Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-01-11 / 1145. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 január 11. /• EGYRŐL-MÁSRÓL Elmondja: Z. J. ELMÉLETI TÉVEDÉS; GYAKORLATI VERESÉG A társadalmi események kialakulása látszólag a lefektetett elméletektől egészen eltérő gyakorlati irányt vett fel, amiből sokan azt következtetik, hogy a munkásosztály felszabadítására irányuló elméletek egyike sem célravezető a jelen kháoszban. Valóban a munkás- osztály felszabadítására irányuló elméletek nagy variációja volt és van forgalomban, amelyek közül egynémelyik utópisztikusnak bizonyult, mások a gyakorlatban teljesen haszontalanoknak bizonyultak, de viszont van egy elmélet, amely sohasem érte el azt a fokot, ahol a munkásság felismerhette volna annak gyakorlati értékét a munkásosztály felszabadi- tási harcában. Ez az elmélet a forradalmi Ipari Unionizmus elmélete az Industrial Workers of the World tervezete alapján. A forradalmi Ipari Unionizmus elmélete minden más hasonló célú elméletnél egyszerűbb és könnyebben érthető, gyakorlatilag könnyebben alkalmazható és talán egyszerűségénél fogva részesül a munkás tömegek részéről oly kevés figyelembe. Egyik sarkalatos pontja az Ipari Unionizmus elméletének, hogy a munkásosztály felszabadításának gyakorlati keresztülvitelét a direkt akcióra alapozza a más hasonló célú elméletek indirekt akcióival szemben. És talán ez az oka, hogy a munkásság vonakodik ezen elméletet gyakorlati próbára tenni. Sokkal kényelmesebb az Ígéretekre várni mint cselekedni és ezen tétlenségnek, az ígéretekre való várakozásnak az eredménye a jelen fejtetőre állított borzalmas állapotok. A munkásosztály felszabadítását célzó elméletek közül meglehetős széles kiterjedtségre tett szert a szociáldemokrácia elmélete, amelynek fő pontja a parlamenti képviseltessen alapszik. Eszerint a munkásságnak legfőbb teendője a választásoknál szavazatukat a szociáldemokrata képviselőkre adni és amikor már elegendő számmal lesznek ily képviselők a parlamentekben, azok kiszavazzák onnan a kapitalista osztály képviselőit. Fokozatosan oly törvényeket hoznak, amelyek mindig kevesebb hatalmat hagynak meg a munkáltatóknak és mindig több előnyökhöz juttatják a munkásokat, mig végül teljesen megszüntetik a magántulajdont és megszavazzák a Szocialista Társadalmat. Ezen elméletnek, különösen az európai országokban meglehetős nagyszámú követői voltak és egyes országokban — Ausztriában és Németországban — eljutottak annyira, hogy az óhajtott hatalom az ölükbe hullott. De amikor a kormány gyeplő a kezükbe volt, nem tudtak azzal mit csinálni. Ahelyett, hogy az elméletet a gyakorlatba érvényre juttatták volna, a kapitalista kormányzás nyomdokaiban haladtak. A kitűzött célból semmit, sem valósítottak meg és a munkásságnak nem volt módjában ezen mulasztásért kérdőre vonni vezéreit, mert azok ugyan oly eszközökkel büntették az elégedetleneket, mint a kapitalista osztály. Gyakorlati példák igazolják, hogy az indirekt — a képvisel- tetésen alapuló — akció a munkásosztály felszabaditási har- cábán vereséget szenvedett. Ezen kudarc következtében egy másik elmélet kezdett rohamosan terjedni az elnyomottak között — a kommunista elmélet — amely végcéljában hasonló az előbbihez; annak is az államhatalom meghódítása a célja, de nem szavazás utján, hanem a tömegek felkelésével, fegyveres erőszakkal. Ezen elméletet Szovjet Oroszországban vitték gyakorlati kivitelre és ezen példán felbuzdulva más országok is igyekeztek Oroszországot követni. Amint ma már általánosan tudott tény, Oroszországban ugyan a kommunisták kezében van a kormányzási hatalom, de a munkásosztály ott sincs közelebb a bérrabszolgaság alól való felszabaduláshoz, mint a kapitalista országokban. Bár a magántulajdon nagy részben megszűnt, a bérrendszer azonban ma is fenn áll és a javakat termelő munkásság éppen úgy kivan zsákmányolva, mint a magánkapitalista országokban. Ott is vannak kiváltságosak és alárendeltek. A kis számú kiváltságos osztály a parancsoló, a sok millió alárendelt pedig a parancsot teljesítő. A javakat termelő millióknak semmi beleszólásuk nincs a termelés irányításába; a bérek vagy a munka- viszonyok megállapításába, hanem azt a kiváltságosak állapítják meg, és az alárendelteknek minden ellenvetés nélkül teljesíteni kell azt. A parancs megtagadása nehéz börtönbüntetést vagy halálbüntetést vonhat maga után. A hithü kommunisták ugyan tagadják, hogy Oroszországban ily viszonyok uralkodnának és úgy igyekeznek elhitetni velünk, mintha az orosz munkásmilliók már elérkeztek volna az ígéret földjére. A megértőbbek már elismerik, hogy a kommunista elmélet ugyan nem jutott el százszázalékig a gyakorlatba Oroszországban, de “másként nem lehet, mert Oroszországban a viszonyok még nem érettek meg a kommunizmusra”. A megértés kedvéért fogadjuk el ezt a megokolást, de a tény mégis az marad, hogy az orosz munkásságnak éppen oly elnyomatásban van része, mint más kapitalista országok munkás-1 ságának. Tehát semmi külömb- séget nem tesz, hogy az elnyomókat kapitalista, vagy kom-1 munista névvel illetjük. Amíg a javakat termelő milliók nyomorognak, nélkülöznek és a szabadság jogainak gyakorlásában gátolva vannak, addig a mur - kásosztály célja megvalósíttat- lan. Az indirekt akció tehát sehol nem hozta meg a munkásságnak a felszabadulást, hanem mindenhol vereséget eredményezett. Ezen vereségek sorozatának következménye a minden elméletnél gyűlöletesebb barbár nácizmus gyors térhódítása. A sokszor becsapott tömegek még mindig nem tanultak a múlt vereségein és úgy vélik, hogy ez a “megváltó” eszme amely a kapitalizmus által teremtett khaoszból kivezeti a nyomorgókat, pedig minden jele szerint minden eddiginél sokkal nagyobb rabszolgaságba juttattja az emberiséget. A forradalmi Ipari Unionizmus elmélete a társadalmi fejlődés folyamatának eredménye és annak megvalósításához csupán a munkásság osztálytudatra ébredésére és cselekvési készségére van szükség. A társadalom szerkezetének a legfontosabb része az ipar, amelynek működésétől függ minden, ami társadalmi életet jelent. Ha az ipari termelés megbénül,. megáll az élet. Minden más intézmény a társadalomban az ipar zavartalan- működését van hivatva biztosítani, tehát természetszerűleg a társadalomban minden az iparoktól függ. Az iparok azonban munkások nélkül holt tárgyak. Az iparokban a munkásság jelenti azt, amit az emberi szervezetben a vér. Mig az iparok képezik a társadalom szivét. Mint az emberi szervezetben a vér és szív jelentik az életet, éppen úgy a társadalomban az ipar és az azt üzemben tartó munkásságtól függ a társadalmi élet. Az IWW elmélete szerint ha a munkásság egy uj rendszert akar felépíteni, akkor nem a felépítményekért kell harcolni, hanem az iparokért és ez az egyedüli hely, ahol a munkásság erővel rendelkezik. Ez a legközvetlenebb, a leghatásosabb módszer a munkásságnak, hogy megszerezze a szükséges erőt, ha a termelés szinterén. az iparokban szervezkedik, mert csak igy van módjában a társadalom többi szerveinek irányítására. Az összes elméletek között az IWW elmélete az egyedüli, amely a legegyszerűbb és leghatásosabb fegyvert adja a munkásság kezébe, de ezen fegyvert senki más nem használhatja sikerrel, csakis a termelést végző munkásság. A világ munkássága kísérletezhet kommunizmussal, nácizmussal, fasizmussal, szocializmussal és bármi más elmélettel az eredmény mindig vereség lesz mindaddig, amig fel nem ismeri a forradalmi Ipari Unionizmus egyszerű elméletét. Ez az egyedüli közvetlen ut és csak ezen haladva érhet el az Ipari Demokráciába. Los Angelesi Levél A verőfényes Californiának is meg vannak a saját természeti törvényei az országosan ismert “örök napsugár” mellett is. Mint az emberi lény, a természet is olykor- olykor megbokrosodik és tomboló, pusztító kedvében van, hogy aztán gyönyörködhessen a maga végzett munkájában. Nevezetes az állam történetében 1733, amikor a szent anyaföld megvadult, mint egy szilaj paripa, hogy lerázza magáról a tespedő emberiséget. Egy másik hatalmas földrengés 1906-ban pusztított itt. Azóta is többször éreztek föld lökéseket, majd a csúfosan elnevezett Csendes tenger végzi partjain az erős mosásokat, aminek nem egyszer házak, ingatlanok esnek áldozatul. Az elmúlt napokban is a tenger vadult meg olyan erővel, hogy az emberi erő, a technika minden segédletével sem tudta pusztításában megakadályozni. Redanto Beach néven ismert gyönyörű fürdő és üzleti negyed lett az áldozata ennek a természeti megmozdulásnak. A természet csak meg teszi a maga változásait, figyelmen kívül hagyva, hogy milyen árat követel az, csak az emberiség marad évszázados tespedésében hozzá nem nyúlva azokhoz a gátakhoz, amelyeket kizárólag a népesség rabláncba való tartására kovácsoltak meg. Pedig de igazi koronája lehetne a földnek, amelyen békésen és szeretettel élhetne egymás mellett. G. Bakos KÖNNYEN VÉGZETESSÉ VÁLHATÓ baleset hírét hozta Akronból a most Clevelandon dolgozó Deák János munkástársunk. December 30-án, az esti órákban Alak- szay Sándorné munkástársnőt, aki egy utcát keresztezni akart, egy száguldó automobil oly erővel ütötte el, hogy az utca másik oldalán parkoló és reá váró Alakszay munkástárs eszméletlen állapotba vitte be az akroni City kórházba, ahol a jobb lábán három törést, fejzuzódást, amelyet hat öltéssel várták ösz- sze és a test.egyébb részein állapítottak meg sérüléseket. A baleset után három napig válságos volt Munkástársnőnk helyzete a szűnni nem akaró magas láz következtében. Majd szombatra örvendetes változás állott be, amikor is jólesőleg fogadhatta a nagyszámú érdeklődőket. A törött lábat gipszbe helyezték s hisszük, hogy az orvos tudomány lehetővé teszi hogy Alakszay munkástársnő mielőbb közöttünk lehessen. (L) A General Defense Committee new yorki csoportja 1941 január 11-én este 8 órai kezdettel TÁNCESTÉLYT rendez az IWW Hallban, 116 University Pl. Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
