Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-03-15 / 1154. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1941 március 15. MAGYAR MUNKÁSOK VÉDELMI BIZOTTSÁGA _______HÍREI ________ MUNKÁBAN A “SZABAD SAJTÓ” Minél nagyobb arányokat ölt a háborús készülődés, annál nyíltabb és merészebb propagandát fejt ki az amerikai polgári sajtó a sztrájkok korlátozására vagy teljes eltiltására. Az az amerikai sajtó, amely olyan tüntetőleg hirdeti, hogy mennyire szabad és független. Függetlensége és szabadsága abból áll, hogy a hirdetőknek, a bankárok és iparfejedelmeknek érdekeit féltve őrzi és védi. New Yorkiak figyelmébe! Már hosszabb idő óta nem volt mulatság az IWW és a Modern Színkör rendezésében, MÁRCIUS 29-én, szombaton este ezt a hiányt utána fogjuk pótolni. Ez alkalommal \ SZINELŐADÁST ÉJFÉLI VACSORÁT ÉS TÁNCMULATSÁGOT fogunk rendezni a BÉRMUNKÁS OTTHON, 1351 Third Ave Színre kerül, Vámos Vilmos és Fischer Kálmán színművészek, valamint Nagy Erzsébet, Fülöp Irma, Gőbel János, Gajdos István, Fülöp Lajos, Lengyel János legjobb műkedvelők közreműködésével, AZ ADÓHIVATAL vígjáték két felvonásban . Az előadás után ízletes vacsora lesz felszolgálva és Szigeti József hírneves zenéje mellett tánc lesz. A jegy ára mindenhez együttvéve 75 cent. Ne felejtse tehát el a dátumot, MÁRCIUS 29-én, szinelőadást láthat, kitünően vacsorázhat és utána reggelig táncolhat. Mindannyian a Bérmunkás Otthonban találkozunk. A rendező bizottság. Az utóbbi időben hasábos cikkek és vezércikkek szólnak arról, hogy a munkások itt is, meg ott is sztrájkba mentek, vagy akarnak menni és ezáltal veszélyeztetik a nemzeti védelmet. Holott egészen természetes, hogy most, amikor fellendülés van az iparokban és amikor a megélhetéshez szükséges összes dolgok árai folytonosan emelkednek, a munkások bér- követeléseket támasztanak. Az ilyen követeléseket aztán ezek a túl buzgó és szolgalelkü lapok kiszínezik és amig amaguk részére követelik a szabadságot, addig nagymérvű propagandát fejtenek ki a munkás szabadság jogok elnyomására. Arcátlanságukban annyira mentek* hogy magára az elnökre akartak nyomást gyakorolni, aki azonban nyíltan a szemükre vetette, hogy a sztrájkmozgalmakat . kiszínezik, meg- nagyitják és ezzel a közönséget hamisan informálják. Roosevelt elnök szerint az összes iparokban, amelyek a nemzeti védelem részére dolgoznak, csak minden 400 telep közül egyben volt bérmozgalom, ami igazán jelentéktelen. A Magyar Munkások Védelmi Bizottsága az 1918—20-as évek idején, amikor az üldöztetés a legmagasabb fokot érte el, együtt működött a hasonló célú egyesületekkel és intézményekkel. Minden eshetőségre számítva ma is, az alábbi levelet küldtük a Civil Liberties Union new yorki központi irodájába: Civil Liberties Union 31 Union Square New York, N. Y. Midőn az 1918—20-as években ezer és ezer munkást tartóztattak le és tették ki különböző üldöztetésnek, megalakítottuk a Magyar Munkások Védelmi Bizottságát, hogy segítségére legyünk azon magyar munkásoknak, akiket a kémkedési törvények alapján, de valójában a munkásmozgalom valamely ágában való részvételük miatt üldöztek. Coope- rálva az önök és hasonló célú intézményekkel sikerült az ártatlanul elfogott 72 magyar munkást kiszabadítanunk. Noha tudjuk azt, hogy a mai viszonyok még eddig különböznek az 1918-as idők viszonyaitól és tudjuk, hogy a veszély vonalához még nem értünk el, mindazonáltal szükségesnek látjuk, hogy a Magyar Munkások Védelmi Bizottságot újból felelevenítsük. Az újból életre hivott Magyar Munkások Védelmi bizottságának célja: 1. A tudomására hozott minden ügyben vizsgálatot inditani. 2. Az ügynek publicitást szerezni. 3. Biztosítékot és financiális segítséget adni ott, ahol arra szükség van. 4. Megbízható ügyvédekről gondoskodni. 5. Cooperálni és segédkezni hasoncélu egyesületekkel és intézményekkel. Mint a múltban, ugjr most is kérjük az önök kooperációját, hogy hathatós védelmet nyújthassunk azon munkásoknak, akiket a túlbuzgó hatósági közegek, vagy az önmagukat a rend és törvények apostolainak • kinevező egyének a polgári szabadságoktól megfosztani próbálkoznak. Üdvözlettel Geréb József, „ titkár E levélhe a következő választ kaptuk: Magyar Munkások Védelmi Bizottságának 'Levelüket örömmel vettük és azt teljes mértékben méltányoljuk, noha azt hiszem, hogy EGYENLŐRE még nem kell tartanunk attól, hogy olyan védelemre, mint önök a múltban nyújtottak, szükségünk lesz. Azonban, ha mégis szükség lesz arra, akkor számíthatnak a mi legteljesebb kooperációnkra. Üdvözlettel Roger N. Baldwin Director Civil Liberties Union New York, N. Y. FEJTI JÓZSEF | Miami, Fla.-ban, idő előtt, tragikusan érte utói a halál. Február 22-én, szombaton a késő esti órákban, lakáskeresés közben, két fekete rabló-gyilkos bandita golyójának lett az áldozata. Hold up-olták, fejbe ütötték és revolver lövésekkel leteritették. Mentők szállították a korházba, ahol a golyók által tizenegyszer kilukasztott belső részét és egy összeroncsolt főütőerét megoperálták, amiután állapotában örvendetes javulás mutatkozott. Az öröm korai volt, mert állapota harmadnapra rossza bra fordult, ugfannyira, hogy három vérátömlesztés sem segített már. Erős szervezete szörnyű kínok között két napig tu- sakodott a halállal. Mindhiába. Csütörtökön, február 27-ének első óráiban kiszenvedett. Temetése szombaton, március elsején délután 2 órakor, meghagyott kívánsága szerint ment végbe és tetemét elhamvasztották. Koporsójánál Deutsch Rudolf munkástárs az IWW tagjaitól és nagy számú barátai és ismerőseitől búcsúztatta el. Tudósitó. akiknek a célja, Hitler győzelmének az elősegítése. Nem lehetünk tovább csendes kibicek. Állást kell foglalni jobbra vagy balra. Én azt mondom: az amerikai munkás az európai testvéreit és saját magát is segíti, amikor helyesli Anglia segítését, de ugyan ak- : kor fokozott mértékben kell folytatnia az osztályának szervezését a végső küzdelemre, a kapitalizmus megdöntésére. Hirdetnie kell azt, hogy Hitler legyőzése, még nem ad biztosítékot arra, hogy egy uj nácizmus itt is ki ne alakuljon. Az önmagát túlélt kapitalizmus további életben tartására, ennek csak egyetlen biztosítéka lehet és ez, ha az amerikai munkásság megteremti az Ipari Uniókat abban a formában, ahogy azt az IWW hirdeti. Az amerikai munkásság harcaiban az elmúlt 35 évben mindenkor szerepet játszott az IWW, mindig rámutatott a helyes útra. Most, amikor az egész világ civilizációja, a munkásság teremti meg az Ipari van veszélyben, ez a harcos szervezet nem bújhat el a semlegesség homokjába, hanem ki kell jelentenie azt, hogy a nácizmus elleni küzdelemhez tartozik az is, hogy Amerika megadjon minden segítséget a nácizmus ellen harcoló országoknak. Kozsány János: NEM LEHETÜNK KÖZÖMBÖSEK A folyamatban lévő világháború, válaszút elé állította az osztályharcos munkások táborát és nem könnyű dolog mellette, vagy ellene foglalni állást. Azonban választanunk kell a kikerülhetetlen rosszak közül a jobbikból, mert közömbösségünkkel csak ártalmára lehetünk ügyünknek. Dacára, hogy ismerjük a háború tényleges okait, amelyeknek volta nem található a hangaztatott jelszavakban, mégis a helyzet kényszerítő hatása folytán, a hadakozó demokráciák ügyét kell magunkénak tekintsük. Az a puszta tény, hogy a demokráciák győzelme esetén a nácizmus, illetve Hitler haramia bandájának világuralomra való törekvése semmisül meg, igazolté teszi kényszerült álláspontunkat. Ez nem jelenti egyben azt, hogy szivvel-lélekkel elismerjük a fegyveres hadjárat jogosultságát. Letagadhatatlanul beigazolódott, hogy a nagyarányú árutermelés fölöslegének elhelyezési nehézségei, az áruforgalomhoz szükséges piacok összezsugorodása, váltja ki a különböző kapitalista érdekeltségek közti Súrlódásokat, ami végül is háborúzásban kulminálódik. Az erősebb kapitalista érdek- csoport, legyűri a gyöngébbet és elhódítja piacait. Az igy létesített piacon a maga áruit viszi forgalomba, mig legyőzött ellenfele ismét csak arra szervezi erejét, hogy azokat visz- szahóditsa és legyőzőinek hatalmát megtörje. Ez történt az előző világháború után. Azzal a külömbséggel, hogy az Angol kapitalizmus önuralmának védelme érdekében, célszerűnek látta a náci banditák felfegyverzését és általuk a középeurópai piacok meghódítását, mert azzal vetélytársuk kielégítését vélték elérni. Amint látjuk, számításuk nem vált valóra, minthogy az árutermelés rendszerében nem végződhetett másként. Eltekintve azonban a háború eredeti okaitól, bármennyire is ellenzői vagyunk a háborúnak, kényszerülve vagyunk elismerni, hogy a demokráciák győzelme, ha pillanatnyilag is, de a nácizmus terjeszkedésének állják útját. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a jelen háború megszünteti a fasizmus kiuju- lásának lehetőségeit. Egyájta- lán nem. A fasizmus csirái kihajtottak már a hadakozó demokráciák talaján is. Kifejlődését játszi könnyedséggel akadályozhatja meg a helyesen szervezkedő munkásosztály, mert az európai események tapasztalatai okulásul szolgálnak a követendő eljárásra. Midőn a fasizmus legyűrését kívánjuk elérni a háborúzó demokráciák mellé állva, ne tévesszük szemelől egy pillanatra is, hogy gazdasági erőnk szervezése feltétlenül szükséges, hogy meglévő jogainkat a győzelem után megtarthassuk és a megujhódó fasizmust mielőtt erőhöz jut, megsemmisíthessük. Főként pedig, hogy gazdasági szervezeteink megerősödésével a termelés eszközei birtokába jussunk és a javak szétosztását közhasználatra intézzük. Ezeknek szemelőtt tartásával gazdasági hatalomra emelkedik a munkásosztály és annak alapján megteremtheti a háborúkat kiküszöbölő IPARI DEMOKRÁCIÁT.
