotta vezető szerepét, befo­lyása pedig a többi nemzet mű­vészetére nemcsak, hogy min­dig nagyon erős volt, de egyben nagyon termékeny, is. Különö­sen három olyan korszaka volt Franciaország művészetének, amelyek döntően nyomták rá bélyegüket az egész európai művészetre: a középkori góti­kus építészet kora, a 18. szá­zadbeli klasszikus francia mű­vészet és a modern impresszio­nista-naturalista festészet. Ter­mészetesen a hatásfölvétel for­dítottan is tapasztalható. A középkorban főként a flandri- ai és a burgundiai művészet be­folyásolása érezhető a francia művészetben. Kéjsőbb a rene­szánsz- és barokkmüvészet ko­rában pedig az olasz művésze­te. A francia művészetbe, hatá­rozott karaktere folytán, ezek az idegen elemek szervesen be­leolvadtak, a francia szellemű művészet belső alkotó részeivé váltak. így aztán nem beszél­hetünk például a francia művé­szet elolaszosodásáról, mint az más nemzetek művészeténél gyakran jogosult lehet. A francia művészet nemcsak a képzőművészetben, építészet­ben, szobrászatban és festészet­. ben volt mindég korban veze­tőhelyen, hanem az iparmüvé- szetben is. így a butormüvé- szetnek valamennyi uj stilus- változata: a gótikus és rene- szánszbutor, a rokkoko, direc- toire, empire és biedermeier butorstilusok mindegyike Fran­ciaországból indult ki és Fran­ciaországban érte el legtökéle­tesebb alakját. A kerámiában a francia majolika, majd ké­sőbb a sévresi porcellán fölül nem múlható színvonalát jelen­tették. De éppenugy vezetősze­repet töltöttek be a- francia iparművészek a gobelinszövés­ben, a csipkekészitésben, az öt­vös- . és ékszermüvészetben is. A franciák voltak megteremtői és utolérhetetlen kifejlesztői annak is, amit kert művészet­nek nevezünk.- A francia művészetet két alaptulajdonsága jellemzi. Az egyik a szerkezetiségében, a konstruktivitásnak soha kinem alvó ereje, a másik pedig von­zódása a klasszikus forma föl­fogáshoz. Tulajdonképpen ez a két döntő jellemvonás egymás­sal szoros kapcsolatban áll, bi­zonyos mértékig egy mással azonosak. A klasszicizmus nyu­godt harmóniára, a ható ele­meknek és műalkotás szerkeze­tének áttekinthetőségére törek­szik. Ez pedig semmi egyébb, mint a szerkezetiség gondola­ta. A klasszicizmusnak a fran­cia művészetben való erős meg­nyilvánulása föltétlenül igen művészet szoros kapcsolatban áll azzal, hogy Franciaország földje Gal­lia néven a római birodalom­nak egykor legvirágzóbb és leg­műveltebb tartománya volt. A francia föld igen nagy mennyi­ségben őrizte meg a rómaiak építészeti és egyébb művészeti emlékeit. Ezek az emlékek mind végig elevenen hatottak és je­lentékeny mértékben befolyá­solták a francia művészet ala­kulását. Arról sem szabad meg­feledkeznünk a francia művé­szet karakterének megítélésé­ben, hogy a franciák ugyan germán eredetű nép, azonban bennük a germán faj igen erős mértekben olvadt össze a dél­európai népekkel, részben ma­guknak a rómaiaknak utódai­val is. A franciákat mindég a latin népek között szokták em­legetni. Ami a francia művészet tár­sadalmi szempontból való meg­ítélését illeti, kétségtelen, hogy az elmúlt századokban a fran­cia művészet is, éppúgy, mint a legtöbb európai ország művé­szete, elsősorban az egyház és az uralkodó osztályok művésze­ti kultuszának, fényűzésének gyümölcse. A francia művészi kultúra azonban minden idő­ben nemcsak nagyon mély volt, hanem igen széles is, amelyben ennélfogva a széles néptöme­gek szelleme teljesen kifejezés­re juthatott. Éppen a páratlan fejlettségű francia iparművé­szet volt az, amely az erős kap­csolatot megteremtette a fran­cia képzőművészet és a francia nép művészete között. Az a kö­rülmény pedig, hogy a francia művészet századokon keresztül olyan erős termékenyítő befo­lyással tudott lenni az egész európai művészetre, ékesen szóló bizonysága annak, hogy a francia művészetben szeren­csésen párosulva fejeződött ki az európai nemzetközi lélek és a francia fajiság. Ha átakarjuk tekinteni azt a rendkívüli gazdag és sokoldalú anyagot, amit a franciaországi művészet produkált, akkor tör­ténetileg az első fontos ered­ményt a gótikában, a csúcsíves művészetben kel magunk) elé állítanunk. Ez a stilus, amely a legszebb alkotásait az építé­szetben hozta létre, a 12. szá­zad végén született" meg Észak- Franciaországban. Amit meg­előzően a Caroling korban és a román stilus korában alkotott a francia művészet, az jelentő­ségben mind háttérbe szorul a gótika mellett, amely nemcsak a franciáknak, hanem az egész emberiségnek legpompásabb, legcsodálatosabb alkotásai közé tartozik. A francia gótikus székes egyház a szerkesztő ér­zékének tökéletes megnyilatko­zása. Konstrukciója annyira eredeti és erőteljes, amilyenhez hasonlót a világ építészetében sehol nem találhatunk. De a gótikus templom nem a leegy­szerűsítésének hideg és nyu­godt szerkezetét adja, hanem az erős szerkezetiséget bámu- .latosan egyesíti a formák, a diszitő é^ szerkesztő elemek pá­ratlan gazdagságával. A szob­rok ezrei, a növényi állat figu­rás és elvont díszek erdeje sem­mit nem ront a székesegyház szerkezeti egységén. A francia csúcsíves építészet legszebb emlékei Reims és Amiens vá­rosok dómjai Ugyanezeken, va­lamint a Chartresi székesegy­házon találjuk a francia góti­kus szobrászatnak és üvegab­lakfestészetnek legragyogóbb példányait. Igen gazdag és fej­lett miniaturfestészet egészíti ki a középkori francia művé­szet jellegzetes alkotásait. A reneszánsz korban teljes erővel ébrednek föl a klasszikus művészetnek azok a hagyomá­nyai, amelyek mindig ott éltek lappangva a francia művészet­ben. A francia reneszánsz ki­fejlődéséhez mindenesetre nem kismértékben hozzájárult az qlasz reneszánszmüvészet ha­tása. Magasszinvonalu művé­szet a francia művészet ebben a korban is, bár európai vezető- szerepét egyelőre elveszti. Kép­viselői a festészetben Fouquet a 15. századból, Jean Francois Clouet a 16. századból, Goujon és Puget a szobrászatban. Ez utóbbi a késő reneszánszkorban már a barokk művészet képvi­selője. A barokk művészet olasz hatásra terjed el Francia- országban a 17. században, azonban a barokk formai szer­telenséget az erősen szerkesztő és logikus francia szellem na­gyon lemérsékli. Ezeknek a szá­zadoknak jellemző francia épü­lete a párisi Louvre, amelynek egymásután épült szárnyai és homlokzatai a reneszánsz, a barokk és az uj klasszikus épi- tőstilust képviselik. A 17. és 18. században egyre jobban erő­södik a klasszicizmus művésze­te, amely később az egész eu­rópai művészetekre igen nagy hatást gyakorol. Legjellegzete­sebb képviselője Dávid a festő. A 19. században a francia művészet ismét az európai mű­vészet élére került. A demokrá­cia gondolatával benső együt­tesben fejlődő realista' élet- szemlélet művészete a francia művészetben bontakozik ki. Út­törői a barbizoni festők cso­portja. Courbet és az impresz- szionisták. A vezetőszerep meg­marad a 19. századvégi kései impresszionizmusban is (Ce­zanne Gauguin, Matisse) és a 20.század elején fölbukkanó ku­bista művészetben. Ez utóbbi a logikus és szerkesztő francia szellemnek elvont formájú, de teljes megtestesülése. Az uj francia művészetből született meg a modern élet egyik leg­jellegzetesebb művészi lehető­sége, a plakát festés is. A mo­dern francia építészetben az uj technikát és a szerkezetiséget az Eiffel torony képviseli. A legutóbbi években a legmoder­nebb épitőstilusnak is akadt kiváló francia úttörője Corbu­sier személyében. Mindezt a fejlődést a háború egyidőre megzavarta de a fran­cia alkotó szellem kifogja Ke­verni a civilizációnak ezt a szé­gyenét és újból ott lesz kijelölt helyén az emberiség szépért va­ló vágyának a kielégítésénél. A leglegyó'zhetetlenebb asz- szonyt is könnyebb legyőzni, mint meggyőzni. * Szép aratás, ki eszméi diada­lát aratja, csak föl ne kopjon tőle az álla. * Az egyik nő megadással vise­li az obstrukció terhét, a má­sik meg a megadásét. 1941 november 15. AZ OSZTÁLYHARC FOGLYAIÉRT Esztendők óta a magyar munkások, a Bérmunkás olva­sói is kiveszik a részüket annak az alapnak a megteremtéséből, amellyel a Védelmi Bizottság különösen karácsony idejében anyagi segítséggel ellátja azo­kat, akik az osztályharc küz­delméből kifolyólag börtönben vannak. DETROITBAN, november hó 29-én, szombaton este a LOM­BARDI HALL (Basement) a Benson és McDougall Avenuek- nél a detroiti Védelmi csoport estélyt rendez. Tánc. Hűsítők. Belépődíj NINCS. NEW YORKBAN, december 19-én, a hatalmas IRVING PLAZA nagy termében, 17 Ir­ving Pl. tart a Védelmi Csoport BÁLT, amelyre minden mun­kást meghívnak. Belépő jegy 25 cent. A tánchoz a zenét el­sőrendű zenekar szolgáltatja. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLY LESZ PITTSBURGHBAN december 7-én, vasárnap este 6 órai kezdettel, anjelyen kitű­nő VACSORÁT is fognak fel­szolgálni. Az ünnepély 805 James Streeten lesz megtartva. Úgy Pittsburgh, mint a kör­nyék magyarsága készülődik harcos lapjának a Bérmunkás­nak 30-ik évébe való lépését megünnepelni. BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLYEK CLEVELANDON A Bérmunkás novemberben lép 30-ik esztendejében és ezt az alkalmat Clevelandon úgy az east, mint a west sideon társas vacsora keretében fogják meg­ünnepelni. November 22-én, szombaton este az Ifjúsági Teremben, 11213 Buckeye Road lesz a CSIRKE VACSORA. A zenét Zadeczky Lajos zenekara szói­kéi ja. December 13-án, szombaton este a Henry Hallban, 3930 Lorain Ave. lesz VACSORA. Úgy az east, mint a west sidei olvasóinkat és azok ba­rátait már most kérjük, hogy minél nagyobb számban vegye­nek részt ezeken az ünnepélye­ken. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield....... 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 3.00 St. Bukovszky, Ciceho.... 2.50 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J.. Fodor, Cuyaroga Falls 5.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 6.00 L. Adler, Newark ........... 3.00 J. Vizi, Akron........ 10.00 J. Deák, Akron................. 1.00 J. Farkas, Akron....... 9.00 E. Szigeti, New York___ 1.00 x J. Pataky, Brooklyn....... 8.00 J. Duschek, Nutley......... 12.00 M. Vlasits, New York.... 2.00 M. Danka, Cleveland .... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 4.00 J. Weidinger, Manayunk.. 2.65 J. Kozsány, Saratoga ..... 10.00 Ezt a célt szolgálja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom