Bérmunkás, 1941. július-december (29. évfolyam, 1170-1195. szám)
1941-07-12 / 1171. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1941 julius 12. | TARCA A "CSODA” — Irta: MONOSTORY ADA — A vér vad vágtatással áradt ereimben, hogyne, hiszen majdnem egy óra hosszáig próbálgattam a különböző hőfokú vizeket, a forró és még forróbb gőzkamrákat, agnig a szivem azt nem mondta: elég. A hideg zuhany alól illő csodálattal és tisztelettel tekintettem a keszeg, ereslábu soványakra és a tekintélyes idomokkal megáldott kövérekre, akik vörösre- gyulladt és vizcseppektől fénylő arccal ültek a forró vízben, csodálatraméltó kitartással. Sietve menekültem a pihenőbe, hogy lüktető szivem egy kissé megnyugodjék. És itt ismerkedtem meg a világ nyolcadik csodájával: Mancival. Mancit már a fürdőben észrevettem. ő volt az, aki legtöbbet csavargatta a csapokat, min den vízvezetéket k i próbált, egyik medencéből a másikba ment, szappanozott, tussolt, fe- jetmosott. Csutakolta magát és ázott a vízben, mint egy szétterült lilás-kék puffadt vízililiom, közben nagyokat tüsszentett és ázott, rongyos zsebkendőjével megtörölte az orrát. Manci most a másik ágyon feküdt és az orrát fújta. Az arca még mindig lilás-kék volt, hajából csurgóit a viz," de a szeme derűsen mosolygott és az arcán is békés mosoly fénylett. — Nem zugligeti? — fordult hozzám Manci. — Nem! — feleltem szelíden és lehunytam a szemem »jelezvén, hogy pihenni szeretnék. De Mancit ez nem érdekelte, mert tovább beszélt. — Úgy hasonlít egy fiatal asszonyhoz Zugligetben. Azzal tévesztettem össze. Igaz, hogy az illető szőke és kékszemü, de azért mégis nagyon hasonlítanak egymáshoz. — Ühüm! — dünnyögtem félálomban és karomra ejtettem a fejem. Magamban elhatároztam, hogy most elalszom, akármi történik is. Manci azonban máat határozott. Gyorsan, mint akinek sok esztendő mulasztását kell pótolnia, beszélni kezdett. — Most egy kiqsilb náthás vagyok. De ez lenne a legnagyobb bajom. A nátha az semmi! De tessék elhinni, én már annyit szenvedtem életemben, mint senki más. Engem már húszszor operáltak! Már nincs rajtam nagy bajok, gondok, aztán belőle is kicsordul a vágy: — Szeretnék nyugalmas életet, szeretném, ha vége volna az izgalmaknak.... Szeretnék mindig napfényen élni! Eldobja a cigarettacsutkát és továbbmegy. A bérházak kettős sora s a részegült pitymallalt elnyeli az embert. Az éjszaka igazi rabja aludni tért. Valószínű, mindnyájan aludni tértek már, most, az uj nap küszöbén. De hát mi közük a nappalhoz, világossághoz? Ők a nappal szám- .üzöttei s az éjszakában, mesterkélt fény és árny között pereg le vigasztalan életük. S. JÓZSEF egy darabka hely sem, ahol ne vágtak volna.Az agyamat négyszer operálták. Én vagyok a csoda. Csoda, hogy élek! Rám úgy vigyáznak az orvosok, hogy életben tartsanak, mintha királyi vérből származó hercegnő lennék! Szavai úgy h ullottak az agyamra, mint a pörölycsapás. — író — szóltam magamhoz — te az emberiség élő lelkiismerete vagy. Ne aludj most, amikor itt »fekszik melletted a Csoda, a Megmentett Ember, valaki, akinek négyszer adták vissza az életét és akire úgy vigyáznak, mintha “királyi vérből való hercegnő” lenne. Ilyen élőlénnyel nem mindennap találkozol. Alhatsz még eleget. Ébredj fel. Felemeltem a fejem és Manyira néztem várakozásteljesen és kíváncsian. Manci nem maradt adós egy pillanatig sem és kíváncsiságomat 'teljes mértékben kielégítette. — Bizony, négyszer operálták az agyamat. Kilenc év óta hetenként kétszer járok a B.- klinikára, meg az A.-kórházba, ahol csapolják az agyamat. Három évyel ezelőtt itt volt a hires svéd specialista, az azOlicrona annak is megmutattak. Azt mondta, csoda, hogy még élek. — Manci vagyok! — nyújtotta felém a kezét, mert észrevette érdeklődésemet és most már úgy vetette rám magát, mint a polip fonja körül mitsem sejtő áldozatát. — Manci! — gondoltam magamban — Manci! Neharagudj rám, de én nem tudok úgy örülni a te életednek, minit te. Agyspeciális, mondod, meg Oli- crona, c-vel és nem k-val, mikor nem is igy hivják, hanem Oli- vecrona-nak.... Szegény kis senki vagy, szegény buta kis nő, akinek életében a legnagyobb szenzáció az, hogy beteg. .. Hogy ilyen furcsa és speciális betegsége van, amibe az emberek legnagyobb része belehal.... Ahogy belehalt Karinthy is és ne haragudj rám Manci, de Ka- rinthyt én sokkal jobban soj- nálom, mint téged. Miért van az, hogy én — valahányszor a kezembe veszem az “így irtok Ti” cimü könyvet, mindig szivI bői, önfeledten nevetek. Neve- j tek azon, amit Karinthy zseniális agya a semmiből kitermelt és ez az agy, ezek a furcsa szürke agysejtek már régen szétporladtak, köddé váltak. Nem maradt itt a görög tragédiák maszkjára emlékeztető arc, a szelíd világoskék szemek csak néha ködlenek fel előttem az uccán, ahogy annyiszor láttam a Japán előtt. .. az ember, a költő földi maszkja eltűnt. De itt maradtak az Írásai.... Manci, tudod-e, ki volt Karinthy Frigyes? Nem! Gondolhattam volna. Azt sem tudod, hogy megírta “Utazás az agyvelőm körül” cimü könyvet, közvetlenül azután, hogy a hires Olive- crona megoperálta, ugyanaz, aki rólad azt mondotta, hogy “csoda” vagy? Nem tudod? Te elmondod mindennap a te kálváriádat, a te furcsa utazásodat az agyvelőd körül és igazad van, a te életed, a te csodálatos gyógyulásod is van olyan csoda, mint Karinthy legszebb könyve. Mesélj hát Manci, mesélj! Hadd higgyek egy szebb, egy boldogabb jövőben, amikor egy emberélet többéit számit, mint a világ minden aranya, mint a világ legnagyobb győzelmei. Mesélj Manci, hadd felejtsem el, hogy naponta annyi ezren hullanak el a harcmezőkön, fiatal, életerősemberek. Felnéznek az égre és utolsó pillantásukkal elfogják a lemenő nap vörösréz csillogását és fiatal fülükbe az ágyudörgés utolsó dör- dülését, mint a szférák zenéjét süvölti a szél. Mesélj Manci az emberiességről! Mesélj az orvosok, a professzorok önfeláldozó munkájáról, hadd higy- gyem, hogy egyszer csak ez lesz a fontos, nem pedig a fiatal életek kioltása. Ó, Manci, milyen jó hallani, hogy ilyen emberek is vannak a világon! Ilyen orvosok, akik nem anyagiakért, hanem a segiteniakarásért gyógyítanak téged kilenc év óta hetenként kétszer, hogy az agyadat ne árassza el a geny, hogy élhess és örülj és hálás légy az orvosoknak azért, hogy élhetsz! Ha betegen, ezer veszély között is, de élhetsz, fiátalon és reményekkel telve, hogy egyszer végképpen m e g g yógyulsz! Hogy nem kell többé a füleden keresztül hosszú tűvel lecsapolni a genyet az agyadból, nem Ámbár az elhalálozást okozó betegségek soraiban a rákbetegség az Egyesült Államokban második helyet foglal el, ha idejében felfedik és a gyógykezelést halogatás nélkül megkezdik, a rák gyógyítható. Az American Society for the Control of Cancer nem győzi eléggé figyelmeztetni a közönséget, hogy mily fontossággal bir az időközönkénti orvosi vizsgálat, hogy a rákot idejében felfedezhessék. A legutóbbi tizenkét hónapban 4Q00 nőt gyógyítottak ki mellrákból, ami pedig a rákbetegségek egyik leggyakoribb formája. De ugyanakkor azt sem szabad elnéznünk, hogy az említett periódusban 14,000 nő halt meg mellrákban és ami még szomorúbb, hogy ezek közül mintegy 9000-et meg lehetett volna menteni az életnek, ha a betegséget idejében felismerték és kellőkép kezelték volna. Ezt mondják az orvosi szakkörök. A legtöbb ember sajnos nem tudja és nem hiszi, hogy beteg, mert a rák különös tulajdonsága, hogy kezdetben nem jár különösebb fájdalommal s igy a beteg, mivel fájdalmat nem érez, nem panaszkodik és nem hajlandó orvoshoz menni. Ezenközben a rák egy olyan stádiumba fejlődhet, amikor már nem lehet kikurálni. A mellrak esetében az első jel, gyakran egy kis daganat. Sokszor alig észrevehető, legfeljebb csak tapintással lehet megérezni. De ha valaki ilyesmit vesz észre, azonnal keresne fel orvosát. Lehet, hogy a daganat ártatlan dolog és nem rákos, de sokkal okosabb egy ilyen észrevételt az orvos figyelmébe ajánlani, mintsem elhanyagolni abban a tudatban, hogy nem rákos. A rákbetegség gyógyításával foglalkozó orvosoknak feltűnt, hogy a mellrák esetek egyre szaporodnak/ Húsz év alatt 35 kell utána négy óra hosszáig mozdulatlanul feküdnöd. Nem kell a röntgensugarak áldó hatását figyelned és nem kell utána másfél napot aludnod, hogy két napig jól érezhesd magad és két nap múlva elölről kezd az egész kínszenvedést! Manci, bocsáss meg nekem! Csoda vagy, Manci, igazi csoda! Nem azért, mert négyszer operálták az agyadat és túlélted. Ez az orvosi tudomány csodája! Csoda vagy, Manci, az emberi kitartás, a reménykedés, a hit legszebb, legtündöklőbb csodája! Négy napot élsz igazán egy hétből, a többit átszenveded és átalszod kilenc év óta és mosolyogsz és hiszel és áldod az orvosokat akiknek ezt a heti négy napot köszönheted. Manci, ne haragudj rám, amiért eleinte nem hallgattalak olyan figyelemmel, amint megérdemelted és azt mondtam magamban, miért tudnak rajtad segíteni, amikor a nagy szellemek meghalnak. Manci, te nagy vagy! Szépen, mosolyogva szenvedsz és a te nagy szenvedésed hitet öntött belém. Egy jobb és szebb világnak a hitét. Köszönöm neked, Manci! százalékkal nőtt ezen betegek száma. Ezzel szemben a gyógyítás terén igen nagyot fejlődtünk és mind gyakoribb dolog, hogy a beteget — feltéve, hogy idejében kezdte a gyógy kezelést — kigyógyitják. Napjainkban a rákot sebészi beavatkozással gyógykezelik, valamint X sugárral, vagy rádiummal, vagy ezek kombinációjával. Húsz éven keresztül vezetett statisztika azt látszik igazolni, hogy a mellrák többnyire a 40 éven felüli nőket támadja. Az esetek 90 százaléka ebbe az évcsoportba, illetve korba sorozható. Az utóbbi időben gyakran jönnek kor házba nők harmincas évek körül, akik mellrákról panaszkodnak. Különös dolog, de úgy tűnik, hogy a gyermektelen asszonyok között gyakoribb a mellrák, mint anyák soraiban, akik gyermekeket szoptattak. Férfiak között egészen ritka a mellrák, de azért nem szabad azt hinni, hogy a férfi nem szenvedhet ilyen rákbetegségben. Hogy mi okozza a mellrákot, még mindig nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ha a nagyközönség szprosalbb kooperációt nyújtana, sokkal több beteget lehetne megmenteni az egészségnek és az életnek, mert ha a mellrákot sikerül kezdetben felfedni, öt eset közül négyben biztosan kigyógyitják. az építő gárdába BEFIZETTEK 1941—42-RE Hering Pál, Buffalo......... 2.50 Hering Pálné, Buffalo..... 2.50 E. J. Havel, Garfield___ 6.00 J. Kollár, Cleveland....... 3.00 Paul Pika, Chicago......... 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 2.00 M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Adler, Newark ...:___ 3.00 J. Vizi, Akron_________ 2.00 J. Deák, Akron................. 1.00 I I A rákbetegség gyógyítható, ha idejében felfedik és kellő módon kezelik