Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-06-21 / 1168. szám

1941, junius 21.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Uj magyar politikai alakulat

A magyarországi reakciós uralom által kiüldözött s Amerikába menekült emigránsok liberális csoportja, a velük rokonszenvező s hasonló érzemlü magyar származású amerikai polgárok támogatásával AMERIKAI MAGYAR DEMOKRATIKUS SZÖVETSÉG név alatt, uj magyar politikai mozgalmat indított. Az alakuló gyűlést New Yorkban, junius 6-án tartották.

A mozgalom élén Dr. Vambé- ry Rusztem, egyetemi tanár, Fényes László, volt magyar országgyűlési képviselő, Lengyel Emil újságíró, Ormándy Jenő karmester állnak, akik várják az ugyancsak Amerikában élő Jászi Oszkár egyetemi tanárnak, sőt állítólag Károlyi Mihálynak a támogatását is.

Az alakuló gyűlésen a Bérmunkás képviselői is megjelentek, ahol minden félreértés elkerülésére az alábbi nyilatkozatot tették:

A Világ Ipari Munkásai Szervezetnek és magyarnyelvű lapjának, a Bérmunkásnak képviselői csak mint FIGYELŐK és NEM RÉSZTVEVŐI avagy TÁMOGATÓI jöttek el erre a gyűlésre.

Mi, úgy tartjuk, hogy a jövő fejlett ipari államát nem politikai, hanem gazdasági kérdések fogják uralni. Politikai természetű kérdések helyett azt kell meghatározni, hogy mennyi lakásra, ruhára, élelemre, tanításra, szórakozásra, stb. van szüksége

a lakosságnak és' miként lehet ezen dolgokat a leggazdaságosabb utón megtermelni és szétosztani. Erre a politikai intézmények képtelenek. A termelés átvételére és ész-szerű i r ányitására csak az iparilag szervezett munkásság képes a termelő eszközök felszabadítása utján.

Azonban jól tudjuk, hogy jelen körülmények között a Magyarországra vonatkozó minden politikai megmozdulás érdekli az amerikai magyarságot. De jól tudjuk azt is, hogy a mai kritikus időket az általunk a múltból már nagyon jól ismert, az amerikai magyarságot már számos ízben becsapó, kizsaroló, jel- lemtelen egyének újból kiakarják használni egyéni érdekeik céljaira. És miként ezen gálád fondorkodásokat időről-időre lelepleztük lapunkban, úgy ezen politikai alakulatot, amelynek vezetői szerintünk felfogásukhoz valóban őszintén hü, egyénileg is tisztességes,becsületes emberek, szintén pártatlan tárgyilagossággal hozzuk az amerikai magyarság tudomására.

Az alakuló gyűlés Dr. Vam- béry és Fényes előadásai után határozati javaslatotot fogadott el, amelyben kifejti programját és csatlakozásra szólítja a velük rokonszenvezőket úgy az Egyesült Államokban, mint a Kanadában és a DélameLevél a “Bérmunkás ához

T. Szerkesztő munkástárs!

Engedtesség meg, hogy néhány szóval hozzá szólhassak (f) munkástárs a Bérmunkás junius 14-iki számában “Uj érvágásra készül az Amerikai Magyar Szövetség” Írásához, amennyiben én me gvagyok győződve, hogy az amerikai magyarság egy Károlyi Mihály alakulatot ma még egységesebben támogatna, mint tette azt az elmúlt háború idejében.

Minden újságolvasó ember tudja, hogy az egyetlen gentry sarja Károlyi Mihály Magyar- országnak, aki nemcsak ígérte a magyar népnek a jogokba való bele helyezését, de aki amikor ahoz módja volt, az elgondolását igyekezett meg is valósítani. Azt is tudjuk, hogy éppen ezért került Károlyi Mihály személye, valamint minden vagyona a fekete listára Magyar- ország intézői előtt. Ezért kellett és kell ma is száműzetésben élnie, ami elvi kitartását igazolja és ez a körülmény az, ami az amerikai magyarságot Károlyi Mihály mellé állítaná, ha ez az alakulat - valóban zászlót bontana.

De nemcsak a dolgozó népet találná ez a mozgalom maga mellett, hanem a magyarság jelen “hangadóit” is, mert hiszen elvesztenék a néppel való minden kapcsolatukat, ha a magyar népben meggyökeresedett szabadság és 48-as elgondolások ellen lennének. Elsősorban és a legszivélyesebb well come illeti Károlyi Mihályt és alakulatát a washingtoni Kossuth Buildingben, ha csak nem való igaz az, hogy azon az épületen a cégér hamis és azt már Habsburgra kellene átfesteni.

Túlzásba menő állítás, hogy az abban székelő urak, akik amerikai tartózkodásuk java részében liberalizmust hirdettek, nem egy Károlyi mozgalom mellett találnák hivatásukat, bár tagadhatatlan, hogy az utóbbi hónapokban ennek az ellenkezőjét cselekedték. De a hömpölygő ár észre fogja téríteni ezeket, mig a konjuktura embereket, mint a szalmát fogja elsodorni.

Én hiszem, hogy a nagy egyletek lesznek az elsők, akik kezdeményezik az Amerikai Magyar Szövetség cégtáblájának és célkitűzésének az átfes- sését.

Dayton, O.

Kovács H. Mihály *

A Bérmunkás a szabad vélemény nyilvánítás jogán ad helyet a fenti levélnek, bár súlyosan jóhiszemünek tartjuk azt a következtetést, hogy a Horthy- izmust 22 esztendeje szolgálók, holnap a demokratikus Magyarországért álljanak sorba. Bár nincs kizárva, hogy a konjuktura, vagy az amerikai magyarság döntése, oda is elviszi őket.

(Szerk.)

rikában élő magyar emigráció tagjait. A programot tartalmazó határozat a következő:

*

Európa leigázott kis népei abban a reményben, hogy egy angol-szász győzelem véget vet majd a názi uralomnak, mozgalmat szerveznek emigrációban élő tagjaik utján népeik “szabad” államainak kivívásáért

Alulírott magyarországi születésű vagy magyar származású amerikai polgárok és az EgyesültÁllamok területén tartózkodó magyar állampolgárok hasonlóképen kötelességünknek tartjuk, hogy a Demokráciák oldalára álljunk a fasiszta hatalmakkal vívott küzdelemben.

Erre az állásfoglalásra részünkről annál is inkább szükség van, mert jelei mutatkoznak annak, hogy egy “Szabad Magyarországért” jelszóval indított mozgalommal reakciós elemek élnek vissza a háború előtti status quo visszaállítása érdekében.. Ezek a reakciós elemek, ez a félfeudális uralom felelős a magyar nép túlnyomó többségének borzalmas nyomoráért s nagyban járult hozzá azokhoz az erőkhöz, amelyek Európát az első és második világháborúba sodorták.

Bármi lesz is a deklaráció gyakorlati eredménye, azt kívánjuk, hogy a nyilvánosság rólunk, mint a következő alapelvek hirdetőiről vegyen tudomást:

1. ) Teljes szívvel támogatjuk Roosevelt Elnök védelmi programját, tekintet nélkül a bekö- vetkezendőkre.

2. ) Úgy érezzük, hogy Magyarországot és éhező népét csak úgy lehet megmenteni, ha a magyar állam és társadalom elavult szerkezete modern demokráciává alakul át, amely az emberi jogok méltóságát tiszteletben tartja. Csak a feudális nagybirtok szétdarabolása s Kossuth Lajos Duna-szövetsé- get javasló indítványának valóra váltása tudnak alapot teremteni a Duna medence kis népeinek tartós békéje és haladása számára.

3. ) Kijelentjük, hogy segítségére leszünk s együtt akarunk működni Európa minden olyan valóban “szabad mozgalmával”, amely őszintén és komolyan akar létrehozni federa- tiv alapon álló demokratikus államközösségeket.

4. ) Felszólítjuk Magyarország területén kívül élő haladó gondolkodású magyar testvéreinket, főleg azokat, akik az Amerikák vagy Kanada területén élnek, hogy nyilatkozzanak kiáltványunkra egy később egybehívandó k o n g r esszus megrendezése céljából.

Az Építő Gárdába befizettek:

P. Pika, Chicago............. 3.00

M. Stefánkó, New York.... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 1.00

Minden uj olvasó, a forradalom regrutája- Hány regrutát dalom Forradalmi Ipari hadse- verbuváltál, a társadalmi forra- regébe?

Viharfelhők a

Csendes óceánon

A Csendes óceánnak nyilván azért adták a szép csendes nevet — mert örökké viharos. Amint a legújabb korok gazdaságtörténelme bizonyítja, __ a Csendes óceán nemcsak azért csendetlen, mert a természet itt mutatja be összes tájfunjait orkánjait és hajómorzsoló viharjait, de csendetlen azért is, — mert a végtelen óceán partvidéke, szigetei és félszigetei nyersanyagokban hihetetlenül gazdagok.

Ezt a gazdagságot egészen a legutóbbi időkig tulnyomórész- ben az angol és USA kapitalizmus sajátította ki — a sárga, tehát hihetetlenül olcsó munkaerő verejtékével együtt. Nem sokat változtat ezen a tényen az sem, hogy az angol és USA lobogó mellett holland, francia I és japán lobogó is meg-meg- csattant a szélben itt-ott.

Béke azonban jóideje nincs már a Csendes óceánon. A komolyabb gazdasági földrengés akkor kezdődött, amikor a cári Oroszország elhatározta, hogy Vladivosztokban h o r g onyzó büszke hajóit az addiginál jobban foglalkoztatja majd. A büszke rári hajók azonban mint győzedelmes hódítók — sohasem jutottak el a holland-indiai szigetvilág színes népeihez. A “bölcs” angol és USA tőke japán katonákból emelt védőfalat a cári imperializmus ellen.

Japán azonban nem kapta meg az Ígért jutalmat. Katonái ugyan fontsterling és dollár segítségével győztek 1905-ben Oroszország ellen, de amiért kiálltak — a gazdag gyarmatokból nem kaptak semmit. Később, amikor a gyarmatokért folyó küzdelem kirobbantotta az első világháborút, Japánnak alkalma nyílott bizonyos terjeszkedésre, azonban a közben roppantmód tér melékennyé vált nagyipart a terjeszkedés akkori mértéke nem elégítette ki. Lloyd George már a huszas évek végén hirdetni kezdte: Vigyázat, nincs béke a Csendes óceánon.

Most pedig, amikor a föld kincseiért már teljes erővel folyik a második nagy, világméretű küzdelem, mindenki látja, hogy a Csendes óceánon valóban nincs béke. Hatalmas, változások történnek az egyik óráról a másikra. Japán egyre erőteljesebben hirdeti: Ázsia

az ázsiaiké — japán fenhatóság alatt.

Ez a jelszó mérhetetlen USA és angol tőkéket fenyeget Ázsiában. Fenyegeti az egész fehér kapitalizmus létét. És nem kétséges az sem, hogy a japán célok megvalósulása irtózatos csapást jelentene úgy az angol v i 1 á ^birodalomra, mint az Egyesült Államok életére.

Minket, munkásokat, nem lep meg ez a küzdelem a nyersanyagért,^ az olcsó munkaerőért a piacokért, a tőketerjeszkedés lehetőségéért. Évek óta figyelemmel kisérjük e folyamat minden szakaszát és tudjuk, hogy elérkezik az a pillanat, amikor a Csendes óceánon uj tájfunok vágtatnak majd végig Ez az időpont immár nagyon közelinek tűnik föl...