Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)

1941-11-15 / 1189. szám

Áremelkedések és a munkásmozgalom Pétain mindén szálat elszakít, mely ösz- sze kötötte a francia szellem > képviselőivel Minden ipari fellendülést, ár­emelkedés és dolgos kezek utá­ni kereslet követ. Ennek dacá­ra azonban, a munkabér na­gyon lassú tempóban emelke­dik. Viszont éppen ennek a visz- szás állapotnak a hatásából és azt követőleg élénkül fel a mun­kásmozgalom és szervezetek valósággal a földből nőnek ki. Természetesen az általános elé­gedetlenséget, a mai keretek között áthidalni lehetetlenség. A két érdekcsoport ideig-óráig ugyan kibékül, de mihelyst a heti kereset kevésnek bizonyul a termelő munkás igényeinek és szükségleteinek fedezésére, az elégedetlenség sztrájkban nyilvánul meg. Te k in t e tnélkül, hogy a sztrájkok eredményesek, vagy elbuknak, mindenesetben bér­emelés az eredmény, mert a termelő eszközökhöz dolgos ke­zek szükségesek. A szent és sérthetetlen haszon miatt a ter­melés nem szünetelhet, amig jó piac kínálkozik a termelt ja­vak aranyra váltására. Kézzel­fogható bizonyitékát láthatja mindenki az egyre gyakoribb sztrájkokból, hogy nem csak valami nincsen rendjén, hanem egyáltalán semmi sincs rend­jén a munkásokat megillető ju­talmazás körül. Az áremelkedés és ipari tevé­kenység fellendülése közti ka­pocs annyira egybeverődött, hogy feltűnően észlelhető az ipari expanzáció kisérő jelen­sége, a szükségleti kellékek ár­emelkedésében. Vissza tekintve a múltban lezajlott pangások és fellendü­lések jelenségére, tapasztalhat­juk, hogy az 1800—15-ig terje­dő időközben, amelybe a napó­leoni háborúskodás szaka esik, az ipari termények nagy keres­lete, az árakat tolta egyre fel­jebb. Ennek következtében vi­szont megalakult az első mun­kás szervezet.A harmincas évek már hatékonyabb szervezke­désről tanúskodnak és ebbe az időszakba esik az első központi munkásszervezet megalakítása. A hatvanas években ismét élénk tevékenység tanúskodik a munkások mozgolódásáról, mikor az elkülönült szervezetek helyi jellegét országos szerve­zet veszi át. A következő pan­gás azonban valamennyit vagy teljesen megsemmisíti, vagy taglétszám fogyatkozás gyön­gíti és hatástalanná tesz. A nyolcvanas években ismét nagy tevékenység mutatkozik és a dolgozók élénken érdek­lődnek az uj alakulatok iránt. Ezek a Knights of Labor és a mai érdekeket elárulóAmerican Federation of Labor munkás szervezetek voltak. Mint tud­juk, az előbbi már csak a múlt emléke, mig az utóbbi csak kul­lancs a munkások emberiebb törekvéseire. Az iparizálódás első szakában még megfelelőek voltak az akkori szakmai érde­kek védelmére azonban a fejlő­dés terén maradiak maradtak. UJ ALAKULATOK A haladottabb munkásmoz­galmi emberek idejében felis­merték a folyamatban levő vál­tozásokat és törekedtek az uj korszaknak megfelelő szervezet létesítésére. Erre éretnek vél­ték a helyzetet a kilencszázas években és több tanácskozás után ipari szervezet alakítására hívtak konvenciót. Azon emlékezetes és törté­nelmi nevezetességű értekezlet állapította meg, hogy az idejét­múlt szakmai szervezkedés he­lyébe ipari egyesüléseket kell létrehozni és ennek a meglá­tásnak az eredménye volt a Vi­lág Ipari Munkásai (IWW) ipari szervezetének megalakí­tása. Mint ismeretes, az uj szer­vezet nehéz harcokat vezetet a dolgozók érdekében, amely küzdelmek egyik másikát meg­sínylette ugyan, de a dolgozó tömegek helyzetében minde­nütt örvendetes javulást ered­ményezett. A közbeeső pangá­sok és háborús megszorítások hatását nehezen tudta kihever­ni az aránylag ifjú ipari szerve­zet, amihez a világhelyzet vál­tozása által felidézett frakció harcok is sokban hozzájárultak. Azonban minden akadály elle­nére is tovább folytatta a mun­kásosztály nevelését és napja­inkban is a tanítás terén első helyet foglal el és ezen a tényen egyeseknek lekicsinylői nézete keveset változtat. Láthatjuk az iparinak ke­resztelt uj mozgalmakból, hogy tanítása nem maradt nyomta­lanul. A mimikálás azonban nem jelent ipari szervezkedést, minthogy az összefüggéstelen szervezkedés nem jelenthet ipa­ri egységet. A világesemények mai fordulata világosan igazol­ja, hogy az ipari egységektől függetlenül nem lehet hatáso­san szervezkedni. Legfeljebb ideilenes és lényegében korlá­tolt eredményeket és azok ha­tetés jelent meg már lapunk­ban Franciaország és a franci­ák ismertetéséről, amely Írások kihangsúlyozták, hogy Európa liberális gondolkodóinak úgy­szólván mensvára, második ha­zája lett Franciaország, ami­kor a reakció, a haladást meg nem értő kormányok kiüldöz­tek egy-egy ilyen liberálist, vagy forradalmárt szülőhelyé­ről. A spanyol polgárháború letö­rése után is ide menekültek azok, akiknek módjukban volt a menekülés, köztük Francisco Caballero, akire lapunk olvasói még jól emlékeznek a spanyol polgárháborúban végzett forra­dalmi munkásságából. Franco, a spanyolok Hitlerje nem elégedett meg az ország elfoglalásával és a spanyol nép rabságban való; tartásával, a hatalom birtoklásával azokra is ráakarja tenni a kezét, vagy még inkább a nyakukra a köte­let, akik a spanyol nép fölsza­badulási harcában olyan önfel- áldozóan működtek a nép mel­lett, mint Caballero is. Eszten­dők óta kísérletezik Franco, hogy Franciaországtól megkap­ja a forradalomnak ezt a bá­tor harcosát. És minden hir, amely francia földről kikerül DETROIT, Mich., november 6. — Már egy pár hete a szó- Szoros értelmében véres harc folyik a Brotherhoodhoz tarto­zó és a Teamsterek unionjához tartozó munkások között. A Railroad Brotherhood elrendelt egy sztrájkot, melynek követ­keztében engedményeket nyer­tek az American Express Com- pániától a truck driverok, akik a városban hordják széjjel a szállítmányokat. Egy részben az AFL másik csoportjához, a tásában is csak helyi eredmé­nyekre számíthatunk. Ebből kifolyólag nem is ma­rad más ténykedés az ipari uni- onisták számára, mint a foly­tonos tanítás, amig az egyre változó helyzet megérleli az al­kalmat arra, hogy a dolgozók nagyobb tömegei jelét adják forradalmi ténykedésük kész­ségére. (Ky) a francia szellemtől annyira eltávolodott Pétain, a németek által meg nem szállt francia területek feje, teljesíti Franco vágyát és egyenesen a halál martalékává dobja Francisco Caballer'ot. Itt is a teljes súlyával érez­zük azt a hiányosságot, amit a világ munkássága elmulasz­tott a szer vezetlenségével. Nincs nemzetközi ereje, hogy megakadályozza e gyalázatos vérbosszú vad kielégítését. De minden reményünk, hogy a mai világ romjain felépül a mun­kásosztály igazi f o rradalmi nemzetközi szervezete, amely nem fog megtűrni Pétain és Francokat maga körül. Hogy ennek az eljövetele nem várat már magára soká, egy másik hirünkkel támasszuk alá, amely szerint a spanyol diktá­tor legbizalmasabb tábornoka utján egész házsorokat vásá­roltat a maga vagyonaként a Dél-Amerikai Havannában. A hir, milliós dollároknak az ide való befektetéséről szól, mert Franco is érzi, hogy a Hitler fascizmus megsemmisítésével neki is szedni kell a sátorfáját és már előre csináltassa a maga szállását, ha ugyan abban az időben elérkezhet Cuba állam­nak ebbe a gyönyörű tropikus városába. Teamster unióhoz tartoztak és úgy érezték, hogy őket becsap­ták, de leginkább a vezetőség nem szívesen látta, hogy nem velük kötötték meg az egyez­séget. A két AFL csoport körülbelül egyforma erővel rendelkezik, mig az állomásokon a Brother­hood van többségben. A kocsi- hajtók között pedig a Teamste­rek vannak nagyobb számban. Hétfőn reggel, amikor a Broth­erhood utasítása szerint fel­akarták venni a munkát, nagy és véres harc tört ki a két cso­port között. Többeket a kórház­ba, némelyeket a börtönbe kel­lett szállítani. A harc méreteit az is igazol­ja, hogy valami harminc labda­ütő botot szedtek el az egymás ellen harcoló felektől csak az Union vasút állomás körzeté­ben. Amig a Teamster union az egész városban létező tagságá­ra támaszkodhat segítségért, a Számtalan dolgozat és ismérv azt igazolja, hogy Véres harc az AFL csoportok közt HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD liggji# under the Act of March 3, 1879 VOL. XXX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 NOV. 15. ^ NUMBER 1189. SZÁM .......... '

Next

/
Oldalképek
Tartalom