Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-02-22 / 1151. szám
1941 február 22. BÉRMUNKÁS 5 oldal LEHET-E SEMLEGES AMERIKA MUNKÁSSÁGA? (Folytatás) A MISZTIKUS VÉGZET Franklin D. Roosevelt, az Egyesült -.Éllamok elnöke most harmadszori elnöki beiktatása alkalmával mondotta: “Vannak olyanok, akik hisznek abban, hogy a demokráciát, mint államformát, mint életmódot, va lami misztikus végzet mérlegeli és korlátozza. De mi amerikaiak jól tudjuk, hogy ez nem igaz!” íme, most, amikor már csaknem egész Európában megszűnt a “demokrácia, mint életmód” itt még mindig görcsösen tagadják annak lehetőségét. Vagy ha már Európában meg is történt ilyesmi, itt Amerikában a mai életforma örökké megmarad. Ezzel természetesen csak azt mutatják, hogy valójában ők hisznek valami “misztikus végzetben”, amely történelmi fejlődés dacára is megtartja itt a tőkés termelési rendszert. Mint mondottam, az orosz forradalom legnagyobb érdeme tehát abban van, hogy megtörte a tőkés termelési rendszerben voló végtelen hitet. A világ munkásai láthatták mindenfelé, hogy nem a végzettől, nem az “Istentől” elrendelt törvény készteti őjket a tőkések örökös jármába és ha összefognak, akkor ledobhatják magukról azt a jármot. A múlt háború másik igen fontos következménye az ipari fejlődés ütemének meggyorsítása volt. A négy évig tartó háború alatt és közvetlen utána éppenugy, mint most, az ipartelepeket mindenütt nagy mértékben fejlesztették, újabb, tökéletesebb gépeket állítottak be. A nagy ipari terjeszkedés előbb csak hadiipart, a pusztítást szolgálta, de a béke beálltával az uj és tökéletesebb, gépek segélyével a tömeg produkálás olyan korszakához értünk, amiről előbb álmodni sem mertek. A gépfejlődése azt jelenti, hogy a gép ugyanazon idő alatt és ugyaazon gépkezelővel több árut tud termelni. Másszóval, hogy ugyanazon áru tömeg elkészítéséhez kevesebb ember kell. De mint már előbb láttuk, a bérmunkás csak egy részét tudja visszavenni a ter- melvénynek, ÍGY MINÉL TÖKÉLETESEBB A GÉP, ANNÁL KEVESEBB MUNKÁS KELL HOZZÁ, ANNÁL KEVESEBB A BÉR ÉS ENNEK MEGFELELŐLEG KISEBB AZ A RÉSZ, AMIT A MUNKÁS VISSZAVEHET, VAGYIS NAGYOBB RÉSZ MARAD A TŐKÉSOSZTÁLY KEZÉBEN. De volt még egy harmadik következménye is annak a 914- 18-as háborúnak. Miután Európában 4 évig óriási hadcsapatok álltak szemben egymással, rombolva, pusztítva a legfontosabb iparvidékeket, az ipari termelés egy részét a piacok területére helyezték és igy igen sok, azelőtt csak fogyasztó terület, a hábor uután termelő területté vált, vagyis a piaci területek megfogytak. A gépek fejlődésének és a piacok megfogyásának aztán az lett a következménye, hogy rászakadt a világra az addig soha nem ismert óriási méretű munkanélküliség, amelynek direkt következménye a most folyó világháború. A TERMELŐ ESZKÖZÖK SZEREPE Ezek a tények egy nagy általános igazságot mutatnak ki. Tudományosabb formában ezt gy fejezhetjük ki; A termelő eszközök fejlődése magával hozza a termelési rendszer^fejlődését. És ha tekintetbe vesz- szük, hogy az emberi civilizáció alapjául az ember által hasz nált eszközöket vesszük, akkor kimondhatjuk, minden kort, annak a kornak a termelő eszközei jellemeznek. A termelő eszközök képezik azt az alapot, amin a gazdasági rendszerek nyugszanak. És midőn a termelő eszközök elérik a fejlődésnek bizonyos fokát, kinőnek a régi rendszerből, használatuk akadályokba ütközik és a fejlődés kérlelhetetlen törvénye nem az eszközöket fejleszti vissza, hanem a rendszert változtatja meg, hogy az eszközöket teljes effektussal lehessen használni. A kapitalista termelés tarthatatlansága a háború után hamar mutatkozott egész Európában. Mindenütt nagy munkanélküli tömégek járták az utcákat, életüket máról holnapra tengetve. Ezeknek jó része a munkásosztályból, másik része pedig a kis burzsuázia soraiból került ki. A nincste- lenség összehozta őket és mindenütt rendszerváltozást követelnek. Az uralkodó osztály természetesen nem adja fel kiváltságait egyszerű követelésre. A forradalmi tömegek ellensúlyozására nemzeti jelszavak alá rejtett kalandor mozgalmakat vettek igénybe. A KRITIKUS IDŐK KALANDORAI Kritikus időben a kalandorok egész tömege jelentkezik, lesve az alkalmat, hogy hol és kitől kaphatnak támogatást. Olaszországban, ahol a szindikalista munkások komolyan veszélyeztették a tőkések uralmát, szim tén egy ilyen krízis kalandor jelentkezett és nyert támogatást egy erőszakszervezet felépítésére, amellyel képes volt az állami hatalmat magához ragadni és uralmát a terror minden eszközével, — beleértve a bérgyilkosságokat is, — sikerült neki megerősíteni. Ugyancsak ezt a példát követte Hitler később Németországban. őt is a kritikus idők vetették felszínre és ő is az utcát járó, éhező munkanélküli tömegből szervezte meg erőszak szervezetét, őt is a német tőkések pénzelték és noha fajgyűlöletet, ^ bolsevizmus elleni küzdelmet, meg ultra hazafias nemzeti eszméket hirdetett, valójában, ő is, mint Mussolini, a tőkések pénzén, azok hatat mának a megvédésére indult, nyert pénzbeli támogatást. Hatalomra jutásukat csak a speciális viszonyok tették lehetővé és a hatalom kezükbe hullásával talán ők voltak a legjobban meglepődve. . Most következett aztán a lényeges fordulat. Az ilyen kalan dór módra szerzett hatalom feltartása csak egy igen nagy, állandó erőszakszervezettel lehetséges. Úgy Mussolini, mint Hitler nagy, csak tőlük függő hadsereget szerveztek, amelynek tagjait pusztán csak a hatalommal járó konc hozott és tartott össze. Mindkét országban egy uj, nagyszámú parazita osztály keletkezett, amelynek e°yetlen rendeltetése a vezető diktátor hatalmának minden eszközökkel való támogatása, mert ők annak a diktátornak a hatalmából élnek. De ilyen nagy parazita osztály eltartására nem elegendő a szimpatizáló gazdagoktól kapott alamizsna, nem elegendő a tengődő iparok megadóztatása sem. A következő lépés tehát az volt, hogy az egész termelési rendszert megrendszabályozták noha meghagyták a tőkések tulajdonjogát, de azoknak korlátlan hatalmát megszüntették s a profit jelentékeny részét saját maguknak foglalták le. Ezzel megszületett az úgynevezett “totalitär” állam esz- mélye. KORLÁTOLT KAPITALIZMUS A totalitär állam tehát megegyezik a tőkés állammal any- lyiban, hogy az iparok még mindig magán kezekben van- íak, hogy a tulajdonjog, a birtoklás még mindig jogot ad a termelvényekben való részeselésre; de különbözik attól abban, hogy a munkáltató osztály ogai nagy korlátok közé vannak szorítva és még inkább kü- 'önbözik abban, hogy kivette a tőkés termelési rendszerben uralkodó anarchiát és annak he- ’vébe. követve ez orosz né^dát behozták az iparok összpontosított és tervszerű irányítását. A totalitär állam bizonyos tekintetben felelevenítette a hü- bérrendszert. Itt is egy fegyveres osztály — kaszt — keletkezett, amely a vezérnek HŰSÉGGEL, feltétlen engedelmességgel adja a fegyveres támogatást és a hűségért anyagi jutalmazást kap. Ez az anyagi jutalmazás sokszor egészen úgy történik, mint hajdan, a feudális rendszerben. Az ellenzőktől elveszik a vagyonokat és a híveknek adják. Hajdan a föld volt az, amivel a kiválóbb híveket jutalmazták, ma az iparok, a bankok, a kereskedelmi házak tulajdonába ültetik őket. , És éppenugy, mint ahogyan a feudális rendszer idején a hü- bérur birtokával velejártak a jobbágyok, most is a totalitär államokban az ipartelepekkel mennek a munkások is, nem jogaik kiterjesztésével, hanem inkább jogaik megnyirbálásával. Úgy Mussolininek, mint Hitlernek első ténykedése volt a munkásjogok kiterjesztéséért folyó harc durva elnyomása, a küzdelem élgárdájának kiirtása És ma is a totalitär álamokban a legnagyobb bűn a munkás jogok említése. A totalitär államban mindent az állam érdeke alá rendelnek. Az állam azonban nem más, mint a DIKTÁTOR ÉS AZ ő HATALMÁT F E N T A RTÓ FEGYVERES KASZT, here osztály. Ez szabja meg a munkások jogait és kötelességeit, a munkaidőt, a munkabéreket és egyéb munkaviszonyokat. Ez ellen fellebbezés nincs, maguknak a munkásoknak nincs semmi beleszólásuk. Az elégedetlenség- a hazaárulással egyenlő és akként is büntetik. Az egész rendszer tehát ennek a here, fegyeveres kasztnak az eltartását szolgálja. Az ilyen rendszer igazolásán ra aztán megteremtették a “német nép mester voltának” filozófiáját. A német nép jobb, tökéletesebb, fejlettebb minden más fajnál és éppen ezért a többi fajok fölötti uralomra van hivatva. Ezt mindjárt a gyakorlatba is átvitték a győzelmes hadsereg nyomán, amennyiben az elfoglalt területekről több mint 8 millió munkást vittek eddig is kényszermunkára, hogy szolgálják a mestereket. A TŐKÉS DEMOKRÁCIA Ezzel a totalitär államokkal és eszmékkel áll szemben az angol és az amerikai uralkodó ősz tály által képviselt “demokrácia”, — mint államforma, mint életmód. Az az életmód, amelynek alapja a magán- tulajdon, amelyben a közösség termelte javakból nem a munka, hanem a tulajdonjog alapján adnak nagy részesedést, az-az életmód, ahol a munkás a termelvényének csak kis részét tudja visszavásárolni és ezért a termelés időközönként megakad, nagy pangás áll be, magával hozva a nagy nélkülözést és kétségbeesett bizonytalanságot a munkásság részére. Az*a társadalmi rendszer, amely alól kinőttek a termelőeszközök és amelynek erőszakos fentartása a munkásosztály kárát, további kizsákmányolását jelenti. Amig tehát az első világháború a tőkés osztály két csoportjának a harca volt a piacokért, hogy a birtokukban maradt fölös termelvényeket értékesíteni tudják s igy profitjukat növeljék, addig a mai háború a tőkésosztálynak a harca egy a hatalomra került, megnövekedett fegyveres kaszttal, amely magának követeli az iparok igazgatását. Hogy ez a harc igazi lényege mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azon tőkések, akik kezdetben támogatták is a fasizmust, ma már ádáz ellenségeivé váltak. Még a német Thissent is ott találjuk az angol tőkések oldalán. A termelőeszközök kifejlődése egyben az öldöklő fegyverek fejlődését is jelenti. Nekem úgy tetszik, hogy egy uj fegyvernem behozatala adja meg az eszközök fejlődésének azt az idejét, amikor a társadalmi rendszerek változása ténylegesen megtörténik. A feudális rendszer elpusztulásának idejével összeesik a lőporra alapított tűzfegyverek kifejlesztése és használata. A kapitalista rendszer kimúlását együtt fogják emlegetni a HA- DIREPÜLÉS KIFEJLESZTÉSÉVEL. (Folytatás következik)
