Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-02-08 / 1149. szám
VOL. XXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1941 FEB. 8 NUMBER 1149 SZÁM Hitler a háborús pusztítások még kegyetlenebb folytatását ígéri A Bethlehem Steel mun kásái nem sztrájkolhatnak AZ UNIÓ TISZTVISELŐI VISSZAPARANCSOLJÁK A MUNKÁSOKAT A MUNKÁRA — A CIO A MUNKÁLTATÓKKAL. A diktatórikus hatalmi őrület főmestere Hitler, ismét a pódiumra állt és több mint másfél óráig beszélve bizonyította, hogy a fasizta demagógiának nincs határa. Olyanokat mondott a világhelyzettel kapcsolatban, amiért más halandót kényszerzubbonyba bujtattak volna mint veszedelmes őrültet, őt azonban megtapsolták és ünnepelték. Csak most láthatják igazán, hogy milyen súlyos tévedésben voltak akik a huszadik század civilizációjáról úgy emlékeztek meg, hogy az nagy lépés a haladás felé a régi múlttal szemben. Mntha csak az történt volna, hogy az agy velő nélküli fejlett gépekhez idomult hozzá az ember és agyvelő nélküli gépemberré formálódott volna át. És ahogyan a gépekre nem bir fontossággal, hogy kiknek a szolgálatában kopnak és pusztulnak el, úgy az embergép is mintha csak ugyanolyan értelemben létezne és tenne szolgálatot. Bármennyire súlyos és lekicsinylő ez a megállapítás a Hitler beszédét tapsoló néptömegre, de ez a valóság. Mert hogyan volna ez lehetséges máskép, amikor a tömeg tapsol Hitler azon kijelentésére, hogy Angliában nincs demokrácia, mert az angolok másokat használnak föl saját céljaik érdekében. Távol áll tőlünk még csak a gondolata is annak, mintha az angol áldemokráciát olyannak ismernénk, mint amilyen jó és megfelelő a munkás nép érdekeinek. De éppen egy Hitler mondja azt, hogy Angliában nincs demokrácia és éppen a hitleri terrorizmus alatt nyögő tömeg helyeslésével találkozzon, ez az ami a legsötétebb korszak árnyát veti felénk. Hogy a tömeg mennyire gondolkozás nélküli géppé sülyedt le, azt láthatjuk Hitler beszédének további során. Hitler aki Páris elfoglalása után csak néhány hetet számított arra, hogy Londonban csináljon egy kis hitleri demokráciát, majd később néhány hónapról beszélt ennek keresztül vitelére, a múlt heti beszédében azonban már az egész 1941. évet emlegette ennek elérésére. És a tömeg épp úgy tapsolt mint a nagy pózban kivágott győzelmi mámoros időkben. Ezekhez a kijelentésekhez tartozott aztán mint apró kis fűszerezés Hitler olyan kijelentése, hogy ők a népek szabadságáért vívják a háborút, a népek szabadságát kihasználó üzlet demokráciával szemben. Ez ideális harc, amit a nemzeti szocializmus zászlaja alatt vívnak, győzni fog. Arról pedig még csak ne is álmodozzanak az üzleti demokráciák, hogy akár Milanóban, akár Berlinben a nép forradalomra gondolna, mert ahol annyi szabadságuk van, ott olyasmi nem fordulhat elő. Ilyen kijelentésekből állt Hitler egész beszéde és ezért mondhatjuk határozottan, hogy a fasizta demagógiának nincs határa. Beszédének egyrésze pedig fenyegetőzésből állt, majd csak ezután veszik elő az igazi pusztító eszközöket. Amit eddig csináltak az csak előkészítő munka volt az igazi ütközetre. Ha pedig Amerika tovább segíti Angliát háborús felszereléssel, minden hajóját megtorpedózni fogják és a tenger mélyére sülyesztik. És a tömeg tovább tapsolt. Hogy miért szabad pl. Oroszországnak, mely ténylegesen nem részese a náci háborúnak, hadifelszerelés és nyersanyagát Hitleréknek szállítani, ez nem bűn hanem erény, mert a náci ideológia győzelmét segíti elő. Vagy miért szabad Románia olaját, Magyarország búzáját és zsírját a náci háború érdekének szolgálatára elrabolni, ezek aztán mind olyan kérdések, melyek magasan fölötte állnak az üzleti demokrácia nívójánál. A munkásnépnek most még volna ideje az ilyen beszédek és kérdések fölött gondolkozni és a saját érdeküknek megfelelőig cselekedni. *Ha azonban ezt az időt hamarosan nem fogják kihasználni, be fog következni az a helyzet az egész világ munkásosztályára ami a német munkásosztályra már bekövetkezett. Agyvelő nélküli tapsoló gépekké fogják őket átformálni. (f.) Tudatlanság még nem jelent butaságot, amint egyetemi kiképzés sem' jelent intelligenciát. Maurice Hindus. Az az amerikai aki Európa erőszakos megjavítását ajánlja őrült. Thomas Jefferson NEW YORK FIGYELEM! Az IWW angol nyelvű csoportja 1941 február 7-én, este 8 órai kezdettel előadást tart az IWW Hallban, 116 University Place. Az előadás tárgya: “A háború és következményei. Előadó: Justus Ebert. BETHLEHEM, Pa.—(A Bérmunkás levelezője jan. 26-ikán írja) A Bethlehem Steel Corporation munkásai, mint általában az acéltelepek alkalmazottjai csak a morzsákat kapják munkabér fejében azoknak a millióknak, amelyeket a háborús ipar hoz az acélbáróknak. A munkásság hiába kísérletezik, hogy ebből a “fizetésből” megélni tudjon, az egyre magasabbra szökő élelmiszereket képtelen beszerezni, pedig anélkül nem tudja tartani azt az iramot, amelyet a termelés menete megkíván. Ez a helyzet késztette a Bethlehem Steel Corporation munkásait is, hogy szervezete utján bér javítást követeljen. Hosszú hetek óta folynak ilyen tanácskozások a munkások és az unió között. A telep munkásai, amint arról már értesítéssel voltunk a CIO szervezethez csatlakozott le és annak itteni képviselője Van A. A Federated Press híradásából érkezik Kentuckyból azon örvendetes jelentés, hogy végre A1 Benson az életfogytiglani börtönre Ítélt négy bányász egyike végre szabadon van. Az Evarts-i összecsapás után fog- dosták össze a bányászok bátor harcosait és Harlanban gyilkossággal vádolva modták ki reájuk a szörnyű ítéletet. Eddig is közel tiz esztendőt ültek teljesen ártatlanul, hamis tanúvallomás miatt. Rhodes K. Myers Kentucky állam kormányzó helyettese, a kormányzó távollétében irta alá a kegyelmi okiratot, melynek alaján Benson feltétlen és azonnal visszakapta polgári jogait. A kormányzó helyettes élő szóval is kijelentette, hogy az adatok áttanulmányozása után arról győződött meg, hogy Benson teljesen ártatlan és annak alapján járt el. A tényleges kormányzó nem volt jelen az aktusnál, mert Washingtonba utaBittner, akinek nem a 45-65 centes órabérekből kell megélnie, nem sokat törődik a munkások kívánalmaival. Ezt a dolgozók is felismerték és helyzetük javítását a saját kezükbe vették. Január 23-án részben ülősztrájk formájában, részben * a telep elhagyásával megszüntették a termelést. Nem sok időbe tellett, hogy Bittner, akit azelőtt napokig nem találtak a munkások, ott teremjen és ahelyett, hogy a munkások követelését igyekezett volna érvényre juttatni, a munkásoknak adta ki a parancsot, hogy a munkát fel kell venni. Hétfőn, 26-án, a gyár körül minden csendes, piket vonalnak hírét sem látni, ami azt jelenti, hogy Bittner urnák sikerült a munkásokat leszerelni. Mind világosabbá lesz a munkások előtt, hogy a CIO-val csak gúnyát cseréltek. Itt sem a munkások megkérdezésével, de anélkül és ellenük intézik az unió tisztviselők az ügyeket. zott Roosevelt elnök felavatási ünnepélyére aki egyébként is megtagadta a karácsonyi amnesztiát, mellyel az egyesült munkásszervezetek képviselői járultak hozzá annak idején. Myers kormányzó helyettes midőn Bensonnak megkegyelmezett, ugyanakkor & többiek életfogytiglan tartó büntetését 21 esztendeig terjedőre változtatta meg, amely lehetővé teszi, hogy W. B. Jones, Chester. Poore és Jim Reynolds is rövidesen vissza kapják szabadságukat. Benson kegyelmi okiratát Edward H. Weyler a Kentucky-i egyesült munkásszervezeteknek képviseletében és Herbert Mahler a Kentucky-i bányászok new yorki védelmi bizottságának titkára vették át és a kormányzói palotából azonnal az állami fegyházhoz hajtottak és Bensont magukkal hazavitték családjához. Mint ismeretes, a tizévelőtti megyei hivatalnokok teljesen a AI Benson, a harlani áldozatok egyike kegyelmet kapott VÉGRE AKADT EGY KORMÁNYZÓ, AKI ELISMERI A MUNKÁSOK BIZONYÍTÁSÁT, HOGY A HARLANI TIZ ÉVES ELÍTÉLÉS ÖSSZEESKÜVÉS, AZ IGAZSÁG HAMISÍTÁSA VOLT.
