Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-11-08 / 1188. szám
BÉRMUNKÁS 1941 november 8. A francia munkásmozgalom (Folytatás a 2-ik oldalról) 7 oldal cialista pártot zárta ki. A pénzügyi kérdéseket azonban nem tudták megoldani, mire Herriot vezetésével a radikálisok egysége kilépett és kartelt kötött a szocialistákkal. Ez az uj alakulat az 1924-es választáskor többségre jutott. A CGT kötelékébe hozzávetőlegesen 5000 szakszervezet tartozott a hájjoru előtt egy millió, azután fölment 2,500,000 top 3,000,000 tagig. Ezek között a legnagyobb szervezetek: szállítómunkások ....... 500,000 vlasütasok ............... 240,000 vas és fémmunkások.... 234,000 textilmunkások .... 174,000 épitőmunkásbk .... 146,000 bányászok ........... 120,000 taggal. A szocialista párt az 1928 áprilisában megtartott választásokon 102 mandátumot nyert, a kommunisták 27 mandátumokból csak 14-et tudtak megtartani. A szocialista párt a válosz- tások második felében megállapodott a radikálisokkal és igy a szavazatok szétforgácsolódá- sától úgy, ahogy megmenekült. (A későbbi évek adatai nem állanak rendelkezésünkre, hogy azok alakulását is bemutathatnánk.) Jövő számunkban a francia művészetről közlünk széles ismertetést. A ________ KÉT HALÁLOS REPÜLŐ BALESET NÉHÁNY NAPON BELÜL Minneapolis közelében egy Northwest Airline repülőgép, amely 15 utassal Seattle felé volt útban, lezuhant és 15 utasa közül 14 azonnal meghalt. Pár nappal később az onta- rioi (Can.) St. Thomas közelében az American Airlines egyik utasszállító gépje, amelyben húsz utas volt, esett le és valamennyien halálukat lelték a lángba boruló gépben. Ugylátszik súlyosan érezteti hatását az a lázas készülődés és gyorsaság, amely a világégésben uralja a technikának ezt a most kifejlődő közlekedési eszközét. Figyelem Chicago és környéke! MEGHÍVÓ Az IWW chicagói magyar tagjai 1941 december 6-án, szombaton este tartják szokásos DISZNÓTOROS VACSORÁJUKAT a BLUE HALLBAN, 333 W. North Ave., a Sedge- wick St. sarkán. Finom házilag készített hurka-kolbász és sütemények. A zenét Kardos Pista zenekara szolgáltatja. Belépődíj 25 cent. Ezúton is felkérjük olvasóinkat, hogy tartsák e napot emlékezetükbe és agitáljanak ismerőseik körében. A Rendezőség. lője július 26-án még kérdést intéztek a német Legienhez, hogy mit szándékozik a német párt a béke megóvása érdekében tenni és kijelentették, hogy a francia szocialisták minden pillanatban készek a cselekvésre. A kérdésre nem kaptak választ. 27-én a szajnai szakszervezetek gyűlést tartottak a háború ellen, 28-án a szakszervezeti szövetség manifesztumot adott ki, amelyben a békéért való harcra szólította föl a munkásságot. Ugyanaznap a parlamenti frakció tiltakozott az orosz mozgósítás ellen. Jau- res, Guesde, Vaillant, Sembat, Longuet résztvettek a nemzetközi szocialista irodának 29-én a brüsszeli népházban tartott ülésén, amelyen azt a határozatot fogadták el, hogy a német és francia proletárok minden eddiginél nagyobb eréllyel hatnak majd kormányaikra, hogy mérsékeljék Ausztria magatartását. A francia szakszervezeti szövetségnek 29-re összehívott háboruellenes gyűlését a kormány már nem engedélyezte, azonban Jaures még 30-án is hitt a béke megmentésében. És 31-én este, amiután pártja megbízásából éppen a párt háboruellenes határozatából kifolyólag a külügyminisztériumban járt, onnan való visszatérése után meggyilkolta a nacionalistáktól fölbérelt orgyilkos. Az augusztus 1-én bekövetkezett német-orosz hadüzenet után a szocialista pártnak Pá- risban tartott gyűlésén még olyan határozatot hoztak,^ hogy elitéli az osztrák merényletet, a német imperializmus hadüzenetét, de egyúttal tiltakozik minden olyan kötelezettség ellen, amelyet a francia kormány titkos, parlamenti utón nem ratifikált szerződésben vállalt. Azonban ugyanekkor kijelentették, hogy teljes erővel és eréllyel küzdenek majd minden támadás ellen, amely a köztársasági és pacifista Franciaországot, a civilizációt és emberiséget fenyegetné. Augusztus 3-án üzente meg a háborút Németország Francia- országnak. A szocialistapárt arra a hírre, hogy a német szociáldemokraták megszavazták a háborús hiteleket, ugyancsak erre az álláspontra helyezkedett és a francia hadsereg első veresége után Sembat és Guesde, mint a szocialista párt képviselői beléptek a kormányba, a következő évben pedig Albert Thomas tagja lett a kormány- nek. A francia párt 1915 januárjában résztvett a szövetséges hatalmak országai szocialistáinak londoni értekezletén, amely azonban semmi lényeges haladást nem eredményezett a béke irányában. Ugyanezen év decemberében kongresszust tartott, amely óriási többséggel az eddigi háborús magatartás ^ mellett foglalt állást. 1916-ban, amikor jelentkeztek a háború rettenetes következményei, a francia pártban is jelentkezett a háború kérdésében való hangulatváltozás. Az 1916 április 9-én megtartott kongresszuson 960 szavazat esett a mielőbbi békét sürgető indítványra és 1996 szavazat a vezetőség indítványára amely az eddigi állásfoglalás mellett való kitartást kívánta kimondani. A francia pártnak három képviselő tagja, Blanc, Brizon és Rattin-Dugens résztvett az április 24-30-iki zimmerwaldi konferencián és elfogadta az azonnali annekciómentes, kárpótlásnélküli békét követelő határozati javaslatot. A zimmerwaldi határozattal szemben állást kellett foglalni a szocialista pártnak. A vezetőség határozatát, amely a zimmerwal- diak eljárását helytelenítette 972 főnyi tekintélyes kisebbség ellenezte az 1914 főnyi többséggel szemben. Jóllehet a három zimmerwaldi képviselő is megszavazta a háborús hiteleket, a pacifista agitáció hatása egyre nőt. 1916 decemberének végén tartotta a párt országos gyűlését. Ezen 31 képviselő aláírásával i n d itványt nyújtottak be, amely elitélte a szocialistáknak a kormányban való részvételét és amely a francia párt magatartásának tulajdonította, hogy az International nem támad föl újra. Ezt az indítványt támogató szavazatok száma már 1348 volt, mig a pártvezetőséggel 1603-n szavaztak az ellenzéki indítvány ellen. A nemzetközi szocialista iroda németalföldi tagjai 1917 januárjában nemzetközi értekezletre h i v ták össze az összes államok szocialista párjait. A francia pártvezetőség 13 tagja szavazott a meghívás elfogadása ellen és lUen szavaztak mellette. A pártnak 1917 március 4-én tartott kongresszusán a pártvezetőség jelentését 1556 szavazattal 1377 ellen fogadták el. Néhány nappal ezután tört ki az orosz forradalom. A cárizmus bukásának, a paraszt- és munkástömegek győzelmének hatása nem iharadt el Franciaországban sem. A pártvezetőség 13 szóval, 11 ellenében elutasította a nemzetközi békekongresszusra való m e ghivást, azonban a pártgyülés többsége úgy határozott, hogy elküldi képviselőit Stockholmba. Hogy ezek még sem mentek el oda, egyedül azon múlt, hogy a kormány megtagadta a küldöttek útlevelének kiadását. A szövetségközi országok szocialistáinak konferenciáján még élesebben rajzolódott ki a béke kérdésében való uj orientálódása a francia pártnak. (Az 1917 október 9-én megtartott rendes évi kongresszuson.) Az 1918. évi október 6-tól 9-ig Párisban tartott pártgyü- lésen, amely hatalmasan megnövekedett szocialista pártot képviselt, 1528 szavazatot kapott az eddigi kisebbség indítványa Renaudelék 1212 szavazatával szemben. Ez a kisebbségi indítvány kimondotta azt, hogy csak az Internacionálé élesztheti föl a világon a szocializmust és elítélte a burzsoá kormányban való részvételt. Megállapította, hogy az eddigi kísérletek befelé a reakciót, ki- I felé az imperializmust erősítették meg. Kimondotta, hogy a párt kész minden meghívást elfogadni, amely nemzetközi kongresszusra szól és parlamenten kívül és belül gyakorolt nyomással kívánta a kormányt rászorítani arra, hogy a stockholmi útleveleket kiadja. Végül élesen elitélte az orosz forradalom ellen intézett támadásokat. Renaudelék • október 25-én megjelent m a n ifesztumokhan még súlyos vádakkal illették az uj többséget, de november 12- én a pártvezetőség már üdvözölte a fegyverszünetet,. a német forradalmat s a szocializmusban jelölte meg a háborús válság likvidációját és fölhívta a proletariátust “az Oroszország belső ügyeibe való bűnös beavatkozás” ellen megindítandó harcra. A francia szocializmusnak a háború után bekövetkezett eseményei és válságai központjában az orosz forradalom és az orosz forradalommal bekövetkezett orosz uralmi rendszer állott. 1920-ban, Toursban megtartott kongresszuson megtörtént a szakítás. A többség a III. Internacionálé alapján álló kommunistákhoz csatlakozott, mig a kisebbség az újjáéledt II. Internacionálé alapján maradt és megtartotta a szocialista párt programját. A politikai pártok'nem olyan erősen szervezettek, mint például Angliában. Számos pártot csak a választások után a parlamentben alakuló csoportok képviselnek, amelyeknek nin- csennek megfelelői szervezeteik a városokban és falvakban. A miniszterek a legtöbb esetben átmeneti koalíciótól függnek. A harmadik , köztársaság történetében meg különböztethetünk konzervatív mérsékelt és radikális pártokat, amelyek felváltva uralkodnak, valamint a negyedik pártot, amely talán hatalomra jut. Ezután a konzervativek jöttek hatalomra. Ez a párt eredetileg a monarchia visszaállítására törekedett, de 1875 óta erről lemondtak. A párt időnkénti jelentőségét két körülménynek köszönheti. 1. Külföldi bonyodalmak esetén nemzeti szint vesz fel, ami aztán népszerűvé teszi. 2. A konzervatívok mindenkor számíthatnak a római katolikus egyház támogatására a 'köztársaságiak vallástalan politikájával szemben. A mérsékeltek 1879 és 1889 között voltak hatalmon. Elég gyorsan , végrehajtották ez idő alatt a liberális reformokat, mint sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadság. Körükből alakították a haladóbb szelleműek a radikális pártot, amelynek első dolga volt a mérsékeltekkel szemben erélyesebb politikai célkitűzéseket hirdetni, mint például az egyház és az állam elválasztása. A radikálisok kimondottan a köztársaság védelmére a szocialista párthoz kezdenek csatlakozni, főleg antiklerikalista szempontból, 1904-ben többségre jutottak, de uralmuk alatt pártjuk bomladozni kezdett. Ellentétek támadtak a szocialistákkal való fegyverbarátság miatt, mire sokan kiváltak és a szocialistákhoz csatlakoztak. A nemzeti blokk a világháború alatt ezeknek a pártoknak a koalíciójából állott, amely a fegyverszünet után csak a szoBÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLY LESZ AKRONBAN november 29-én, szombaton este 8 órai kezdettel VACSORÁVAL egybekötve a Magyar Házban. Akroni olvasóinkat és azok barátait ezúton is kérjük, hogy tartsák emlékezetükben és jelenjenek meg ezen a vacsorán, amelyet az akroni Munkástárs- I nőink fognak elkészíteni.
